A FŐSZAKÁCS AJÁNLATA
ÁLLÁSHIRDETÉSEK
Helységnévtár
„Az igazság szabaddá tesz titeket…”
Idézte II. János Pál pápát Kövér László, a Magyar Országgyűlés elnöke az 1944-45-ös délvidéki magyarirtásról tartott parlamenti megemlékezésen
Betűméret:
Branimir Mitrović, a vajdasági képviselőház alelnöke arról beszélt, hogy egyetlen háború sem ér véget, amíg be nem gyógyul az összes seb, amit okozott. Emberi megbocsátani, de emberi emlékezni is - fogalmazott, és köszönetet mondott a magyar házelnöknek szavaiért, amelyek segítenek, hogy folytassák a súlyos történelmi igazságtalanságok jóvátételét.
Papp Ferenc, az újvidéki Nagy Sándor Magyar Műemlékvédő Egyesület elnöke, aki már kiskorúként megjárta Tito börtöneit, a parlamenti megemlékezés munkaelnökségének tagjaként felszólalva, arra hívta fel a figyelmet, hogy a kilencvenes években dúlt délszláv háborúban elkövetett borzalmak és az újabb kori vajdasági magyarverések is összefüggésbe hozhatók azzal, hogy az 1944-45-ös történéseket és az azt követő években bekövetkezett meghurcoltatásokat mindmáig nem tisztázták.
Teleki Júlia, akit egyéves korában nyilvánítottak kollektív háborús bűnössé azt követően, hogy édesapját 37 éves korában kivégezték, arra hívta fel a figyelmet, hogy Szerbiában, de Magyarországon is át kell írni a történelemkönyveket, hogy azokba a délvidéki népirtásról szóló fejezet is bekerüljön.
Csorba Béla író, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt egyik vezető politikusa biztatónak tartja, hogy egyre több szerb entellektüel jut el annak a felismeréséig, hogy mindaddig, amíg Szerbiában a titoista korra vonatkozó, még ma is élő mítoszokat nem szabadítjuk meg a rájuk tapadó hazug ideológiai és politikai sallangoktól, addig nem mondhatjuk el, hogy megszabadultunk a totalitarizmus kártékony örökségétől és a múlt árnyaitól. Ugyanakkor azt sem szabad véka alá rejtenünk, hogy a kisebbségek kiűzésének vérgőzös álma Szerbiában korántsem kommunista találmány, hanem jóval korábbi keletű és összefügg a térségben oly gyakran jelentkező „törzsi nacionalizmussal” – mondta a VMDP politikusa. Ettől függetlenül van rá példa a térségben, hogy a legkényesebb kérdésekhez, a legkínosabb nemzeti tabukhoz is hozzá lehet nyúlni, minden hátsó gondolat nélkül a feltétel nélküli igazságkeresés szándékával és szenvedélyével – mutatott rá az író-politikus.
Matuska Márton publicista, az 1944-45-ös vajdasági atrocitások egyik első kutatója névsorolvasásával azt ecsetelte, hogy 1944-ben miként fejezték le a vajdasági magyarság csúcsértelmiségét: papokat, írókat, költőket, újságírókat, művelődésszervezőket. Csak a Délvidéken harminc papot, köztük egy püspököt is likvidáltak.
A nyugat-bácskai Zombor városából származó, ma Magyarországon élő Zagyva Mérey Emma felszólalásában arról beszélt, hogy a Szerbiában első magyar áldozatként rehabilitált édesapját 1944-ben annak ellenére kivégezték, hogy 1944-ben nagyon sok szerbnek mentette meg az életét. Annak a meggyőződésének adott hangot, hogy Szerbia addig nem léphet az EU-ba, amíg a szerb vezetés nyilvánosan bocsánatot nem kér az 1944-45-ben Vajdaságban elkövetett bűnökért, és amíg vissza nem adja az elkonfiskált vagyont az ártatlanul meghurcoltaknak. Nem szabad bizalmat előlegezni annak az országnak, amely jogerős rehabilitációs végzés birtokában sem hajlandó a kárpótlásra, állandó akadályokat gördít eléje. Magyarországnak élnie kell a vétó történelmi lehetőségével, mint eszközzel – mondta Zagyva Mérey Emma, aki arra kérte a vajdasági magyar politikusokat, hogy ne az áldozatok és leszármazottaik feje felett bólintsanak rá azokra a szerbiai jogszabályokra, amelyeket a még élő leszármazottak mélységesen elítélnek.
Weiss Rudolf, a vajdasági Német Népi Szövetség elnöke, az ottani Német Nemzeti Tanács alelnöke megköszönte a magyar állami vezetésnek, hogy leszámolt a kommunizmussal, és hogy most erről a kérdésről szabadon beszélhet a magyar demokrácia fellegvárában. Weiss szerint ma már világos, hogy 1944-től kezdődően éveken át népirtás folyt a Vajdaságban, aminek eredményeként majdnem teljesen eltűnt a négyszázezres ottani németség. Szűk négyezren maradtak az akkori közösségből. Az 1944 decembere és 1948 márciusáig működő jugoszláviaiai haláltáborokban több mint 64 ezer német halt meg, közülük 5869 kisgyermek volt. Az ő megsemmisítésüket soha semmivel nem fogják tudni igazolni - tette hozzá Weiss Rudolf. Elmondta azt is, hogy a megmaradt németek nem játsszák el a „vidám svábok” szerepét, amit a szerbiai köztévében szántak nekik, hanem keményen dolgoznak a tényfeltáráson, jogaik követelésén, a méltányos igazságszolgáltatás és kárpótlás érdekében. Szerinte a felelősöket meg kell nevezni és meg kell büntetni. „Haláluk után is megérdemlik a megbélyegzést. Mi ezt kivárjuk. Vártunk hatvan évet, várunk még egy picikét” – mondta a vajdasági német érdekvédő.
Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke kiemelte: büszke a vajdasági magyar közösségre, mert méltóságteljesen és katartikusan emlékezik. A vajdasági magyar közösség mindig az egyetemleges magyar nemzet részének vallotta magát, és erre azért volt folyamatosan joga, mert a 40-es évek közepén ilyen magas árat fizettek érte. Nyomatékosította: az eseményeket fel kell tárni, a tényekkel szembesülni és szembesíteni kell, és ennek lehet a végeredménye a megbocsátás, a megbékélés. A kutatás személyi és anyagi feltételei megteremtődtek, és reményét fejezte ki, hogy lendületet kap a jövőben. Ez azért is fontos, mert a tapasztalatok azt mutatják, hogy a meg nem oldott kérdések az unióban nem tisztázódnak - fejtette ki. Elmondta, néhány napja megkezdődött a szerbiai rehabilitációs törvény általános vitája, és az reményei szerint kezeli majd azt, ami jelenleg elfogadhatatlan a vagyon-visszaszármaztatási törvényben, azaz a kollektív bűnösség elvét. Pásztor abban bízik, hogy a törvényt tíz napon belül elfogadhatják. "Szerbia mi is vagyunk, akik évszázadok óta ott élünk" - fogalmazott, hozzátéve: fejlődése érdekében hajlandók voltak és lesznek áldozatot vállalni. De a rehabilitáció és a kárpótlás ellehetetlenítését nem várhatja el senki tőlük, és ezt az uniós csatlakozás érdekében sem tudják vállalni.
Ternovácz István
Az előrejelzések szerint 2100-ig az Európai Unió népessége 11,7 százalékkal csökken majd, ami 53 millió főt jelent. A folyamat gazdasági és társadalmi következményei pedig súlyosak lehetnek.
Európa népessége egyre fogy és ez számos problémát okozhat a nem is olyan távoli jövőben. Az államszövetség és a tagállamok...
2026. ÁPRILIS 18.
[ 22:00 ]
Az uniós, a lengyel és az ukrán vezetés kitörő örömmel fogadta a magyar választási számokat, Orbán Viktor szövetségesei a miniszterelnök eredményeit méltatták, olvasható a Mandiner által készített körképben.
Hatalmas skalpot gyűjtött be vasárnap az európai fősodor: a Tisza Párt jelentős részben az Európai...
2026. ÁPRILIS 16.
[ 10:52 ]
Az amerikai lap véleménycikke szerint súlyosan félrevezették a nyugati közvéleményt a magyar demokrácia állapotát illetően.
A Wall Street Journal publicisztikája élesen bírálja azokat a politikusokat és elemzőket, akik az elmúlt években rendszeresen diktatúraként írták le Magyarországot, illetve fasizmussal vádolták...
2026. ÁPRILIS 15.
[ 21:54 ]
