Tudomány
Genetikailag is bajban volt az erszényes farkas
A kihalás fenyegeti a tasmán ördögöt is?
Betűméret:             
Kutatók szerint, ha az emberek nem is vadászták volna eltűnéséig az erszényes farkast, alacsony genetikai diverzitása természetes módon ítélte volna halálra az érdekes erszényest.
Az újonnan publikált tanulmány kimutatja, hogy az erszényes farkas rendkívül alacsony genetikai diverzitást tudhatott magáénak már azelőtt, hogy az emberek kihalásáig vadászták volna. Élő rokona, a tasmán ördög hasonló genetikai állapotot mutat, így igen védtelen a faj populációit tizedelő fertőző tumorral szemben.
„Kiderítettük, hogy az erszényes farkas vagy más néven tasmán tigris alacsonyabb genetikai diverzitással rendelkezett, mint a tasmán ördög – mondja Andrew Pask, a Connecticuti Egyetem kutatója. – Ha ma még élnének példányai, olyan súlyos helyzetben lennének, mint az ördög.”
A tasmán tigrist - Thylacinus cynocephalus – a korai 1900-as években a kihalásáig vadászták, az utolsó egyed 1936-ban pusztult el egy tasmániai állatkertben. Az árulkodó csíkjairól elnevezett tigris akkora volt, mint egy közepes méretű kutya, és valamikor mind Ausztráliát, mind Tasmániát lakta.
Az új kutatás során némi genetikai töredéket sikerült begyűjteni a tasmán tigristől 14 minta segítségével, amelyek több mint 100 éves bőrökből, csontokból és megőrzött példányokból származtak. A kutatók kiderítették, hogy az egyedek génállományának azon része, mely általában számos különbséget mutat, 99,5 százalékban hasonló volt, a tigris korábban publikált mitokondriális genomjával pedig 99,9 százalékos volt a hasonlóság.
Az adatok azt sugallják, hogy a tigris genetikai diverzitása már kihalása előtt rendkívül korlátozott volt. Ausztráliát és Tasmániát valamikor szárazföldi híd kapcsolta össze, mely lehetővé tette, hogy a két régió állatai egymás között szaporodjanak és rendszeresen kicseréljék genetikai anyagukat. Amikor 10 ezer évvel ezelőtt a vízszintemelkedés folytán a híd megszűnt, és Tasmánia elszakadt a fő kontinenstől.
A genetikai variabilitás alapvetően két egyed génszekvenciájának különbsége. A kinyert genom analízise azt mutatja, az állat túl alacsony genetikai változékonysággal rendelkezett ahhoz, hogy életben maradhasson. Ha ez az érték túlságosan kicsire csökken, az végzetes lehet, mivel az adott fajnak nehezebb lesz adaptálódnia a veszélyekhez.
Alacsony genetikai diverzitás több szituációban is kialakulhat. Többek között akkor, amikor a számos elszigetelt populációból álló faj egyedszáma jelentősen lecsökken vagy a csoportok többször esnek át beltenyészeten. Az erszényes farkas és tasmán ördög alacsony genetikai diverzitása valószínűleg azon apró csoportok miatt alakult ki, melyek elszigetelődtek az ausztráliai fő populációtól.
A tigris modern rokona, a tasmán ördög ma fertőző rákbetegség miatt hanyatlik. A kutatók szerint alacsony genetikai diverzitása következtében a betegség sokkal könnyebben terjed. Ha a tasmán tigris ma is élne, rendkívül védtelen lenne a betegségekkel szemben.
Az erszényes farkas jobb megismerése segíthet a kutatóknak harcukban a még élő őshonos fajok megmentéséért. „Természetvédelmi szempontból ismernünk kell az ilyen információkat az állatok genomjáról. Nagyon sok állatfaj él Ausztráliában és Tasmániában törékeny életkilátásokkal” – mondja Pask.
A vizsgálatról a PLoS One folyóirat számolt be.
(A képen a tasmán ördög)
Az Ön hozzászólása

1000 leütés maradt még
Eddigi hozzászólások

Nincs hozzászólás. Legyen az első!

A NASA Kepler nevű űrtávcsövének köszönhetően fedezték fel a tudósok a Kepler-10 bolygórendszert, amelynek az is lehet, hogy nem kettő, hanem három tagja van. A NASA Kepler űrtávcsövének egyik első felfedezése a Kepler-10 nevű bolygórendszer volt. A Földtől mintegy 560 fényévre található rendszerben kering a...
2025. MÁJUS 11.
[ 18:04 ]
Hétfőn megkezdődött a Magyar Tudományos Akadémia 199., ünnepi közgyűlése a gróf Széchenyi István által alapított, idén 200 éves intézmény budapesti székházában. Freund Tamás, az MTA elnöke ünnepi beszédében először az alapításról emlékezett meg: arról, hogy Széchenyi és társai közüggyé tették a magyar...
2025. MÁJUS 5.
[ 16:30 ]
Kapu Tibor magyar kutatóűrhajós, 2025. május 29-én elindul a Nemzetközi Űrállomás fedélzetére - jelentette be kedden a Facebookra feltöltött videójában Ferencz Orsolya űrkutatásért felelős miniszteri biztos. "Hivatalosan is megtörtént a bejelentés, az Axiom 4-es küldetés legénysége, köztük Kapu Tibor magyar...
2025. ÁPRILIS 30.
[ 8:08 ]
Beolvasás folyamatban
TÁMOGATÓNK
Ministerelnökség | Nemzetpolitikai Államtitkárság - logóBethlen Gábor Alap - logó