Vajdaság
Szabadka: Orbán Viktor és Aleksandar Vučić felavatta a felújított zsinagógát
Betűméret:             

Hétfőn adták át Európa második legnagyobb zsinagógáját, amely a magyar szecesszió jegyében épült 1902-ben Szabadkán. A két állam együttes támogatásával felújított műemléképületet Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Aleksandar Vučić szerb államfő avatta fel.

Az ünnepséget követően zárkörű tárgyalásra is sor került, majd a magyar miniszterelnök és a szerb államfő közös sajtóértekezleten számolt be a két ország kiváló politikai viszonyáról és a jövőbeli közös fejlesztési tervekről.

Isak Asiel, a szerbiai zsidó hitközség főrabbija ünnepi beszédében kiemelte, a szabadkai zsidók azért építették ezt a zsinagógát, mert szerették Szabadkát, amellyel eggyé is váltak, majd olyan idők következtek, amikor idegen testté minősültek itt. Ez egy zsidó zsinagóga volt és amikor a zsidókat elhurcolták innen, az épület gyászba is borult és fájdalmában öregedni kezdett – mondta a főrabbi. Hozzátette, 23 évvel ezelőtt, amikor ő hivatalba lépett, úgy tűnt, mintha megállt volna itt a történelem, a zsinagóga olyan volt mint egy idős édesanya, aki még emlékszik azokra a szép napokra, amikor a padsorok teli voltak és a Tórát olvasták, de aztán ott állt üresen és némán saját fájdalmában.

„Ez immár nem csak zsidó zsinagóga, szabadkai zsinagógává vált. Egy egész város sajátja lett, amely közel hozta egymáshoz Szerbiát és Magyarországot, Vajdaságot, az itt élő embereket és egy olyan hely lesz, amely szeretetet sugároz az ide látogatók felé. Ez immár nem csak zsidó örökség, hanem Szabadka, Szerbia, Magyarország, Európa, az UNESCO öröksége” – mondta Isak Asiel, aki köszönetet mondott a magyar és a szerb kormánynak is, amiért felismerték a zsinagóga jelentőségét és azt az alapoktól felújították, így ismét megnyithatja kapuit, padsorai ismét teli lehetnek, és ismét olvassák majd a Tórát ebben a szakrális épületben.

Az ünnepségen felolvasták Izrael miniszterelnökének, Benjámin Netanjahunak a levelét, aki sajnálatát fejezte ki, amiért nem lehet jelen, de kiemelte, az épület felújítása tiszteletadás azon zsidók előtt, akik ma Szabadkán élnek, amit nagyra értékel.

„Milyen csodálatos hely Közép-Európa, ahol természetes dolog, hogy egy zsinagógát magyar népművészeti motívumok díszítenek, ami épp annyira természetes, mint, hogy a magyar himnusz műfaját tekintve jeremiád” – kezdte beszédét Orbán Viktor, hozzátéve, ennek semmi köze a felszínes multikulturalizmushoz, itt hosszú évszázadok csiszolták össze a népeket, ezt tükrözi népművészetünk is.

„Egybegyűltünk, mert sikerült visszaadni régi fényét e csodás épületnek, egybeköt minket a zsidó nép iránti tisztelet, mely számarányát meghaladva járult hozzá Magyarország és Európa kulturális, gazdasági eredményeihez. Egybegyűltünk, hogy együtt tisztelegjünk egy bátor összetartó közösség előtt, akik nem csak maguknak emelték ezt a zsinagógát, hanem a városnak is. Olyan erős és szilárd alapot vetettek, amelynek köszönhetően a zsinagóga az évtizedeket és a funkcióvesztést is át tudta vészelni – mondta a magyar miniszterelnök, hozzátéve, a felújítás egyben mutatja azt is, hogy szerbek, zsidók és magyarok mi mindenre képesek, ha egy nemes cél érdekében összefognak.

Olyan időket élünk, amikor a múlt nem megterheli a jelent, hanem kaput nyit egy közös jövőnek, amely már elkezdődött, szerbek és magyarok közösen írják egész Közép-Európában – emelte ki Orbán Viktor. Hozzátette, „ilyen az a világ, az az Európa, amiben élni akarunk, amit képviselünk, amelyért dolgozunk, és amit meg is fogunk védeni”.

„Mi még abban az Európában élünk, amely a zsidó-keresztény valláson alapszik. Ha hagyjuk, hogy ezt a talajt kihúzzák a lábunk alól, akkor a jövőt mások fogják írni helyettünk. A világnak számos része van, ahol ilyen ünnepségre nem kerülhetne sor. Olyan helyek ahol zsidókat és keresztényeket ma is üldözik. Tőlünk nyugatra pedig nem felújítják, hanem lebontják a templomokat és zsinagógákat” – mondta a magyar miniszterelnök, hozzátéve, a második világháború és az ateista diktatúra után erkölcsi kötelesség kiállni egy olyan Magyarország és Európa mellett, ahol a zsidók szabadon élhetnek és gyakorolhatják vallásukat.

„Közép-Európa és a magyarok biztonságos és élhető jövőjének alapja a keresztény jövőhöz ragaszkodó Európa és ehhez tartozik az ortodox gyökerekkel rendelkező Szerbia is akiknek sürgetjük a helyét az EU-ban” – emelte ki Orbán Viktor.

Büszkeséggel konstatálta Aleksandar Vučić szerb államfő, hogy négy évtized után a zsinagóga életében új időszámítás kezdődik. Kiemelte, a felújításon együtt dolgozott Szerbia és Magyarország, közös erőfeszítés és közös anyagi támogatás eredményét láthatjuk. A szerb elnök beszéde során többször is köszönetet mondott Orbán Viktornak, amiért felismerte az épület felújításának fontosságát és önzetlen segítséget nyújtott ahhoz.

Vučić szerint a felújítás összekötötte a zsidókat a katolikusokkal, pravoszlávokkal és protestánsokkal és a két kormányt is közel hozta egymáshoz. Hozzátette, a zsinagóga nem csak vallási objektum, annak művelődési és idegenforgalmi jelentősége is kiemelkedő, ilyen látványosság kevés városban látható.

Vučić elmondta, Orbán Viktorral azonos az értékrendjük és reményének adott hangot, hogy együttes erővel ismét felépíthetik azokaz a hidakat a két nép között, amelyek a múltban ledőltek.

Arról is beszélt, hogy egyáltalán nem tekinti problémának, hogy Magyarország az itteni magyarokat segíti, meglátása szerint ezzel Szerbiának és az ország polgárainak is segítséget nyújtanak.

Azzal, hogy ismét felépítjük ezeket az emlékműveket, a jövő iránti viszonyulásunkat mutatjuk, azt, hogy mennyire közel is állunk Európához, mennyire annak része vagyunk – emelte ki Vučić.

A két politikus közös sajtótájékoztatóján Szerbia államfője a két ország gazdasági együttműködésének sikerességét ecsetelve elmondta, 2017-ben a kereskedelmi csere értéke elérte a másfél milliárd eurót, ami 22,3 százalékkal több, mint egy évvel korábban, a 2018 januári számadatok pedig további növekedést mutatnak. Vučić kiemelte, Szerbia számára Magyarország a hatodik legfontosabb külkereskedelmi partner és ismételten kitért rá, szeretné, ha a magyar beruházások nem csak az ország északi részére, hanem Közép-Szerbiába is irányulnának.

Basity Gréta

Az Ön hozzászólása

1000 leütés maradt még
Eddigi hozzászólások

Nincs hozzászólás. Legyen az első!

Évről évre népszerűbbek a Vajdaságban is A szakkör tanfolyamai. Három évvel ezelőtt indult az első képzés, akkor még kísérleti jelleggel. A most is zajló harmadik évadban a szakköri foglalkozások már 18 szakmát öleltek föl, és Vajdaság-szerte 29 településre jutottak el. A magyarországi Nemzeti Művelődési Intézet...
2024. MÁRCIUS 28.
[ 12:54 ]
A rendőrség ma fokozottan ellenőrzi a forgalmat. Az ellenőrzés célja, hogy felfedjék az autóbusz- és teherautó-vezetők által elkövetett szabálysértéseket és bűncselekményeket, közölte a szabadkai rendőrigazgatóság. Mint fogalmaztak, az akció során a közlekedési rendőrök ellenőrzik a veszélyes árukat...
2024. MÁRCIUS 28.
[ 12:29 ]
Ma, március 28-án megkezdődött a tavaszi szünidő a vajdasági iskolák diákjai számára. A szünidő április 3-án, szerdán ér véget. A többi, szerbiai tanuló április 29-től, hétfőtől május 6-ig lesz tavaszi vakáción, és május 7-én térnek vissza az iskolapadokba. Ez egyben az utolsó szünidő is az idei tanév...
2024. MÁRCIUS 28.
[ 11:42 ]
Beolvasás folyamatban