Tükör
1968: A lázadások és remények évének fél évszázada

Az Egyesült Államok tehetetlen volt Vietnamban, eközben Berlinben, Párizsban és Mexikóban forrongott az ifjúság, Csehszlovákiában szembeszálltak Moszkvával: fél évszázad telt el 1968 óta, amely a lázadások és a gyakran meghiúsult remények éve volt - írta az évforduló kapcsán az AFP francia hírügynökség.

1961 óta és főként 1964-ben az Egyesült Államok egyre nagyobb számú katonával igyekezett segítséget nyújtani a kommunista Észak-Vietnam által támogatott partizánmozgalom, a Vietkong támadásai ellen küzdő dél-vietnami rendszernek.

Január végén, holdújévkor a Vietkong és Észak-Vietnam megtámadott több száz dél-vietnami várost, közöttük Huét és Saigont. A váratlan offenzíva megfosztotta hitelétől Lyndon Johnson elnök kormányzatát, bizonyítva, hogy egy partizánmozgalom képes szembeszállni a hatalmas amerikai háborús erőfeszítésekkel.

Március végén Johnson bejelentette, hogy részlegesen leállítják az Észak-Vietnam elleni légitámadásokat. Májusban Párizsban megkezdődtek a tárgyalások. Ezzel megkezdődött egy hosszú amerikai kivonulási folyamat, amely 1976-ban Vietnam újraegyesítésével ért véget az északiak irányítása alatt.

A hatvanas évek közepén a vietnami háború elítélése az US Go Home! (Menj haza, Amerika!) jelszót skandáló tiltakozó diákok közös álláspontja az amerikai campusokon és az európai egyetemeken.

1968-ban a tiltakozó mozgalom globálisabb méreteket öltött: a kapitalizmus klasszikus bírálatához - amelyet gyakran kísért a kommunista Kína iránti elragadtatás -, újabb követelések csatlakoztak: a szexuális szabadság, a feminizmus és a környezetvédelem. A mozgalom Olaszországot, Törökországot és Japánt érintette.

Németországban a Rudi Dutschke, a baloldali diákszervezet, az SDS vezetője elleni április 11-i gyilkossági kísérlet miatt zavargások törtek ki Berlinben, majd tucatnyi más német városban.

Franciaországban a Párizs melletti Nanterre egyetemét, az agitáció fellegvárát áprilisban bezárták, de a zavargások felkelésbe torkolltak a fővárosban 11-re virradóra. Két nappal később a lázadáshoz a munkások is csatlakoztak, és több héten át általános sztrájk bénította meg az országot.

Charles de Gaulle tábornok, francia köztársasági elnök, akit egy időre megzavart a lázadás, május 30-án feloszlatta a nemzetgyűlést, hívei pedig még aznap hatalmas tüntetést szerveztek, és megnyerték a júniusi parlamenti választásokat.

A lázadás szele nemcsak nem csak a nyugatot csapta meg.

Csehszlovákiában a kommunista párt élére januárban kinevezett Alexander Dubček sajátos kísérletet tett az "emberarcú szocializmus" bevezetésére, és liberalizálta a rendszert.

Lengyelországban is "tavasz" volt márciusban, amely a kommunista rendszer által sokáig elnyomott diákság lázadásában nyilvánult meg. Miután több diákvezér zsidó volt, a hatalom antiszemita kampányba kezdett, amelynek következtében több ezren emigráltak az országból.

A diáklázadások Mexikót is elérték. Október másodikán a rendvédelmi erők fiatal tüntetőket (hivatalos adatok szerint 33-at, külföldi szemtanúk szerint 200-300-at) öltek meg Mexikóvárosban.

A hatalom rendet akart rakni a mexikói fővárosban október 12-én kezdődő olimpia előtt, de ide is elért a lázadások szele: két afroamerikai olimpiai érmes, Tommie Smith és John Carlos felemelt ököllel állt fel az emelvényre, hogy tiltakozzon az afroamerikai közösséggel szembeni egyesült államokbeli bánásmód ellen.

Az 1968-as esztendő tragikusnak bizonyult az Egyesült Államokban a faji megkülönböztetés ellen küzdők számára: április 4-én a Tennessee állambeli Memphisben egy fehér fajgyűlölő meggyilkolta az 1964-ben Nobel-békedíjjal kitüntetett Martin Luther King afroamerikai lelkészt, polgárjogi harcost. A gyilkosság után zavargások törtek ki több amerikai nagyvárosban, így Washingtonban is.

Egy másik gyilkosság is történt az Egyesült Államokban: június 5-én Los Angelesben a demokrata párt elnökjelölt-választó gyűlésén aratott győzelme után egy palesztin közvetlen közelről agyonlőtte Robert F. Kennedyt, az 1963-ban meggyilkolt John F. Kennedy öccsét.

Ezen a nyáron a nigériai szakadár Biafra tartományban éhínségtől haldokló gyermekekről készült felvételek rázták meg a világot. A konfliktusnak és főként a központi hatalom ellen elrendelt blokádnak több mint egymillió halálos áldozata volt, túlnyomó többségük az éhezésbe és betegségekbe halt bele 1967 és 1969 között. Néhány francia orvosnak a helyszínen végzett munkájával kezdődött meg az újfajta humanitárius segítségnyújtás az Orvosok Határok Nélkül (MSF) segélyszervezet 1971-ben történt megalapításával.

1968 - hónapról hónapra

január 19. – Az USA és a Szovjetunió a genfi Leszerelési Konferencián beterjeszti az atomsorompó-szerződés tervezetét.

február 16. – Megszűnik Romániában a Magyar Autonóm Tartomány, melynek Marosvásárhely volt a központja

március 22. - Megkezdődnek a párizsi diáklázadások

március 27. – Rossz időjárási viszonyok között lezuhan a 34 éves Jurij Gagarin MiG–15-ös vadászgépe. (A balesetben az első űrhajós mellett életét vesztette Vlagyimir Szerjogin tesztpilóta is.)

március 28. – A Broadwayn bemutatják a Hair című musicalt.

április 4. – Memphis városában agyonlőtték Martin Luther King, afroamerikai polgárjogi politikust.

május 4. – Alexander Dubček vezetésével Moszkvában gazdasági tárgyalásokat folytató csehszlovák küldöttséget a szovjet vezetés az „ellenforradalmi veszély” elhárítására inti.

június 2–10. – Diáklázadás Belgrádban és más jugoszláv egyetemi városokban.

június 5. – Los Angelesben merénylet áldozata lett Robert F. Kennedy elnökjelölt, az egykori elnök öccse.

július 1. – Aláírják a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozását célzó atomsorompó-szerződést.

július 13. – A belgrádi Október 20. moziban végrehajtott pokolgépes robbanásban egy ember meghalt, 77-en megsebesültek. A merényletet a Horvát Forradalmi Testvériség szervezet követte el.

augusztus 20. – A Varsói Szerződés csapatai szovjet vezetéssel 200.000 katonával, 5000 harckocsival lerohanják Csehszlovákiát, hogy véget vessenek a prágai tavasz néven emlegetett demokratikus folyamatnak. Az invázióban a szovjet csapatok mellett jelentősebb lengyel, magyar, és inkább jelképesen bolgár erők vettek részt. Az NDK csapatai a Varsói Szerződés főparancsnokának utolsó pillanatban hozott döntése alapján maradtak ki a hadműveletből.

augusztus 21. – A belgrádi vezetés elítéli a Varsói Szerződés csehszlovákiai invázióját.

szeptember 12. – Albánia lemond a Varsói Szerződésbeli tagságáról.

október 11. – Jugoszláv–nyugatnémet vendégmunkás–egyezmény írnak alá.

november 5. – Az Egyesült Államok elnökválasztásán a republikánus Richard M. Nixon aratott győzelmet.

november 27. – Diáktüntetések Koszovóban

december 18. – Újabb alkotmánymódosítások Jugoszláviában. (MTI/Wikipédia)

Az Ön hozzászólása

500 leütés maradt még
Eddigi hozzászólások

Nincs hozzászólás. Legyen az első!

Tömbösítés - illusztráció
2019. OKTÓBER 14.
[ 15:32 ]
Idén október 8-án este köszönt be és másnap estig tart a zsidó vallás legfontosabb, legszentebb és legnagyobb ünnepe, a jóm-kipúr, azaz az engesztelés ünnepe, népies nevén a hosszú nap. A bibliai eredetű ünnep a zsidó naptár szerinti hetedik hónap, azaz tisri hónap 10. napján van, így a Gergely-naptár szerint...
2019. OKTÓBER 8.
[ 10:24 ]
Az utolsó hétre fordul Magyarországon az önkormányzati kampány, ennek pedig valószínűleg mindenki örül. Az is, aki ebben részt vesz, és az is, aki csak elszenvedője a kampánynak. Mert ez valóban szenvedés, mondom olyan emberként, akinek az a munkája, hogy elemezze az eseményeket. Dacára a közkeletű megállapításnak,...
2019. OKTÓBER 7.
[ 12:23 ]
1849. október 6-án végezték ki Aradon a magyar szabadságharc tizenhárom honvédtábornokát, Pesten pedig Batthyány Lajos grófot, az első magyar felelős kormány miniszterelnökét. Október hatodikát a kormány 2001-ben a magyar nemzet gyásznapjává nyilvánította. Az MTVA Sajtóadatbankjának összeállítása: Az 1848-1849-es...
2019. OKTÓBER 6.
[ 8:41 ]
Beolvasás folyamatban