Aleksandar Vučić szerb államfő felszólalt az ENSZ Közgyűlésének 81. ülésszakán New Yorkban. Beszédében a nemzetközi jog tiszteletben tartásáról, Koszovóról, Szerbia európai integrációjáról, az ENSZ reformjáról, valamint a világban zajló politikai és technológiai változásokról is szólt.

Vučić szerint a világban alapvetően átalakultak az erőviszonyok, a nemzetközi rendszer pedig ma már kevésbé kiszámítható. Úgy fogalmazott, hogy egy új világrend kialakulásának vagyunk tanúi, amelyben két nagy hatalmi központ mellett egyre több erős regionális szereplő jelenik meg.

A szerb elnök szerint egyre kevésbé egyértelmű a béke és a konfliktus közötti határ. Mint mondta, a szembenállás ma már nemcsak fegyveres összecsapásokban jelenik meg, hanem gazdasági nyomásgyakorlásban, technológiai korlátozásokban, az erőforrásokért és piacokért folytatott küzdelemben, kibertámadásokban és dezinformációban is.

Vučić hangsúlyozta, hogy a kis és közepes államok, köztük Szerbia számára ez különösen nagy kihívást jelent, mert szűkül az önálló döntéshozatal lehetősége, miközben egyre erősebb a nyomás, hogy az országok elkötelezzék magukat valamelyik oldal mellett.

A szerb államfő beszédének jelentős részét a nemzetközi jog és Koszovó kérdésének szentelte. Azt állította, hogy azok az országok, amelyek elismerték Koszovó egyoldalúan kikiáltott függetlenségét, maguk is hozzájárultak az ENSZ Alapokmányán alapuló nemzetközi rend meggyengítéséhez.

Vučić szerint kettős mérce érvényesül, amikor egyes nyugati országok Ukrajna esetében a területi integritás és a nemzetközi jog tiszteletben tartását követelik, miközben Szerbia esetében másként jártak el. Felidézte az 1999-es NATO-bombázásokat is, hangsúlyozva, hogy azok esetében nem volt ENSZ-felhatalmazás.

A szerb elnök azt mondta, Szerbia továbbra is megvédi területi integritását, és ragaszkodik az ENSZ Alapokmányához, valamint az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1244-es határozatához. Köszönetet mondott annak a 107 országnak is, amely nem ismerte el Koszovó egyoldalúan kikiáltott függetlenségét.

Vučić kitért a Brüsszeli Megállapodásra is. Azt mondta, Szerbia teljesítette vállalt kötelezettségeit, miközben a szerb községek közösségének létrehozása továbbra sem valósult meg. Hozzátette, hogy az elmúlt tíz évben szerinte folyamatos nyomás nehezedett Belgrádra annak érdekében, hogy lemondjon a megállapodás teljes körű végrehajtásáról.

Beszédében Horvátországot is bírálta. Vučić szerint Szerbia környezetében ismét megfigyelhető a nácizmus eszméinek és jelképeinek térnyerése, különösen Horvátországban. Azt mondta, hogy a második világháborúban elszenvedett veszteségek miatt a szerb nép számára elfogadhatatlan a náci jelképek és jelszavak használata.

A szerb elnök Szerbia európai integrációjáról is beszélt. Megerősítette, hogy a teljes jogú uniós tagság továbbra is az ország stratégiai célja, ugyanakkor szerinte a szerbiai polgárok joggal várnak világosabb perspektívát és kézzelfoghatóbb eredményeket az immár több mint egy évtizede tartó folyamatban.

Emlékeztetett arra, hogy Szerbia 2012-ben kapta meg a tagjelölti státust, a csatlakozási tárgyalások pedig 2014-ben kezdődtek. Vučić szerint a jelenlegi megtorpanás áthidalásának egyik módja az lehetne, ha a nyugat-balkáni országok már a teljes jogú tagság előtt fokozatosan bekapcsolódhatnának az egységes uniós piacba és a schengeni térségbe.

Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy az európai út nem jelenti Szerbia hagyományos kapcsolatainak feladását. Külön megköszönte Hszi Csin-ping kínai elnök támogatását és a kínai beruházásokat, valamint kiemelte Szerbia afrikai, ázsiai és latin-amerikai kapcsolatait is.

Vučić az ENSZ szerepéről szólva kijelentette, hogy a szervezetre nagyobb szükség van, mint valaha, ugyanakkor hatékonyabbá kell tenni. Szerbia támogatja az ENSZ reformját, és egy reprezentatívabb Biztonsági Tanács létrehozását szorgalmazza, amelyben nagyobb szerepet kapnának a fejlődő országok, különösen az afrikai államok.

A mesterséges intelligencia fejlődésére is kitért. Mint mondta, az új technológia jelentős előnyöket hozhat az emberiségnek, ugyanakkor növelheti az egyenlőtlenségeket, új lehetőségeket teremthet a manipulációra, és biztonsági kockázatokat is hordozhat. Hangsúlyozta, hogy a technológiai fejlődésnek együtt kell járnia a felelősséggel, az emberi jogok, a jogállamiság és a biztonság tiszteletben tartásával.

A szerb elnök szerint a nemzetközi rendszer alapját továbbra is az államok szuverén egyenlőségének, területi integritásának és az ENSZ Alapokmányának kell képeznie.

Vučić beszélt a 2027-es belgrádi szakkiállításról is, és megköszönte azoknak az országoknak a részvételt, amelyek már jelezték, hogy ott lesznek az Expón.

Beszéde végén hangsúlyozta: a nemzetközi intézményekbe és a nemzetközi jogba vetett bizalmat nem nyilatkozatokkal, hanem konkrét lépésekkel lehet helyreállítani. Szerbia – mint mondta – a béke megőrzésével, a békefenntartó missziókban való részvétellel, a párbeszéddel és vállalt kötelezettségeinek teljesítésével kíván ehhez hozzájárulni.