A HUNOR (Hungarian to Orbit) nemzeti kutatóűrhajós-program egy későbbi és jóval nagyobb dolognak volt az első lépése – jelentette ki Kapu Tibor kutatóűrhajós a M1 aktuális csatorna szerda reggeli műsorában.

A Magyar Szent István-renddel kitüntetett gépészmérnök, Magyarország második hivatásos űrhajósa elmondta: fél évvel az űrmisszióból történő hazatérése óta „kvázi nincs megállás”, kollégájával, Cserényi Gyula kutatóűrhajóssal együtt gyakorlatilag folyamatosan járják az országot.

A szakmai munka mellett most nagyobb hangsúlyt kap, hogy mesélhessünk a programról és az élményeinkről az érdeklődő magyar embereknek; „mindig csillogó szemekkel és hálás tekintetekkel találkozok” – fogalmazott.

A múlt pénteken a Közmédia Év Embere Díjával jutalmazott űrhajós hangsúlyozta: hatalmas megtiszteltetés számára az elismerés, a korábbi díjazottak névsorát látva – Karikó Katalin, Krausz Ferenc, Szilágyi Áron vagy Fudzsimoto Szú – a díj nívója „magáért beszél és vitán felül áll”.

Hozzátette: az elismerés és a pozíció hatalmas felelősség, a díjazottak példaképpé válhatnak a fiatalok számára, amivel hatalmas figyelem hárul rájuk.

Terveiről szólva elmondta: rengeteg szakember dolgozik egy következő, „emberes” küldetésen, gyakorlatilag nap mint nap van ebben haladás.

Amennyiben megtörténnek a nagy bejelentések, akkor nekünk készen kell állni, ki kell írni az új kísérletekre való felhívásokat a kutatócsoportoknak, ami rengeteg előkészülettel jár – fűzte hozzá.

Megjegyezte: a nemzeti űrprogramhoz nem csatlakozott, de rendkívül nagy tapasztalattal rendelkező magyar űrkutatók erejét és tudását szeretnék összefogni annak érdekében, hogy könnyebben tudjanak majd pályázati és egyéb forrásokhoz jutni.

Kapu Tibor a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában arról beszélt: missziójának tizennyolc napja alatt huszonöt, többségében magyar kutatócsoportok és egyetemek által összeállított kísérletet végzett el a Nemzetközi Űrállomáson.

Kifejtette: annak ellenére, hogy a kutatások nagy része az űrkutatáshoz és főleg az űrutazáshoz kapcsolódik, az ebből létrehozott úgynevezett spin-off termékek a civil életet könnyíthetik meg.

Ilyen például a mindössze 55 gramm súlyú doziméter, amelyet orvosi területen vagy az atomreaktorokban használhatnak a sugárzás mérésére, de ide tartoznak a ruházat anyagainak vizsgálatával kapcsolatban különböző kutatások is - mondta el Kapu Tibor.