A csaknem nyárias, 30 fokos meleg után jelentős időjárás-változás várható Szerbiában. Lehűlés és eső érkezik, a hőmérséklet pedig 10–15 fokkal is visszaeshet. Slobodan Sovilj meteorológus a Szerbiai Rádió és Televíziónak (RTS) elmondta, hogy az idei évben ez az utolsó igazán nyárias időszak, és arról is beszélt, milyen tél várható.

A meteorológus szerint a hirtelen időjárás-változást annak a magas légnyomású rendszernek a gyengülése okozza, amely az elmúlt tíz napban megakadályozta, hogy a nyugat felől érkező nedves légtömegek elérjék Szerbiát.

„Az elmúlt mintegy tíz napban egy rendkívül erős magas légnyomású rendszer, az úgynevezett blokkoló anticiklon hatása alatt álltunk, amely megakadályozta a nyugati légtömegek betörését és a csapadék kialakulását Szerbiában” – magyarázta Sovilj.

Az anticiklon azonban most gyengül a Földközi-tenger középső térsége és az Adria felől közeledő nedves levegő hatására.

A Genovai-öböl térségében kialakuló ciklon elhelyezkedése miatt a legnagyobb csapadékmennyiség az Adriai- és a Jón-tenger térségében várható, különösen a tenger felé néző hegyvidéki területeken.

„Ezeken a területeken már holnap négyzetméterenként 50–100 liter eső is hullhat, ami különösen fontos információ azok számára, akik ezekre az úti célokra készülnek” – figyelmeztetett a meteorológus.

Szerbiában ugyanakkor nem várható ilyen jelentős mennyiségű csapadék.

„Hazánkban és a Balkán-félsziget belső területein jóval kevesebb esőre számíthatunk, és a csapadék nem tart majd egész nap. A rövidebb esős időszakokat szárazabb periódusok váltják fel, miközben a hőmérséklet fokozatosan csökken” – mondta Sovilj.

Véget ér a nyárias meleg, de október még tartogathat kellemes napokat

Bár Szerbiában ma akár 30 fokig is emelkedhet a hőmérséklet, Sovilj emlékeztetett arra, hogy ezek az értékek októberben nem számítanak rekordnak.

Sovilj hangsúlyozta, hogy rendkívül meleg időszakok és rövid, intenzív hőhullámok már csaknem száz évvel ezelőtt is előfordultak, ám lényegesen ritkábban, mint napjainkban.

Arra a kérdésre, hogy ez az idei vénasszonyok nyarának utolsó időszaka-e, a meteorológus azt válaszolta, hogy 25–30 fokos hőmérsékletre az év hátralévő részében már nem számítanak.

Ugyanakkor nem zárta ki, hogy október végén ismét előfordulhat néhány kellemes, napos nap.

„Nem tartom kizártnak, hogy a hónap utolsó tíz napjában ismét lesznek olyan napok, amikor a hőmérséklet meghaladja a 20 fokot, és hosszabb napos időszakokra is számíthatunk. Ez azonban már jóval elmarad a most országszerte várható 30 foktól” – fogalmazott.

Heves esőzések a Földközi-tenger térségében, Szerbiában jóval kevesebb csapadék várható

A meteorológus kitért azokra a rendkívül heves esőzésekre is, amelyek az elmúlt napokban áradásokat okoztak a Földközi-tenger térségének egyes részein.

Példaként Krétát említette, ahol mindössze öt nap alatt négyzetméterenként 840 liter csapadék hullott, ami meghaladja Belgrád átlagos éves csapadékmennyiségét.

„Ez egyetlen olyan csapadékos időszak volt, amelynek során az adott térségben átlagosan hat-nyolc hónap alatt lehulló esőmennyiség érkezett” – magyarázta Sovilj.

Hozzátette, hogy az éghajlatváltozás részben átalakítja a megszokott légköri folyamatokat, miközben a blokkoló magas légnyomású rendszerek más európai térségek felé terelhetik a nedves légtömegeket.

Bár Szerbiában a talaj tartós nedvességhiánya miatt nagy szükség lenne az esőre, a következő napok csapadékmennyisége meg sem közelíti a Földközi-tenger térségében tapasztalt értékeket.

„Egyes előrejelzések szerint szombaton és vasárnap az ország legtöbb részén 24 óra alatt négyzetméterenként 5–15 liter csapadék várható” – közölte a meteorológus.

Rendkívül alacsony a Duna vízállása – Bezdánnál mínusz 184 centimétert mértek

Külön problémát jelent a Duna rendkívül alacsony vízállása, amely a folyó felső és középső vízgyűjtő területén hónapok óta tartó szárazság következménye.

Sovilj elmondta, hogy az idei első negatív rekordot augusztusban jegyezték fel, amikor Bezdánnál mínusz 169 centiméteres vízállást mértek.

„Mivel a Duna teljes felső és középső vízgyűjtő területén hónapok óta szárazság uralkodik, szeptemberben újabb rekord született, októberben pedig már a szeptemberinél is alacsonyabb értékeket mérünk. Ma reggel a bezdáni vízmércénél mínusz 184 centiméter volt a Duna vízállása” – hangsúlyozta.

A szuper El Niño is befolyásolhatja az időjárást – milyen tél vár Szerbiára?

A globális éghajlati hatásokról szólva Sovilj kiemelte, hogy a jelenlegi El Niño jelenség már most rendkívül erősnek tekinthető.

„Már most szuper El Niño eseményként jellemezhetjük, mivel az óceán hőmérsékletének pozitív eltérése jelentősen meghaladta a két Celsius-fokot” – közölte.

A jelenség legerőteljesebb hatása a trópusi térségekben és a déli féltekén, különösen Dél-Amerikában, Ausztráliában és Indonéziában várható.

Ezeken a területeken a nyári évszak közeledtével intenzív hőhullámok, aszály és fokozott erdőtűzveszély alakulhat ki.

Az El Niño hatásai azonban Európában is érezhetők lehetnek, bár nem azonnal.

„Az El Niño az egyik legfontosabb tényező, amely világszerte befolyásolja a légköri folyamatokat. Amikor a Csendes-óceán térségében kialakul ez a helyi rendellenesség, több hónapra van szükség ahhoz, hogy az egymással összefüggő légköri folyamatokon keresztül Európában is érezhetővé váljon a hatása” – magyarázta Sovilj.

A következő hónapokban Európa és a Balkán időjárását várhatóan az Atlanti-óceán térségének fokozott légköri aktivitása befolyásolja majd, ami Szerbiában is érezteti hatását.

„Ez gyakoribb felhősödést, több csapadékot, ugyanakkor az átlagosnál magasabb hőmérsékleteket jelent. Vagyis nemcsak a tél, hanem az ősz előttünk álló második fele is melegebb és csapadékosabb lehet a megszokottnál” – hangsúlyozta.

A jelenlegi évszakos előrejelzés szerint a téli hőmérséklet mintegy két fokkal haladhatja meg a sokéves átlagot, a téli középhőmérséklet pedig 2 és 5 Celsius-fok között alakulhat.

Sovilj megerősítette, hogy térségünkben az előrejelzések alapján az átlagosnál enyhébb és csapadékosabb tél várható, több esővel és kevesebb hóval.