Stipsicz András matematikusnak, az MTA rendes tagjának és a Pál Csaba biológusnak, az MTA levelező tagjának is odaítélte az Európai Kutatási Tanács az elmúlt tíz évben jelentős kutatási eredményeket elérő, vezető kutatók számára kiírt Advanced Grantet.

Az Európai Unió legjelentősebb, felfedező kutatásokat támogató szervezete, az Európai Kutatási Tanács (ERC) 2024. április 11-én tette közzé weboldalán Advanced Grant pályázata nyerteseinek névsorát. A benyújtott 1829 pályázat közül 255 (13,9%) nyerte el a támogatást, amelynek teljes összege 652 millió euró.

A nyertesek között két magyar kutatót is találunk: Stipsicz András (HUN-REN Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet, MTA Kiváló Kutatóhely) Fizikai és műszaki tudományok kategóriában, Pál Csaba (HUN-REN Szegedi Biológiai Kutatóközpont, MTA Kiváló Kutatóhely) pedig Élettudományok kategóriában folytathat kutatócsoportjával ötéves kutatási programot az uniós szervezet támogatásával.

Stipsicz András az MTA rendes tagja, az alacsony dimenziós topológia és a kontakttopológia szakértője, a HUN-REN Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet igazgatója, aki korábban elnyerte a hazai Élvonal- és a Lendület-pályázatok támogatását, és 2012-ben egy ERC Advanced Grantet is.

Támogatást nyert kutatási programjának címe “Knots and Surfaces on four-manifolds” (Csomók és felületek négydimenziós sokaságokon). A négydimenziós sokaságok meglehetősen furcsák más dimenziós sokaságokhoz képest, ugyanis számos érdekes jelenség van, amelyek csak négy dimenzióban fordul elő. A projekt fő célja olyan módszerek és megközelítések kidolgozása, amelyek segítségével jobban meg lehet érteni ezeket a különleges objekumokat. Megközelítésükben a legfőbb újdonság a csomóelméleti módszerek szisztematikus használata.

Pál Csaba az MTA levelező tagja a HUN-REN SZBK Biokémiai Intézetének tudományos tanácsadója, aki két alkalommal elnyerte a Lendület-ösztöndíjat, és immár harmadik alkalommal nyeri el az ERC támogatását (2008: ERC Starting Grant és 2015: ERC Consolidator Grant).

Az öt évre szóló 2.5 millió eurós támogatással kutatócsoportjával az antibiotikumrezisztencia kialakulásának háttérmechanizmusaira fókuszál. Kutatásaikkal azt vizsgálják, hogy a kórokozók ellenállóképessége kialakul-e laboratóriumi körülmények között, és ha igen, milyen mechanizmusok révén. Molekuláris adatbázisok felhasználásával tervezik igazolni, hogy az ellenállóképességet biztosító, laboratóriumban megfigyelt mutációk már ott vannak a természetben és a kórházakból származó baktériumokban is. Sőt, talán a humánbélflóra hasznos baktériumai is tartalmazzák őket. Végezetül a pályázat keretében javaslatokat tesznek rá, hogyan lehetne jobb antibiotikumokat fejleszteni.