Tükör
Az első űrállomás, az első haláleset az űrben – 50 éve indult útjára a tragikus történetű Szaljut-1

(A Tudomány rovatból átvett írás)

A Szovjetunió egy űrállomás építésével próbált válaszolni a sikeres amerikai Holdra szállásra. 1971. április 19-én fel is lőtték a Szaljut-1-et, amit a második kísérletre sikerült beüzemelni, azonban az űrben 23 napot töltő kozmonauták küldetése végül katasztrofálisan végződött.

Az űrverseny első szakaszában egyértelműen a Szovjetunió volt előnyben, sorban érték el az áttörő eredményeket. 1957. október 4-én pályára állították a Szputnyik-1 műholdat, 1961. április 12-én Jurij Gagarin a Vosztok-1 űrhajó fedélzetén az első emberként kijutott a világűrbe. 1965. március 18-án pedig Alekszej Leonov szovjet űrhajós volt az első ember, aki űrsétát tett.

John F. Kennedy amerikai elnök ezekre a sikerekre reagált, amikor bejelentette, hogy az Egyesült Államok az 1960-as évtized végéig embert küld a Holdra. Bár a szovjetek is szerették volna elérni ezt a célt, az amerikaiak 1969-es sikere után fokozatosan háttérbe szorult az emberes holdutazás szovjet megvalósítása, 1974-ben pedig végül Brezsnyev törölte is a programot. A hangsúlyok eltolódása tette lehetővé az első űrállomás kifejlesztését, mivel a felszabadult forrásokat erre a célra fordíthatták.

A Szovjetunió ezzel az elsőséggel szerette volna demonstrálni, hogy még mindig ők vezetnek az űrversenyben.

Kezdetben egy katonai űrállomást terveztek, ennek a módosított változata lett a Szaljut-1, amit elég gyorsan, alig több mint egy éves fejlesztés után sikerült megépíteniük. A 18 ezer 425 kilogramm súlyú, 16 méter hosszú, 4 méter átmérőjű űrállomás belső méretei messze meghaladták az akkori űreszközökét. Legénység nélkül, egy Proton-K rakétával lőtték fel ötven éve, 1971. április 19-én.

A Szaljut-1-gyel összesen végül két űrhajó került kapcsolatba. Négy nappal a felbocsátása után, április 23-án már elindult az űrállomás felé a Szojuz-10. A három fős legénység feladata lett volna az űrállomás beüzemelése, és az első műszaki próbák elvégzése. A küldetés során azonban hiába kapcsolódtak össze az űrállomással, a kozmonautáknak technikai problémák miatt nem sikerült befejezni a dokkolást.

A manőver lefújását követően végül nagy nehézségek árán, 5 és fél órás együtt repülés után sikerült leválasztani az űrkapszulát az állomásról. A küldetés meghiúsulása után a Szojuz-10 legénysége, ha nem is gond nélkül, de visszatért a Földre. A leszállás közben mérges gáz kezdte megtölteni az űrhajót, aminek következtében az egyik kozmonauta elájult, de végül sikeresen leszállt Kazahsztánban az űrhajó. A három fős személyzet azonban még így is sokkal jobban járt, mint néhány hónappal később az őket követő űrhajó kozmonautái.

Újabb próbálkozásként 1971. június 6-án indult el Bajkonurról a Szojuz-11, fedélzetén szintén három fős legénységgel. Ezen a küldetésen kezdetben minden jól alakult.

A dokkoláshoz az űrkabin automata módon közelítette meg az űrállomást, az utolsó száz métert pedig már kézi vezérléssel tették meg a kozmonauták. 3 óra 19 percig tartott a kapcsolódási folyamat, de végül sikerrel járt. A nyomáskiegyenlítés után kinyithatták a zsilipet, és az űrhajósok átszállhattak a Szaljut-1 fedélzetére, ahol 22 napig dolgoztak.

Először ki kellett javítaniuk a ventilátor rendszert, mivel érkezésükkor a levegő szennyezett volt a Szaljut-1-en. Ezután számos feladatot elláttak, tanulmányozták a Föld geológiáját, meteorológiáját, jégborítását. Vizsgálták a világűrt, és azt is, hogy miként hat az emberekre a mikrogravitáció.

Még élő televíziós közvetítésük is volt az űrállomásról, a szovjet lapok pedig folyamatosan beszámoltak a küldetés előrehaladásáról.

A küldetés végén, június 29-én a legénység a tudományos feljegyzéseiket és az elkészített felvételeket átpakolta a Szojuz-11-be, és átszállt a dokkoló űrhajóba. Elváltak az űrállomástól, és megkezdték a visszatérést a Földre. Bár leszállás közben a rádió összeköttetés furcsán hamar megszűnt az űrhajóval, 570 órás repülés után az automata rendszerek irányításával rendben megtörtént a landolás. A leszállóhelyre érkezők azonban szörnyű tragédiával szembesültek, amikor kinyitották a visszatérő kabint.

A három kozmonauta holtan ült a székekben. Georgij Dobrovolszkij, Vlagyiszlav Volkov és Viktor Ivanovics Pacajev volt az első három ismert ember, aki az űrben halt meg.

A vizsgálatok szerint a kozmonauták halálát az okozta, hogy a landolás közben a parancsnoki modul és a kiszolgáló modul szétválásakor a nyomáskiegyenlítő szelep meghibásodott és kinyitott. A 168 kilométeres magasságban néhány másodperc alatt távozott a levegő a kabinból, és mivel a személyzet a leszállás közben nem viselt szkafandert, gyorsan megfulladt.

A Szojuz-11 legénységét hatalmas állami ünnepség keretében Gagarin mellé, a Kreml falába temették. Egy amerikai asztronauta, Tom Stafford is ott volt a koporsót kísérők között. A tragédia után áttervezték a Szojuz űrhajókat, és előírták a szkafander viselését a kilövés és a landolás teljes időtartamára. A űrruhák helyigénye miatt a későbbi küldetéseken már csak ketten utaztak a Szojuz űrkabinokban.

Később még tervezték, hogy újabb űrhajókat küldenek az űrállomáshoz, de a Szojuz űrkapszulák áttervezése elhúzódott, és szeptemberre a Szaljut-1 kifogyott az üzemanyagból.

Az űrállomás végül 175 napos működés után, 1971. október 11-én belépett a légkörbe és megsemmisült a Csendes-óceán felett. Bár a Szojuz-11 legénysége értékes kutatómunkát végzett küldetése során, a tragédiájuk sötét árnyat vet az első űrállomás történetére. (hirado.hu nyomán)

Az Ön hozzászólása

1000 leütés maradt még
Eddigi hozzászólások

Nincs hozzászólás. Legyen az első!

Európa napja - illusztráció
2021. MÁJUS 9.
[ 9:07 ]
Európa következő nagyhatalma? - illusztráció
2021. MÁJUS 5.
[ 13:50 ]
"Porlik, mint a szikla" - illusztráció
2021. MÁJUS 3.
[ 12:33 ]
A 97 éves Henry Kissinger megosztotta gondolatait a legnagyobb globális kérdésekről, és szerinte a legfontosabb veszélyforrás jelenleg az Egyesült Államok és Kína között fokozódó feszültség. Úgy látja, hogy ha ez tovább eszkalálódik, az akár Armageddon-szerű összecsapáshoz vezethet. A Kínával való viszony...
2021. MÁJUS 1.
[ 18:04 ]
Joe Biden amerikai elnök csütörtökön "elérte" elnöksége 100. napját, amely az Egyesült Államokban politikai mérföldkőnek számít. Franklin Delano Roosevelt elnöksége óta ugyanis ilyenkor számvetést készítenek az elnök hivatalban töltött hónapjairól. Biden az elnöksége első 100 napja alatt 11 törvényt...
2021. ÁPRILIS 29.
[ 22:35 ]
Azt a kérdést, hogy a védőoltást felvett állampolgárok rendelkezzenek-e majd bizonyos kiváltságokkal, a válságtörzs az egyik soron következő ülésén fogja megvitatni. Ahogyan a Blic megtudta, a beoltott személyeket érintő első enyhítő intézkedés akár a zenei, illetve kulturális eseményeken, fesztiválokon való...
2021. ÁPRILIS 27.
[ 11:27 ]
Beolvasás folyamatban