A szerbiai politikai erőviszonyok átrendeződésére utal a CRTA (Kutatási, Átláthatósági és Elszámoltathatósági Központ) legfrissebb közvélemény-kutatása. A felmérés szerint a biztos szavazók körében jelenleg a diákok által támogatott választási lista számíthatna a legtöbb voksra, megelőzve a kormányzó Szerb Haladó Pártot (SNS).

A június 10. és 24. között, személyes megkérdezéssel, 2324 felnőtt részvételével készült reprezentatív kutatás alapján a biztos pártválasztók 44,9 százaléka a diákok listájára szavazna, míg az SNS támogatottsága 35,7 százalékon áll. A Szerbiai Szocialista Párt (SPS) 3,8 százalékot érne el, a többi politikai szereplő pedig önállóan nem lépné át a parlamenti küszöböt.

A kutatás egyik legfontosabb megállapítása, hogy a másfél éve tartó tiltakozások társadalmi támogatottsága továbbra is magas. A válaszadók mintegy 60 százaléka továbbra is támogatja a tüntetéseket, ami tavaly április óta lényegében változatlan arányt jelent. A megkérdezettek 62 százaléka ugyanakkor aggodalmát fejezte ki a rendőrség fellépése miatt a demonstrációk résztvevőivel szemben.

A CRTA értékelése szerint a tiltakozások támogatottsága egyre inkább politikai támogatottsággá alakul át, és ez magyarázhatja a diákok listájának jelentős előnyét a felmérésben. A kutatást a Stanford Egyetem Democracy Action Lab (DAL) kutatócsoportjával közösen készítették.

A felmérés eredményeit Aleksandar Vučić államfő élesen bírálta. Szerinte a kutatás propagandacélokat szolgál. Úgy fogalmazott, hogy a felmérés készítői politikai szereplőként viselkednek.

A kritikákra reagálva Vojislav Mihailović politológus, a CRTA közvélemény-kutatási igazgatója visszautasította az állításokat. Kiemelte, hogy a felmérés a nemzetközi szakmai sztenderdeknek megfelelően készült, ráadásul a szerbiai közvélemény-kutatásokban megszokottnál jóval nagyobb mintán alapul. Hangsúlyozta, hogy a szervezet teljes mértékben bízik az eredmények pontosságában, közölte a Danas.

Mihailović arra is reagált, hogy Vučić szerint a CRTA korábban 70 százalékos támogatottságot tulajdonított a diákmozgalomnak. Elmondása szerint ilyen adat soha nem szerepelt a kutatásaikban. Hozzátette: a tüntetések támogatottságát nem lehet automatikusan választási támogatottsággá alakítani, ezért szerinte félrevezető a két mutató összehasonlítása.

A felmérés újabb jelzés lehet arra, hogy a hónapok óta tartó társadalmi tiltakozások a politikai erőviszonyokat is befolyásolhatják. Mindez különösen érdekes lehet annak fényében, hogy Szerbiában továbbra is napirenden van az előre hozott parlamenti választások lehetősége, bár azok időpontjáról egyelőre nem született döntés.