Jogi úton támadja meg az Egyetemista Lista a RIK külföldi szavazásról hozott döntéseit, amelyek szerintük sok diaszpórában élő szerbiai állampolgár számára jelentősen megnehezítik a voksolást. Az egyetemisták szerint egyeseknek éjszaka kellene szavazniuk, miközben több olyan helyen sem nyílik szavazóhely, ahol elegen jelentkeztek.

A blokád alatt álló egyetemisták élesen bírálták a Köztársasági Választási Bizottság döntéseit a külföldi szavazóhelyekről, és bejelentették: minden rendelkezésükre álló jogi eszközt felhasználnak a diaszpórában élő szerbiai állampolgárok választójogának védelmében. Azt követelik, hogy töröljék el az éjszakai szavazást eredményező időbeosztást, és nyissanak szavazóhelyet minden olyan helyszínen, ahol megfelelő számban jelentkeztek választók, írja a Danas.

Az egyetemisták úgy értékelték, hogy a Köztársasági Választási Bizottság, a RIK elfogadta a külügyminisztérium által javasolt megoldásokat, amelyek miatt több külföldi helyszínen nem nyílik szavazóhely, a voksolás idejét pedig a szerbiai időhöz igazítják. Az egyetemisták szerint ezzel több országban jelentősen megnehezítik a részvételt.

Közleményükben külön kiemelték az Egyesült Államokat és Ausztráliát, ahol az időeltolódás miatt egyes választóknak az éjszaka közepén, akár hajnali egy-két órakor kellene szavazniuk. Azt is kifogásolták, hogy több tucat tervezett szavazóhely, illetve teljes térségek maradtak ki a külföldi szavazóhelyek hálózatából.

Az Egyetemista Lista közölte, hogy jogi úton kíván fellépni a döntések ellen, és a külföldön élő állampolgárok alkotmányban garantált választójogára hivatkozik. Az egyetemisták azonnali változtatást sürgetnek mind a szavazás időpontja, mind a szavazóhelyek kijelölése terén.

A vita súlyát növeli, hogy az idei választás előtt a korábbiaknál jóval többen jelentkeztek külföldi szavazásra. Az egyetemisták közlése szerint már mintegy 111 ezer emberről van szó, és azt állítják, hogy a RIK döntései ennek a jelentős választói csoportnak nehezítik meg a részvételét.

A külföldi szavazással kapcsolatos kifogások nem új keletűek. Korábbi beszámolók szerint a diaszpórában élők rendszeresen a nagy távolságokat, az adminisztratív nehézségeket és a kevés szavazóhelyet említik a részvétel akadályaként. Egy korábbi felmérésben a válaszadók több mint fele azt mondta, még soha nem szavazott külföldön.

Több mint ötszáz jelentkező ellenére sem lesz szavazóhely Pozsonyban

Pozsonyban annak ellenére sem nyitnak szavazóhelyet az október 25-i szerbiai parlamenti választásra, hogy a „Bratislava uz studente” informális csoport szerint több mint ötszáz szerbiai állampolgár szabályosan és határidőben jelentkezett ottani voksolásra. A csoport ezért magyarázatot követel a külügyminisztériumtól és a Köztársasági Választási Bizottságtól arra, milyen szempontok alapján maradt ki a szlovák főváros a külföldi szavazóhelyek közül – írja a 021.rs.

A kezdeményezők arra is emlékeztettek, hogy a pozsonyi szerb nagykövetség maga kérte az állampolgárokat, hogy jelentkezzenek külföldi szavazásra, a kérelmeket pedig be is fogadta és feldolgozta. Azt kérdezik, miért tették lehetővé a pozsonyi regisztrációt, ha végül nem jelöltek ki szavazóhelyet a városban.

A csoport szerint különösen nehezen érthető a döntés annak fényében, hogy a szabályozás alapján külföldön lehetőség szerint legalább száz választóra jelölnek ki szavazóhelyet. A külügyminisztérium ugyanakkor korábban azt közölte, hogy a jelentkezők száma fontos, de nem kizárólagos szempont a helyszínek kijelölésekor.

Pozsonyban a 2023-as parlamenti választáson még működött szavazóhely. A mostani döntés ellen tiltakozó csoport hangsúlyozta: szerintük az ügy nem csupán Pozsonyról szól, hanem arról is, mennyire hozzáférhető a választójog a szerbiai diaszpóra számára.