A szerbiai egyetemisták közzétették a parlamenti választásokra összeállított, 250 jelöltet tartalmazó listájukat. Egyes kormánypárti médiumok kifogásolták, hogy a névsorban egyetlen egyetemista sem szerepel, a mozgalom képviselői szerint viszont ez tudatos és már korábban bejelentett döntés volt.

Dobrosav Milutinović, az Állatorvostudományi Kar hallgatója a Danasnak elmondta: már a lista összeállításának kezdetén közösen döntöttek arról, hogy a hallgatók nem indulnak képviselőjelöltként. Mint fogalmazott, a listát nem azért nevezik hallgatói listának, mert egyetemisták szerepelnek rajta, hanem azért, mert kizárólag a hallgatók vettek részt annak kialakításában, és önállóan hozták meg a döntéseket.

Milutinović szerint a több mint egy évig tartó folyamat párbeszédre és demokratikus döntéshozatalra épült. Minden kar maga javasolhatott jelölteket, akiknek száma arányban állt az adott intézmény hallgatóinak számával. Ezt követően két vétókört tartottak: minden kar egy szavazattal rendelkezett, a jelöltek pedig az eredmények alapján maradtak a listán, vagy kerültek le róla.

A kormánypárti sajtó kiemelte, hogy az Aleksandar Vučić – Egyesült Szerbia lista jelöltjeinek átlagéletkora alacsonyabb a hallgatói lista jelöltjeinek átlagéletkoránál – 43,5, illetve 50,6 év –, valamint azt, hogy a kormánypárti listán több mint húsz egyetemista szerepel.

Milutinović szerint ezzel a hatalomhoz közel álló médiumok megpróbálják hitelteleníteni a hallgatói listát. Hangsúlyozta: a hallgatói mozgalom célja nem egy új politikai vezető megteremtése, hanem egy hozzáértő és tisztességes emberekből álló, rendezett rendszer kialakítása.

Vera Didanović, a Radar újságírója arra emlékeztetett, hogy a hallgatók kezdettől fogva jelezték: nem lesznek rajta a jelöltlistán. Szerinte ez összhangban áll azzal, hogy a mozgalom nem akar saját soraiból vezető személyiségeket kiemelni, továbbá a parlamenti képviselői munka olyan tudást és tapasztalatot igényel, amely a fiatalabb korosztályban még nem feltétlenül van meg.

A Danas napilapnak nyilatkozva Ivan Stanojević, a Politikatudományi Kar tanára szintén azt mondta, hogy a döntés régóta ismert. Értelmezése szerint a hallgatók nem tartják magukat kellően felkészültnek az állam legfontosabb tisztségeinek betöltésére, ugyanakkor demokratikus eljárásban választották ki azokat a személyeket, akikben megbíznak, és akiket alkalmasnak tartanak erre a feladatra.