Több mint másfél milliárd dinárból gazdálkodhat jövőre a vajdasági magyarság kisebbségi önkormányzata. Az MNT idei utolsó ülésén módosították a 2017-es költségvetést is, ennek értelmében 1,2 milliárd dinár állt rendelkezésre.

Elfogadták az ellenzék sürgősségi előterjesztését is, így a tanács megvitatta a nemzeti tanácsi törvény módosításának egyes vitatható pontjait. A képviselők egyetértettek abban, hogy a törvényjavaslat nem tökéletes. Hajnal Jenő tiltakozásának adott hangot az egyes magyar érdekeket sértő intézkedések ellen, viszont az MM beadványát a többség elvetette, mivel úgy vélik, hogy a közvita során beterjesztett javaslatok és a törvényalkotási folyamatban hangoztatott ellenvetések nyomán bizonyos mértékben javul majd a tervezet.

A képviselők elsőként az MNT általános stratégiai tervezéséről szóló határozatát fogadták el az ülésen. Jelenleg hét tervdokumentum határozza meg az MNT munkáját, ezek a Magyar Nemzeti Tanács oktatásfejlesztési stratégiája 2016–2020, a Tudományügyi stratégia 2014–2020 és a Felnőttképzési stratégia 2012–2017, továbbá a Vajdasági magyar kulturális stratégia 2012–2018, a Vajdasági magyar médiastratégia 2011–2016 és az MNT hivatalos nyelvhasználati stratégiája 2012–2017, valamint a Vajdasági magyar civil stratégia 2012–2018 – ismertette Hajnal Jenő elnök.

Ezek közül a döntés értelmében hatályban marad a médiastratégia, az oktatásfejlesztési stratégia és a kulturális stratégia, a Szerb Kormány kormányzati stratégiájának elfogadásáig. "A Vajdasági magyar civil stratégia 2012–2018 érvényességének meghosszabbítására nem kerül sor, annak megvalósítását a nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsairól szóló törvény által meghatározott négy területen belül igyekeznek végrehajtani" – indokolta az elnök. Hozzátette: "Szükségessé vált a tanács fejlesztési és stratégiai tervezését olyan módon újragondolni és rendezni, hogy 2018 végéig a testületi munka zavartalanul folyjék, a nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsairól szóló törvény módosítása és az országos stratégiák elfogadása pedig felgyorsíthassa a munkát úgy, hogy a 2018-ban esedékes nemzeti tanácsi választások után minél gyorsabban elkészülhessenek a következő időszak szükséges stratégiai tervdokumentumai".

Tari István szerint soha nem volt még ennyire drámai a kisebbség helyzete, kiürülő félben van a vidék – fogalmazott. A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének képviselője szerint nem kellene a Szerb Köztársaság stratégiáira várni, sem pedig életben tartani azokat a stratégiákat, amelyek már megszületésükkel elavultnak számítottak.

Zsoldos Ferenc (Magyar Mozgalom) sem tartja szerencsésnek, hogy a vajdasági magyarság önigazgatási szervének stratégiái mindig az éppen aktuális politikai döntésektől függjenek. Az ellenzéki képviselő szerint a jelenlegi nemzeti tanács kettő kivételével elhanyagolta a stratégiák megvalósítását, a megkezdett fejlesztések a kultúra és az oktatás kivételével teljesen leálltak, a demográfiai stratégiát pedig félresöpörték. A képviselő szavai szerint nem állítja, hogy az elvándorlás megállítható lett volna a demográfiai stratégia folytatásával, de mindenképpen szükséges volna, hogy a nemzeti tanács szembenézzen az elvándorlás problémájával és feltérképezze a vajdasági magyarok elvándorlásának mértékét és valódi okait. A képviselő hozzátette, nem arról szól a kisebbségi autonómia, hogy a szerbiai vagy az anyaországi stratégiák elfogadására várjon az MNT, hanem arról, hogy a kisebbség a saját igényeit felmérve alakítsa ki a saját stratégiáit.

Hajnal elmondta, hogy továbbra is ragaszkodnak a négy fő területhez, a jövő évi tervek között pedig éppen ezek a kategóriák szerepelnek, viszont nem kerülhetik meg a Kárpát-medencei és anyaországi terveket és a szerbiai országos stratégiákat sem.

Joó Horti Lívia (MM) bírálta a médiastratégiát, a képviselő asszony szerint az MNT közreműködésével a legnagyobb kisebbségi magyar párt bekebelezte a magyar médiát. Joó Horti szerint a többi esetben is csupán a stratégiák megcsúfolása történt; a kulturális intézmények és az iskolák is kizárólag úgy működhettek, ha alávetették magukat a pártnak, amely kisajátította az egész nemzeti közösséget.

Talpai Sándor (Magyar Összefogás) szerint az ellenzék nem vállalja fel azt, hogy részese legyen egy olyan hatalomnak, amely meg tudja védeni a kisebbségi érdekeket.

Módosították a tanács 2017. évi költségvetését. Jerasz Anikó, a Végrehajtó Bizottság elnök asszonya azzal indokolta a döntés szükségességét, hogy számos apró változás történt a legutóbbi, novemberi módosítás óta, többek között a külföldi államok adománya 560 millióról 576 millió dinárra nőtt. 19 milliós támogatás érkezett a Szabadkai Zsinagóga felújításának befejező szakaszára, illetve a legnagyobb tétel a Magyar Szó Lapkiadó Kft. ingatlan és eszközfejlesztésének támogatása, amely 190.208.802 dinárra rúg.

Zsoldos Ferenc kifogásolta, hogy a félmilliót sem érte el a nyelvhasználatra szánt eszközök összege, a szórványstratégiai-fejlesztésére pedig 0 dinárt költöttek a tavalyi évben.

Hajnal Jenő elmondta, hogy a kiemelt jelentőségű programokat direkt anyaországi pénzekből támogatják, ezért nem jelennek meg az MNT költségvetésében. A jövő évi pénzügyi tervben már egészen másként terveznek majd – mondta az elnök.

A jövő évi munkaterv és pénzügyi terv kapcsán is hosszú vita folyt a pénteki ülésen. A nemzeti tanács összesen 1,59 milliárd dinárból gazdálkodik jövőre. Ez a tavalyi évben fel nem használt eszközökből (199 093 373 dinár), a külföldi államok általi támogatásokból (1 298 205 769 dinár), a Szerb Köztársaság 2018. évi költségvetéséből folyósított működtetési célú támogatás (59 438 983 dinár), a Vajdaság Autonóm Tartomány 2018. évi költségvetéséből folyósított működtetési célú támogatás (24 696 659 dinár), önkormányzati támogatás (6 500 000 dinár), kamatbevétel (3 000 000 dinár), jogi és természetes személyek önkéntes adományai (1 550 000 dinár), valamint az egyéb, máshova be nem sorolt bevételekből (2 400 000 dinár) áll.

A kiadások a következőképpen alakulnak: az alkalmazottakkal kapcsolatos kiadásokra 44 770 000 dinárt irányoz elő a tanács, az áruk és szolgáltatások igénybevételéből származó kiadásokra 150 218 535 dinárt, a támogatásokra és egyéb transzferekre 1 363 930 411 dinárt, egyéb kiadásokra 8 246 154 dinárt, adminisztratív költségvetési transzferekre és tartalék eszközökre 396 298 dinárt, míg alapeszközökre 27 323 386 dinárt.

Zsoldos nehezményezte, hogy jövőre sem szánnak több pénzt a népesedési akcióterv kivitelezésére miközben tömegével hagyják el a magyarok Vajdaságot. Tari István az egyes területek munkatervével kapcsolatban feltette a kérdést, hogy az óvodák és műemlékek kiépítése miért nem a szerb állam feladata, miközben a képviselő számításai szerint kb. 11 millió eurót kap a Szerb Köztársaság csupán az MNT-n keresztül érkező magyarországi támogatásoknak köszönhetően, ebből 3 millió az adó, emellett a kórházakba, óvodákba, valamint a műemlékekbe fektetett pénz, ami az állam feladata lenne.

Talpai Sándor (MÖ) szerint részben a szerbiai magyar adófizetők pénzéből támogatja az anyaország a Délvidéket, másfelől nem az a fontos, hogy honnét származik a pénz, hanem az hogy mi minden épül ki belőle.

Joó Horti Lívia (MM) is felhívta a figyelmet az aránytalanságra a szerb állam befektetése és az anyaország támogatása között, a tanácstag szerint a köztársasági támogatás még tovább csökken majd az új nemzeti tanácsi törvény következtében.

Elfogadták a Szekeres László Alapítvány 2017-es pénzügyi tervének módosítását, amit Fejsztámer Róbert alapítványi elnök az újonnan átadott Donát Mór-ház felújítási költségeivel és az új képzőközpont épületének üzemeltetési költségeivel indokolt. Az alapítvány tavalyi költségvetését 162,2 millió dinárról 187,5 millióra módosították, a jövő évi költségvetés összértékét pedig 22,6 millió dinárban határozták meg.

Az ülés folytatásában az intézmények jövő évi munka- és pénzügyi tervéről tanácskoztak a képviselők meghallgatva az intézményvezetők beszámolóit. Elfogadták az újvidéki székhelyű Európa Kollégium pénzügyi tervét, amely 108,3 millió dinárból gazdálkodik jövőre, a szabadkai Kosztolányi Dezső Színház, a Zentai Magyar Kamaraszínház, a zentai Thurzó Lajos Művelődési-Oktatási Központ és Történelmi Levéltár, az adai, magyarkanizsai és topolyai könyvtárak, a CNESA Oktatási és Művelődési Intézmény és Topolya Község Múzeumának 2018-as munka- és pénzügyi tervét is megszavazták a tanácstagok. Döntöttek az MNT által alapított médiák költségvetéséről is, valamint több igazgatóválasztás kapcsán élt véleményezési jogával a kisebbségi önkormányzat.

Végül a tanács megvitatta az ellenzék sürgősségi beadványa kapcsán a nemzeti tanácsi törvény módosításának várható hatásait, a Magyar Mozgalom képviselőinek beadványát Zsoldos Ferenc (MM) indokolta. A délvidéki autonómia régi közösségi érdek, amelyet meg akarnak védeni. A szabadkai közvitán a magyarok pártoktól függetlenül kritizálták a törvénymódosítási tervezetet, amelyből az látszik, hogy szűkíteni akarják a nemzeti tanács jogköreit. Egyértelmű, hogy mindenki ellene van annak, hogy csökkentsék a határköröket. A hivatalos dokumentáció kétnyelvűvé válását is bírálta a képviselő, hiszen szavai szerint az autonómia éppen azt jelenti, hogy valami autonóm területen belül mozoghat, emellett ellenzi, hogy a hatásköröket jogosítványokra módosítsák, továbbá azt is, hogy a tervezet értelmében a jövőben nem lehet kiemelt jelentőségűvé nyilvánítani azokat az intézményeket, amelyek nem kizárólag kisebbségi érdekeltségűek. A törvény nem rendezi a viszonyát a többi ágazati törvénnyel, ami szintén a kisebbségi hatáskörök kárára válhat a képviselő szerint.

Hajnal Jenő szerint alaposan körül kell járni a kérdést, ugyanis egyes javaslatok támogathatóak, mások viszont nem. Az MNT tiltakozik a nemzeti tanácsok működésének kétnyelvűvé válása ellen – jelentette ki Hajnal Jenő, hozzátette, hogy a korábbiakban is lefordítottak bizonyos dokumentumokat, és fontosnak tartják a többségi nemzet tájékoztatását a kisebbségi önkormányzatok működéséről, ám túlzottnak véli a törvénymódosításban előírt mércét. Az MNT nem ért egyet a hatáskörök fogalmának megszüntetésével, azok jogosítványokra való módosításával sem – tette hozzá a tanács elnöke, viszont értékelése szerint a kérdéses megoldás sem önkényes, hanem közvetlen következménye a szerb alkotmánybíróság 2014. január 6-ai döntésének, amely kimondja, hogy a nemzeti tanácsoknak nem lehetnek hatáskörei, csakis jogosítványai vagy felhatalmazásai. Sajnálattal vették tudomásul azt is, hogy a szerb alkotmánybíróság szintén 2014-ben jogosultságokkal felruházott nem állami szerveknek nevezte a nemzeti tanácsokat, viszont ezt a kedvezőtlen értelmezést részben pozitívan módosítja az új törvényjavaslat. A kérdéses jogosultságok már korábban megbuktak az alkotmánybíróság döntései értelmében, így azok nem minősülnek további hatásköri csökkenésnek – mondja az elnök. Az MNT tiltakozik az ellen is, hogy a törvényjavaslat értelmében a tartomány és az önkormányzatok nem ruházhatnak át jogosítványokat a nemzeti tanácsokra – tette hozzá Hajnal Jenő, viszont ez várható volt a két évvel ezelőtti alkotmánybírósági döntések értelmében – mondta. A kiemelt jelentőségű intézmények esetében a törvényalkotók a kultúráról szóló törvény egy részét emelik át a nemzeti tanácsi törvénybe, ezzel hangolják össze a kiemelt intézmények meghatározását is – értékelte Hajnal Jenő. Tiltakoznak továbbá a kiemelt jelentőségű intézmények területi korlátozása ellen is – mondta az MNT elnöke, hozzátéve, hogy a Magyar Nemzeti Tanács által kiemelt oktatási intézmények mindegyike megfelel a szigorú szabályozásoknak, illetve további bővítésre is mód van. Az MNT követeli, hogy az állam rendezze a kisebbségi választói névjegyzék karbantartását – tette még hozzá az MNT elnöke, viszont a feliratkozás népszerűsítése nem állami feladat, ezért sem támogatja a Magyar Mozgalom beadványát. Hajnal Jenő szerint nincs szükség a záradék megfogalmazására, mivel a közvita lezárult, illetve a magyar nemzeti kisebbség képviselői a törvénymódosítás kidolgozásakor felvetették ezeket az aggályokat.

Tari István szerint megbocsáthatatlan, hogy a Nemzeti Tanács ülésén nem volt mód megvitatni az új nemzeti tanácsi törvényt. A VMDK képviselője szerint ez a törvény a kisebbségek újból térdre kényszerítését jelenti, a kisebbségeknek igazi döntéshozatali jogokra lenne szükségük, amihez megfelelő arányú pénzeszközöket kellene biztosítani. Zsoldos Ferenc szerint a magyar érdekeknek nem felel meg az új törvénymódosítás, az pedig, hogy mit érnek el a tiltakozással a végén, a parlamentben fog kiderülni. A három ellenzéki képviselő beadványát végül szavazattöbbséggel leszavazta a tanács.

Basity Gréta