Tudomány
Autonóm robotot fejlesztettek Szerbiában az erdők védelmére
Betűméret:             

A Niši Műszaki Egyetem Gépészmérnöki Kara és a Coming vállalat közösen kifejlesztette az AgAR nevű új generációs autonóm robotot, amelynek feladata az erdők és természeti erőforrások megőrzése és helyreállítása. Bár eredetileg a precíziós mezőgazdaság, főként a gyümölcs- és szőlőtermesztés igényeire tervezték, a robot erdészeti környezetben is sikeresen bizonyított.

Az AgAR egyik első terepi bemutatóját a vajdasági Klenak erdőgazdaságban tartották, ahol igazolta, hogy a pilóta nélküli szárazföldi platformok a mezőgazdaságon túl is komoly lehetőségeket kínálnak. A robot képes tűzvédelmi utak karbantartására, a száraz biomassza és aljnövényzet eltávolítására, valamint kritikus területek – például nagyfeszültségű vezetékek vagy utak menti zónák – megfigyelésére kamerák, hőkamerák és LIDAR-rendszer segítségével.

A fejlesztők szerint az AgAR hálózatba köthető digitális erdőgazdálkodási platformokkal, és úgynevezett digitális ikreket hozhat létre, vagyis az ökoszisztémák valós idejű virtuális másait. Emellett olyan feladatokra is alkalmas, mint a fiatal fák ültetése, magkapszulák szétosztása, az erdőtüzek utáni területrendezés, veszélyes fák eltávolítása vagy a vegyszeres kezelések, anélkül hogy az emberek közvetlenül érintkeznének a kemikáliákkal.

Noha közvetlen tűzoltásra nem használható, a robot értékét a megelőző tevékenységekben, a terep folyamatos ellenőrzésében és a kockázatok korai felismerésében látják. Egy szélesebb rendszer részeként – drónokkal, adatelemző szoftverekkel és statikus szenzorhálózattal kiegészítve – kulcsszerepet kaphat a tüzek megelőzésében és az erdők regenerációjának hosszú távú nyomon követésében.

A fejlesztők ugyanakkor kihívásként említették a szűkös energiaforrásokat és a nagy távolságokból adódó logisztikai nehézségeket, amelyek miatt a robotot több helyszínen csak operátorok közreműködésével lehet mozgatni.

Egyre gyakrabban használják az „agyrothadás” kifejezést arra a jelenségre, amikor az emberek túl sok időt töltenek felszínes, gyorsan fogyasztható online tartalmakkal, és ez hatással van a figyelmükre, gondolkodásukra, olvasási képességükre, valamint mentális közérzetükre. A Médiapiac írása szerint a kifejezés...
2026. JÚNIUS 13.
[ 8:19 ]
Egy nemrég megjelent magyar kutatás azt vizsgálta, elfogadnák-e az emberek, hogy emberi eredetű tápanyagok kerüljenek vissza a mezőgazdaságba. A publikáció szerzője, Varjú Viktor, az ELTE KRTK munkatársa három európai régió tapasztalatai alapján mutatja be, hogy a klímaváltozás, a vízhiány, a talajromlás és a...
2026. JÚNIUS 11.
[ 9:44 ]
A fiatalkor és az időskor közötti szakasz egyre fontosabb időszakként jelenik meg az agy hosszú távú egészségének megőrzését célzó kutatásokban, mivel a tudósok egyre többet értenek meg azokból a finom neurológiai változásokból, amelyek 40 és 65 éves kor között történnek. Sebastian Dohm-Hansen, az írországi...
2026. JÚNIUS 5.
[ 13:22 ]
Beolvasás folyamatban
TÁMOGATÓNK
Ministerelnökség | Nemzetpolitikai Államtitkárság - logóBethlen Gábor Alap - logó