Tükör
Szilveszteri szokások és babonák

Szilveszterrel és az újévvel kapcsolatban sok hiedelem és babona kering. Többségük, már ha betartjuk, bőséget, szerencsét és gazdagságot hozhat. Készítettünk egy listát, hogy rajtunk ne múljon az önök jövő évi szerencséje!

A szilveszteri és újévi szokások közös célja eredendően az, hogy a következő évre egészséget, bőséget, boldogságot és szerencsét varázsoljanak. Ismerkedjünk meg tehát a legismertebb „szerencsehozó“ szokásokkal, babonákkal és hiedelmekkel!

Az a nap, amelyen a nyugati világ elbúcsúzik az óesztendőtől, I. Szent Szilveszter pápáról kapta a nevét, akit 314-ben választottak a keresztény egyház vezetőjének és 335-ben, éppen december 31-én hunyt el Rómában. Az ünnep a nyugati kultúrkörben sokáig ide-oda tolódott, végül 1691-ben XII. Ince pápai döntésével rögzült január elseje.

Babonák, szokások, hiedelmek

A legfontosabb: minden házban legyen egy szerencsehozó patkó! Bár mind a patkó, mind a négylevelű lóhere önmagában is nagy hiedelemmel bír, szilveszter napján szinte elhagyhatatlan szerencsehozó tárgyak. Régen azt gondolták, ha az állatok vályújába patkót rejtenek, akkor az megóvja a betegségtől a jószágot. Máshol az ajtófélfára szögezték, de az igazán hatékony patkó minden esetben az, amit az út szélén találtak. Mind a patkónak, mind a négylevelű lóherének egyetlen célja volt: elűzni a rossz szellemeket, és ezzel szerencsét hozni tulajdonosának.

Sok családban szokás szilveszter napján szerencsepogácsát sütni. A szerencsepogácsa úgy készül, hogy a sima pogácsák egyikének közepébe érmét teszünk, és aki megtalálja, azt éri abban az évben a legnagyobb szerencse. Fontos azonban, hogy a pogácsa még az óévben elfogyjon! Ha már a szerencspogácsánál tartunk, térjünk ki azokra a hagyományos ételekre, melyeknek fogyasztása bőséget, szaporaságot, és főleg anyagi gyarapodást varázsol.

A lencse, a bab vagy bármilyen más apró szemes étel fogyasztása szerencsét hoz. Viszont a szerencse csak abban az esetben következik be, ha a megfőtt lencse pontban éjfélkor a konyhaasztalra kerül. Jó tanács: aki bulizni megy, még indulás előtt tegye ki az asztalra a fazék lencsefőzeléket! Szintén szerencsés lesz az az ember, aki újév napján malacot eszik. Tudniillik a malac előre túrja a földet, vagyis “kitúrja a szerencsét“, sőt kunkori farkát meg is lehet markolni, így aztán garantálhatjuk szerencsénket a következő évre. A lábasjószág, csirke vagy tyúk fogyasztása azonban tilos, mert az hátrafelé rúg, elkaparja szerencsénket. Pulykát se tanácsos fogyasztani, mert haragot gerjeszt. Óvatosan kell bánni a hallal, mert a folyó menti vidékeken szerencsét hoz (ahány pikkely, annyi pénz), máshol viszont baljós állat, hiszen vele együtt elúszik a háziak szerencséje is. Újév napján azonban mindenképpen szeljünk meg egy egész kenyeret, hogy egész évben legyen kenyér a családban. Készítsünk rétest is, mert ezzel hosszúra nyújthatjuk az életünket is, ráadásul minél több a töltelék benne, annál bőségesebb évre számíthatunk.

Arra azért figyeljünk, hogy ne együnk meg mindent az év utolsó napján, mert akkor az újévben hiányt fogunk szenvedni.

Tilalmak

Újév napján tilos a mosás és a teregetés, mert az valakinek a halálát hozza, továbbá tilos kivinni a szemetet is, mert kiöntjük vele a szerencsét a házból. Ezen a napon ugyancsak tilos kölcsönkérni vagy kölcsönadni bármit is, beleértve a pénzt és a használati tárgyakat is. Ha újév napján az első látogató asszony vagy lány, az szerencsétlenséget jelent, viszont ha férfi csenget be elsőként, az éppen az ellenkezőjét jelenti, vagyis szerencsét.

Rendkívül fontos: újév napján ne veszekedjünk (persze, az év többi napján sem kívánatos)! Tartózkodjunk a viszálykodástól, perpatvartól, mert különben az egész évet veszekedéssel fogjuk tölteni. Jó tanács, hogy a szerelmeseknél, házasulandóknál tele legyen a mézes bödön, ill. legyen méz a háznál, ugyanis ha a szerelmesek megkenik ajkukat mézzel, és éjfélkor úgy váltanak csókot, akkor édes és hosszú lesz a szerelmük, házasságuk. Egyes vidékeken a gyermekek száját is mézzel kenték be, hogy édes beszédű, kedves emberré váljanak, és sok édességet ehessenek az új esztendőben.

Szilveszter éjjelén pontban éjfélkor az összes ajtót ki kell tárni, hogy az óév kimehessen. Ugyanis ha nem távozik, az újév nem tud bejönni.

Jóslatok

Természetesen ilyen jeles napon nem maradhatnak el a jóslatok sem, hiszen a kíváncsiság ördöge egy tiszta lappal induló újév hajnalán biztosan ott mocorog mindenkiben.

Szerelemjóslás: a régi hagyományok egyike volt az, hogy a lányok gombócok közepébe apró papírokat helyeztek, amelyeken egy-egy férfinév szerepelt. Pontosan éjfélkor bedobták a forró vízbe, az elsőként felbukkanó férfinév leendő férjük nevét árulta el. Régi korok szokásai közé tartozott az ólomöntés vagy a gyertyaöntés. Az egyiknél ólmot olvasztanak, a másiknál faggyút vagy viaszt. Mindkét eljárás azonos. A felmelegített anyagot hideg vízbe öntik, és megnézik milyen alakot vett fel. Az alakok, formák jellegzetességei utalnak a jövendőre, a formák egymásutánisága az időben előre haladó eseményeket vetítik előre.

Nem jövendőbelijükről, hanem a férjhezmenetelükről adtak hírt a lányoknak a malacok: ha kiszaladtak a disznóólhoz, megrúgták az ól falát, s ha a disznók röfögtek, biztos volt, hogy az új évben férjhez mennek.

Tűzijáték és pezsgő

Honnan ered a durrogtatás, a tűzijáték és trombitaszó? Régen a zajkeltő szokások célja az ártó és a rontó erők távol tartása volt. De a magyarok lakta vidékeken ennek a célnak felel meg az éjféli harangozás.

Miért éppen pezsgőt iszunk szilveszterkor? A pezsgő nagyon sokáig csak a leggazdagabbak itala volt. Dom Perignon francia szerzetes az 1600-as évek végén állított elő először – véletlenül – borból pezsgőt. A habzó ital létrejöttéhez szükséges erjesztést ezután egészen a XIX. század közepéig egyedileg, üvegenként végezték, ami azt jelentette, hogy egy üveg pezsgő elkészítése 2-3 évet is igénybe vett. Az 1850-es évek óta ismert a tankpezsgő-készítés, vagyis az az eljárás, amellyel hatalmas tartályokban egyszerre 7-8000 palacknyi pezsgő is előállítható egyszerre. Érthető módon az új gyártási technika a pezsgő árának jelentős csökkenéséhez vezetett, és ezáltal a kiváltságosok itala az egyszerű földi halandók számára is elérhetővé vált. A luxus érzete azonban mind a mai napig hozzákapcsolódik a pezsgőiváshoz. A szilveszteri szokás lényege tehát az, hogy ha “drága, úri italt” iszunk az újév első perceiben, a folytatás is gazdag, úri, fényűző lesz.

Ahány ház, annyi szokás

A szilveszterezés lényegében mindenütt a mulatozásról szól, a hagyományok azokban országonként változhatnak.

Ilyen például a spanyoloknál az éjfél előtti szőlő evés - az új év beköszönte előtt pontosan 12 szem szőlőt kell minél gyorsabban behabzsolni, ezzel megalapozva az elkövetkező 12 hónap szerencséjét.

Szintén a bőség és a jólét megalapozására szolgál a szilveszteri sertéslakoma, illetve - elsősorban Hollandiában, Mexikóban és Görögországban - a kör alakú sütemények fogyasztása, ezzel szimbolizálva a körforgást.

Svédországban december 31-én rizspudingot szolgálnak fel, amelyben egy szem mandulát rejtenek el - aki megtalálja az elrejtett magot, szerencsés évre számíthat.

És persze ne feledkezzünk meg New York híres tradíciójáról - 1907 óta az év utolsó estéjén, éjfél előtt egy óriás gömböt gurítanak le a Times Square-re. Az esemény közvetítését minden évben milliók nézik.

Az Ön hozzászólása

1000 leütés maradt még
Eddigi hozzászólások

Nincs hozzászólás. Legyen az első!

Szimbolikussá és egyre véresebbé válik egy nagy szikláért folyó küzdelem a Duna-delta közelében. Az ukránok elkeseredetten igyekeznek visszafoglalni a Kígyó-szigetet, amely a brit hírszerzés szerint a Fekete-tenger északnyugati része feletti uralom kulcsa. Visszatérően az orosz-ukrán háború híreinek főcímei közé...
2022. MÁJUS 11.
[ 13:50 ]
Május 9. az Európa-nap, amikor az Európai Unió tagállamaiban az EU létrehozásához vezető, történelmi jelentőségű Schuman-nyilatkozat évfordulójáról emlékeznek meg. Megtartásáról 1985-ben döntöttek az Európai Közösségek állam- és kormányfői, Magyarországon a 2005. évi XXII. törvény nyilvánította május 9-ét...
2022. MÁJUS 9.
[ 8:12 ]
Negyvenkét évvel az egykori Jugoszlávia örökös elnökének halála után a köztudatban, baráti beszélgetések során még mindig többször felmerül az, hogy “bezzeg Tito idejében milyen jó volt nekünk”. Valóban? A biznis.rs portál ezzel kapcsolatban szólaltatta meg Ljubomir Madžar kiváló közgazdászt, aki annak idején...
2022. MÁJUS 5.
[ 9:32 ]
Beolvasás folyamatban