A holnap kezdődő héten jelentik be a Nobel-díjak idei kitüntetettjeinek nevét. A legrangosabb tudományos díjjal kitüntetett kiválóságok között ismét lehet az idei évben egy magyar, hiszen Karikó Katalin neve egyre gyakrabban merül fel a lehetséges díjazottak között.

Karikó Katalin egy amerikai kutatótársával, Drew Weissmannal 1998 és 2005 között alapozta meg azt a technológiát, amelyet ma a legígéretesebb vakcinák fejlesztői használnak. A magyar molekuláris biológust-biokémikust a kémiai és az orvosi – pontosabban fiziológiai és orvostudományi – Nobel-díj esélyesei között is emlegetik már jó ideje.

Az orvosi Nobel-díjazottakat október 4-én, a kémiai Nobellel kitüntetettek névsorát pedig október 6-án jelenti be a Karolinska Intézet, illetve a Svéd Királyi Tudományos Akadémia Svédországban. Tehát amennyiben hétfőn Karikó Katalin nem szerepelne a díjazottak között, még szerdáig is lehet majd érte szorítani.

A díjat alapító Alfred Nobel 1895. november 27-én kelt végrendeletében a fizikai, a kémiai, a fiziológiai vagy orvosi, az irodalmi, illetve a békedíj megalapításáról rendelkezett, a közgazdasági Nobel-díjként emlegetett Alfred Nobel Közgazdaságtudományi Emlékdíjat a fennállásának 300. évfordulóját ünneplő svéd központi bank alapította 1968-ban.

Az eddig 603 alkalommal odaítélt Nobel-díjaknak 1901 és 2020 között összesen 962 kitüntetettjük (934 személy és 28 szervezet) volt, de a többször is kitüntetettek miatt a díjazottak között 930 személy és 25 szervezet szerepel. A Nobel-díjat összesen 49 alkalommal nem osztották ki, ezek többsége a két világháború időszakára esett. A kitüntetettek számát tekintve az orvosi Nobel-díj vezeti a listát, a 111 alkalommal odaítélt elismerésen 222 tudós osztozott, 39 alkalommal egy, 33-szor két, 39-szer három kitüntetettje volt.

A díjat 58 alkalommal kapta nő. A női kitüntetettek száma mégis csak 57, mert a lengyel-francia Marie Curie (lánykori nevén Maria Sklodowska) kétszer is kiérdemelte az elismerést, ráadásul az összes kitüntetett között egyetlenként két külön tudományágban, 1903-ban fizikából, 1911-ben kémiából. 2020-ban a kémiai Nobel-díjat Emmanuelle Charpentier és Jennifer A. Doudna kapták, akkor először fordult elő, hogy egy Nobel-díjon csak nők osztozkodtak. A nők közül 17-en Nobel-békedíjat kaptak, a közgazdasági elismerést csupán két nő, 2009-ben az amerikai Elinor Ostrom, 2019-ben a francia-amerikai Esther Duflo vehette át.

A díjazottak között a Curie család az abszolút csúcstartó: 1903-ban Marie és Pierre Curie együtt kapta meg a fizikai Nobel-díjat, így ők lettek az első Nobel-díjas házaspár. 1935-ben lányuk, Iréne Joliot-Curie kapott kémiai Nobel-díjat, ő is férjével, Frédéric Joliot-Curie-vel, közösen. Így övék az egyedüli Nobel-díjas anya-lánya, valamint apa-lánya cím, vejükkel kiegészülve ők tartják az egy családra eső legtöbb Nobel-díjas nehezen megdönthető rekordját is.

A listát még négy házaspár bővítette: 1947-ben a cseh-amerikai Gerty és Carl Ferdinand Cori orvosi Nobel-díjat, a svéd Gunnar Myrdal 1974-ben közgazdasági, felesége, a diplomata Alva Myrdal 1982-ben Nobel-békedíjat vehetett át. 2014-ben a norvég May-Britt és Edvard Moser osztozott az orvosi Nobel-díjon, legutóbb, 2019-ben a francia-amerikai Esther Duflo és férje, az indiai-amerikai Abhijit Banerjee megosztott közgazdasági Nobel-díja növelte hatra a kitüntetett házaspárok számát.

Hat Nobel-díjas apa-fia páros bizonyítja, hogy az alma a kiváló elmék esetében sem esik messze a fájától: a brit William Henry Bragg és fia, William Lawrence Bragg 1915-ben - azóta is példátlan módon - közösen kapott fizikai Nobel-díjat. Szintén fizikából érdemelte ki az elismerést a dán Niels Bohr 1922-ben és fia, Aage Bohr 1975-ben, a svéd Karl Manne Siegbahn 1924-ben és fia, Kai Siegbahn 1981-ben, valamint az angol Joseph John Thomson 1906-ban és fia, George Paget Thomson 1937-ben. A svéd Hans von Euler-Chelpin 1929-ben kémiai, fia, Ulf von Euler 1970-ben orvosi, az amerikai Arthur Kornberg 1959-ben szintén orvosi, fia, Roger Kornberg 2006-ban kémiai Nobel-díjas lett.

Díjazott testvérpár mindössze egy van, a holland Jan Tinbergen 1969-ben közgazdasági, öccse, Nikolaas Tinbergen 1973-ban fiziológiai Nobel-díjat kapott.

A mindenkori legfiatalabb díjazott a pakisztáni Malala Juszafzai, aki 2014-ben mindössze 17 évesen nyerte el a Nobel-békedíjat, ezt a kitüntetést 2018-ban Nadia Murad iraki kurd emberi jogi aktivista 25 évesen kapta meg. A szakmai Nobel-díjasok között a brit William Lawrence Bragg a legfiatalabb kitüntetett, aki 1915-ben alig 25 évesen lett fizikai Nobel-díjas. Rekordját aligha fenyegeti veszély, mert a mai tudóspalánták ilyen idősen éppen csak kikerülnek az iskolapadból.

Legidősebb korban John B. Goodenough amerikai szilárdtestfizikust tüntették ki, aki 2019-ben 97 évesen kapta meg a kémiai Nobel-díjat, a 99 éves tudós jelenleg az élő Nobel-díjasok doyenje. A legidősebb női kitüntetett, a brit Doris Lessing 2007-ben, 88 évesen vehette át az irodalmi Nobel-díjat.

A többszörös Nobel-díjasok listáját a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága (ICRC) vezeti, amely háromszor (1917, 1944, 1963) kapta meg a Nobel-békedíjat. Kétszeres díjazott az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR, 1954 és 1981), valamint az 1956-ban és 1972-ben fizikai Nobel-díjas amerikai John Bardeen, az 1958-ban és 1980-ban is kémiai Nobel-díjas angol Frederick Sanger, az 1903-ban fizikai, 1911-ben kémiai Nobel-díjas Marie Curie. Az 1954-ben kémiai Nobel-díjas és 1962-ben Nobel-békedíjas amerikai Linus Pauling az egyetlen, akinek egyik kitüntetésén sem kellett mással osztoznia.

A kitüntetést saját jószántukból ketten - a francia Jean-Paul Sartre 1964-ben az irodalmi, a vietnami Le Duc Tho 1973-ban a Nobel-békedíjat - utasították vissza. A német Richard Kuhn 1938-ban, Adolf Butenandt 1939-ben a kémiai, Gerhard Domagk 1939-ben az orvosi Nobel-díj lemondására kényszerült Hitler parancsa miatt, a szovjet Borisz Paszternak 1958-ban előbb elfogadta, majd hatósági nyomásra visszautasította az irodalmi Nobel-díjat.

A legmeglepőbb Nobel-díjas Sir Winston Churchill brit kormányfő, akire általában Nobel-békedíjasként gondolnak, pedig 1953-ban irodalmi Nobel-díjat kapott. 2016-ban mindenki meglepetésére Bob Dylan amerikai rockzenésznek ítélték az irodalmi Nobel-díjat. 2019-ben példátlan módon egyidejűleg két irodalmi Nobel-díjat adtak át, mert az elismerést odaítélő testület körül kirobbant botrány miatt 2018-ban nem ítélték oda a kitüntetést. (MTI)