Tükör
1968: A lázadások és remények évének fél évszázada

Az Egyesült Államok tehetetlen volt Vietnamban, eközben Berlinben, Párizsban és Mexikóban forrongott az ifjúság, Csehszlovákiában szembeszálltak Moszkvával: fél évszázad telt el 1968 óta, amely a lázadások és a gyakran meghiúsult remények éve volt - írta az évforduló kapcsán az AFP francia hírügynökség.

1961 óta és főként 1964-ben az Egyesült Államok egyre nagyobb számú katonával igyekezett segítséget nyújtani a kommunista Észak-Vietnam által támogatott partizánmozgalom, a Vietkong támadásai ellen küzdő dél-vietnami rendszernek.

Január végén, holdújévkor a Vietkong és Észak-Vietnam megtámadott több száz dél-vietnami várost, közöttük Huét és Saigont. A váratlan offenzíva megfosztotta hitelétől Lyndon Johnson elnök kormányzatát, bizonyítva, hogy egy partizánmozgalom képes szembeszállni a hatalmas amerikai háborús erőfeszítésekkel.

Március végén Johnson bejelentette, hogy részlegesen leállítják az Észak-Vietnam elleni légitámadásokat. Májusban Párizsban megkezdődtek a tárgyalások. Ezzel megkezdődött egy hosszú amerikai kivonulási folyamat, amely 1976-ban Vietnam újraegyesítésével ért véget az északiak irányítása alatt.

A hatvanas évek közepén a vietnami háború elítélése az US Go Home! (Menj haza, Amerika!) jelszót skandáló tiltakozó diákok közös álláspontja az amerikai campusokon és az európai egyetemeken.

1968-ban a tiltakozó mozgalom globálisabb méreteket öltött: a kapitalizmus klasszikus bírálatához - amelyet gyakran kísért a kommunista Kína iránti elragadtatás -, újabb követelések csatlakoztak: a szexuális szabadság, a feminizmus és a környezetvédelem. A mozgalom Olaszországot, Törökországot és Japánt érintette.

Németországban a Rudi Dutschke, a baloldali diákszervezet, az SDS vezetője elleni április 11-i gyilkossági kísérlet miatt zavargások törtek ki Berlinben, majd tucatnyi más német városban.

Franciaországban a Párizs melletti Nanterre egyetemét, az agitáció fellegvárát áprilisban bezárták, de a zavargások felkelésbe torkolltak a fővárosban 11-re virradóra. Két nappal később a lázadáshoz a munkások is csatlakoztak, és több héten át általános sztrájk bénította meg az országot.

Charles de Gaulle tábornok, francia köztársasági elnök, akit egy időre megzavart a lázadás, május 30-án feloszlatta a nemzetgyűlést, hívei pedig még aznap hatalmas tüntetést szerveztek, és megnyerték a júniusi parlamenti választásokat.

A lázadás szele nemcsak nem csak a nyugatot csapta meg.

Csehszlovákiában a kommunista párt élére januárban kinevezett Alexander Dubček sajátos kísérletet tett az "emberarcú szocializmus" bevezetésére, és liberalizálta a rendszert.

Lengyelországban is "tavasz" volt márciusban, amely a kommunista rendszer által sokáig elnyomott diákság lázadásában nyilvánult meg. Miután több diákvezér zsidó volt, a hatalom antiszemita kampányba kezdett, amelynek következtében több ezren emigráltak az országból.

A diáklázadások Mexikót is elérték. Október másodikán a rendvédelmi erők fiatal tüntetőket (hivatalos adatok szerint 33-at, külföldi szemtanúk szerint 200-300-at) öltek meg Mexikóvárosban.

A hatalom rendet akart rakni a mexikói fővárosban október 12-én kezdődő olimpia előtt, de ide is elért a lázadások szele: két afroamerikai olimpiai érmes, Tommie Smith és John Carlos felemelt ököllel állt fel az emelvényre, hogy tiltakozzon az afroamerikai közösséggel szembeni egyesült államokbeli bánásmód ellen.

Az 1968-as esztendő tragikusnak bizonyult az Egyesült Államokban a faji megkülönböztetés ellen küzdők számára: április 4-én a Tennessee állambeli Memphisben egy fehér fajgyűlölő meggyilkolta az 1964-ben Nobel-békedíjjal kitüntetett Martin Luther King afroamerikai lelkészt, polgárjogi harcost. A gyilkosság után zavargások törtek ki több amerikai nagyvárosban, így Washingtonban is.

Egy másik gyilkosság is történt az Egyesült Államokban: június 5-én Los Angelesben a demokrata párt elnökjelölt-választó gyűlésén aratott győzelme után egy palesztin közvetlen közelről agyonlőtte Robert F. Kennedyt, az 1963-ban meggyilkolt John F. Kennedy öccsét.

Ezen a nyáron a nigériai szakadár Biafra tartományban éhínségtől haldokló gyermekekről készült felvételek rázták meg a világot. A konfliktusnak és főként a központi hatalom ellen elrendelt blokádnak több mint egymillió halálos áldozata volt, túlnyomó többségük az éhezésbe és betegségekbe halt bele 1967 és 1969 között. Néhány francia orvosnak a helyszínen végzett munkájával kezdődött meg az újfajta humanitárius segítségnyújtás az Orvosok Határok Nélkül (MSF) segélyszervezet 1971-ben történt megalapításával.

1968 - hónapról hónapra

január 19. – Az USA és a Szovjetunió a genfi Leszerelési Konferencián beterjeszti az atomsorompó-szerződés tervezetét.

február 16. – Megszűnik Romániában a Magyar Autonóm Tartomány, melynek Marosvásárhely volt a központja

március 22. - Megkezdődnek a párizsi diáklázadások

március 27. – Rossz időjárási viszonyok között lezuhan a 34 éves Jurij Gagarin MiG–15-ös vadászgépe. (A balesetben az első űrhajós mellett életét vesztette Vlagyimir Szerjogin tesztpilóta is.)

március 28. – A Broadwayn bemutatják a Hair című musicalt.

április 4. – Memphis városában agyonlőtték Martin Luther King, afroamerikai polgárjogi politikust.

május 4. – Alexander Dubček vezetésével Moszkvában gazdasági tárgyalásokat folytató csehszlovák küldöttséget a szovjet vezetés az „ellenforradalmi veszély” elhárítására inti.

június 2–10. – Diáklázadás Belgrádban és más jugoszláv egyetemi városokban.

június 5. – Los Angelesben merénylet áldozata lett Robert F. Kennedy elnökjelölt, az egykori elnök öccse.

július 1. – Aláírják a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozását célzó atomsorompó-szerződést.

július 13. – A belgrádi Október 20. moziban végrehajtott pokolgépes robbanásban egy ember meghalt, 77-en megsebesültek. A merényletet a Horvát Forradalmi Testvériség szervezet követte el.

augusztus 20. – A Varsói Szerződés csapatai szovjet vezetéssel 200.000 katonával, 5000 harckocsival lerohanják Csehszlovákiát, hogy véget vessenek a prágai tavasz néven emlegetett demokratikus folyamatnak. Az invázióban a szovjet csapatok mellett jelentősebb lengyel, magyar, és inkább jelképesen bolgár erők vettek részt. Az NDK csapatai a Varsói Szerződés főparancsnokának utolsó pillanatban hozott döntése alapján maradtak ki a hadműveletből.

augusztus 21. – A belgrádi vezetés elítéli a Varsói Szerződés csehszlovákiai invázióját.

szeptember 12. – Albánia lemond a Varsói Szerződésbeli tagságáról.

október 11. – Jugoszláv–nyugatnémet vendégmunkás–egyezmény írnak alá.

november 5. – Az Egyesült Államok elnökválasztásán a republikánus Richard M. Nixon aratott győzelmet.

november 27. – Diáktüntetések Koszovóban

december 18. – Újabb alkotmánymódosítások Jugoszláviában. (MTI/Wikipédia)

Az Ön hozzászólása

500 leütés maradt még
Eddigi hozzászólások

Nincs hozzászólás. Legyen az első!

Szerbia: Állandósuló félelem a szegénységtől - illusztráció
2019. JANUÁR 16.
[ 8:44 ]
Vreme je! – Eljött az idő! címmel magyarul és szerbül egyszerre jelent meg egy írás egy szerb portálon. Az 1944–45-ös „még hidegebb napokról” írók, újságírók, helytörténészek és kárvallott túlélő tanúk beszámolóit már több évtizede olvashatjuk. Most viszont, a magyarok likvidálásában részt vett egyik...
2019. JANUÁR 13.
[ 0:15 ]
Sebastian Kurznál aligha ápol jobb kapcsolatokat Belgráddal, Pristinával, Szarajevóval és Szkopjéval bárki is az európai politikusok közül. Ám az Európai Unió soros elnöki tisztét 2018 második félévében betöltő Ausztria kancellárjának sem sikerült közelítenie a Nyugat-Balkánt Brüsszelhez. Közben egyre több konfliktus...
2019. JANUÁR 12.
[ 19:00 ]
A Szerbia és Koszovó közötti viszony rendezése, a Belgrád és Moszkva közötti stratégiai kapcsolat szorosabbra fűzése, a belgrádi Szent Száva-templom építésének befejezése és a szerb-orosz barátság megerősítése lesz a témája Vlagyimir Putyin orosz elnök jövő csütörtöki belgrádi látogatásának a szerb sajtó...
2019. JANUÁR 11.
[ 11:42 ]
Beolvasás folyamatban