Egy Kína és Franciaország által közösen kifejlesztett csillagászati műhold 13 milliárd évvel ezelőtti gammasugár-kitörést (GRB) észlelt, betekintést nyújtva az univerzum kezdeti korszakába - jelentette a kínai állami média, amit az MTI szemléz.

A világűrbe telepített, több sávban működő Variable Object Monitor (SVOM) projekt Kína és Franciaország jelentős, a nemzetközi űrkutatási együttműködésben mérföldkőnek számító, közel két évtizedes közös űrkutatási munkája - áll a jelentésben.

"A 2024. június 22-én indított SVOM a pályán belüli teszteket már befejezte, és több mint 100 GRB-t észlelt, köztük több különös, szokatlan viselkedésű kitörést" - közölte Vej Csien-jen, az SVOM kínai vezető kutatója.

"A GRB-k, a világegyetem leghevesebb csillagrobbanásai másodpercek alatt több energiát szabadítanak fel, mint amennyit a Nap egész élete során kibocsát. Az SVOM megfigyelései elmélyítik az emberiség ismereteit ezekről a szélsőséges asztrofizikai jelenségekről" - jegyezte meg.

Vej elmondta, hogy az SVOM által észlelt, az univerzum kezdeti korszakából származó GRB már 730 millió évvel az ősrobbanás után keletkezett, megdöntve ezzel egy közel 12 éves nemzetközi megfigyelési rekordot.

A megfigyeltek között volt egy 2024. október 1-jén észlelt gammasugár-kitörés is, amely a kutató elmondása szerint bizonyítékot szolgáltat arra, hogy a röntgensugárban gazdag GRB-k szupernóvákhoz köthetők, fényt derítve ezek eredetére - fogalmazott.

Bertrand Cordier, a megfigyelések francia vezető kutatója szerint az SVOM különösen érzékeny a röntgensugarakban gazdag gammasugár-kitörésekre, amelyeket a korábbi küldetések során ritkán észleltek, és ezeknek a kitöréseknek egy része rendkívül távoli galaxisokból származhat.

"Az SVOM eredményei nemcsak a műhold kiváló teljesítményét igazolják, hanem új perspektívát nyújtanak az olyan határterületi témák tanulmányozásához, mint a korai csillagok kialakulása, a fekete lyukak és a kompakt égitestek összeolvadása. A távoli GRB felfedezése olyan, mintha ablakot nyitnánk az időn és téren keresztül, amely lehetővé teszi számunka, hogy bepillantsunk a korai világegyetembe" - tette hozzá Vej.

A jelentés szerint a közös SVOM műhold várhatóan legalább három évig fog földkörüli pályán keringeni, és továbbra is a világegyetem nagy energiájú robbanásszerű jelenségeit fogja kutatni.

Hozzátették, hogy a projektben részt vevő tudósok azt remélik, hogy az SVOM megfigyeléseivel fel tudják tárni a csillagok első generációjának keletkezési és pusztulási folyamatait, emellett tanulmányoznák a fekete lyukak keletkezési mechanizmusát, a gravitációs hullámok elektromágneses megfelelőit, finomítva ezáltal a korai világegyetem fejlődésének jelenlegi elméletein.