Letették hivatali esküjüket a koszovói parlament új képviselői csütörtökön, azonban az ülés ezt követően félbeszakadt, mert nem sikerült megválasztani a házelnököt.

A legnagyobb parlamenti frakcióval rendelkező Önrendelkezés (Vetevendosje) Albulena Haxhiut jelölte a tisztségre, ám jelöltsége nem kapta meg a szükséges 61 támogatói szavazatot. A jelöltre 57 képviselő szavazott igennel, 46-an ellene voksoltak, három képviselő tartózkodott.

A sikertelen szavazást követően Avni Dehari korelnök berekesztette az ülést. A folytatás időpontjáról később döntenek.

Az ülés előtt Albin Kurti ügyvivő miniszterelnök úgy nyilatkozott: a parlament megalakulása után nehezebb lesz politikai megállapodást kötni a köztársasági elnök személyéről, mivel az alkotmány értelmében ettől kezdődik az államfő megválasztására rendelkezésre álló hatvannapos határidő. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a parlament megalakításához és a kormány megválasztásához rendelkezik a szükséges támogatással, az államfő megválasztásához azonban szélesebb politikai egyetértésre lesz szükség.

Június 7-én azért kellett előrehozott parlamenti választást tartani Koszovóban, mert a korábbi törvényhozásnak nem sikerült határidőre megválasztania az új köztársasági elnököt.

A voksolást az Albin Kurti vezette Önrendelkezés nyerte meg, de a 120 fős parlamentben csak 53 mandátumot szerzett. A választási bizottság adatai szerint a második helyen a Koszovói Demokrata Párt (PDK) végzett a szavazatok 19,44 százalékával (22 képviselői hely), a harmadik pedig a Koszovói Demokrata Szövetség (LDK) lett 16,69 százalékkal (18 hely). A Szövetség Koszovó Jövőjéért (AAK) 6,74 százalékot (7 képviselői hely) szerzett meg. A többi albán párt nem jutott be a törvényhozásba.

A nemzeti kisebbségeknek 20 garantált hely jut a parlamentben, 10 a szerbnek, összesen 10 pedig a többinek. A szerbeknek fenntartott 10 hely közül kilencet a Belgrád által támogatott Szerb Lista szerzett meg, egy az ellenzéki Szabadságért, Igazságért és Fennmaradásért nevű pártnak jutott.

Albin Kurti ezért az utóbbi hetekben tárgyalásokat kezdeményezett az ellenzéki pártokkal, a PDK és az AAK azonban elutasította a megkeresést, míg az LDK nyitottnak mutatkozott az egyeztetésekre, ám magának követelte az államfői posztot, így nem sikerült megállapodásra jutni.

A koszovói alkotmány szerint az új államfőt legkésőbb a parlament megalakulását követő 60 napon belül meg kell választani. Ha a kormányoldal és az ellenzék nem jut megállapodásra, ismét patthelyzet alakulhat ki, ami újabb előrehozott parlamenti választásokhoz vezethet.

Koszovóban 16 hónap alatt három parlamenti választást tartottak. A 2025. februári választáson az Önrendelkezés szerezte meg a legtöbb voksot, de a kormányalakítási kísérletek rendre kudarcot vallottak, ami hónapokra politikai patthelyzetet teremtett az országban. A tavaly decemberi előrehozott választástól a válság megoldását remélték, Albin Kurtit idén februárban választották meg miniszterelnöknek, ám miután a parlamentnek májusban nem sikerült megválasztania az új köztársasági elnököt, ismét előrehozott választást írtak ki. (MTI)