A Magyar Mozgalom (MM) civil szervezet indul a most következő szerbiai választásokon ‒ jelentette be pénteki sajtótájékoztatóján dr. Korhecz Tamás, az MM egyik társelnöke.

- A mozgalom nyitott az együttműködésre a magyar politikai pártokkal és szervezetekkel, illetve párbeszédet kezdeményez a nem magyar szerveződésekkel és érdekképviseletekkel is. Egyelőre nyitottak a lehetőségek, a közgyűlés dönti el, hogy milyen szinten vesznek részt és részt vesznek-e a választásokon. Ahol a helyi lakosság igényli a mozgalom nyújtotta alternatívát, ott nagy valószínűséggel jelen lesznek a választásokon ‒ mondta Korhecz, aki szerint nem kell a magyar szavazatok szétforgácsolódásától tartani. A civil szervezet megjelenése nem veszélyezteti a magyar képviseletet, legfeljebb a közösségen belüli pluralitást tükrözi ‒ emelte ki a társelnök, hozzátéve: azokat a szavazókat célozzák meg , akik nem találtak maguknak hiteles politikai opciót, nem az a céljuk, hogy a VMSZ munkájával elégedett szavazókat csábítsák át az MM-hez.

A civil szervezet több tucat szakmai és közösségépítő programot tartott a megalakulása óta eltelt öt hónapban. A jövőben is folytatják a rendszeres fórumokat és találkozókat, mint amilyen a Jogbogozó, a Mocorgó, a Közéleti Kávéház és az Agrárfórum, de állandó téma marad a magyar kormány által biztosított ötvenmilliárd forintos támogatás is, amelyről az I. Magyar Vállalkozói Fórumon egyeztettek a vajdasági gazdasági szereplőkkel ‒ ismertette Korhecz a közeljövőre vonatkozó terveket. A mozgalom a jövőben nagyobb hangsúlyt kíván fektetni a céljainak, irányelveinek és hitvallásának megismertetésére, mivel a tapasztalatok azt mutatják, hogy sokan nincsenek tisztában azzal, miért jött létre az MM ‒ mutatott rá a társelnök kiemelve, hogy a helyi lakosság igényeinek figyelembevételével indulnak majd a következő választásokon.

Elkerülhetetlennek nevezte Korhecz Tamás a választásokon való részvételt, ezért a MM Ideiglenes Ügyvivő Testülete javaslatot tesz a közgyűlésnek arra vonatkozóan, hogy vegyenek részt a soron következő választásokon. A társelnök emlékeztetett arra, hogy korábban nem volt céljuk a választásokon való részvétel semmilyen formában sem, elsősorban párbeszéden, konszenzuskeresésen keresztül szerették volna megoldani azokat a közéleti problémákat, amelyek szerintük jelentősen megterhelik a magyar közösség életét kezdve a Magyar Nemzeti Tanácsban jelentkező problémáktól a Vajdasági Magyar Szövetségen (VMSZ) belüli konfliktusokon át egészen a sajtószabadsággal kapcsolatos aggodalomkeltő jelenségekig. A párbeszéd a VMSZ vezetőivel nem jöhetett létre, mivel a mozgalom többszöri megkeresésére kizárás, kirekesztés és nyomásgyakorlás volt a válasz a VMSZ csúcsvezetése és Pásztor István részéről ‒ állítja Korhecz. Több mint egy hónapja írásban kezdeményeztek párbeszédet a nemzeti minimumról és az aktuális problémák megoldásáról, erre semmiféle válasz nem érkezett. A párbeszédtől továbbra sem fog elzárkózni a Magyar Mozgalom, annak ellenére, hogy számos sérelem érte az MM egyes tagjait közvetve vagy közvetlenül a VMSZ részéről ‒ hangzott el a sajtótájékoztatón.

A sajtóreggelin jelen volt Csanádi Attila, az Ideiglenes Ügyvivő Testület tagja, az MM Gazdasági és Vállalkozásfejlesztési Szaktestületének helyettes koordinátora, aki bejelentette, hogy napokkal ezelőtt postázták a Vajdasági Magyar Szövetségnek és a magyar miniszterelnöknek az I. Magyar Vállalkozói Fórumon összegzett javaslatokat, amelyekkel a segíteni szeretnék a VMSZ és a magyar kormány munkáját a vajdasági magyar gazdaság fejlesztésére szánt támogatások vonatkozásában. Csanádi fontosnak tartja, hogy az elmúlt húsz év gyakorlatától eltérően ne csupán a politika döntsön a gazdasági kérdésekről, hanem a gazdasági résztvevőkkel egyeztetve hozzák meg a számukra is elfogadható döntéseket. A Magyar Mozgalom álláspontja szerint csak kivételes esetekben lenne szükség például vissza nem térítendő támogatásokra, továbbá rámutattak arra is, hogy egyelőre szinte semmit sem lehet tudni a pályázat lebonyolításának folyamatáról, az önrész és a kamatok nagyságáról, az sem világos, hogy állami támogatásnak minősül-e a kölcsön, illetve a vissza nem térítendő pénzösszeg, valamint azt sem, hogy mekkora lesz a legfelső vagy a legalsó határösszeg. Ahhoz, hogy a vállalkozók egyáltalán gondolkodni tudjanak a pályázat megírásán, ezeket az információkat nyilvánosságra kellene hoznia a pályázatok lebonyolítójának ‒ mondta Csanádi Attila.

Basity Gréta