A Magyar Nemzeti Tanács 32. rendes ülésén két ellenzéki sürgősségi beadvány kapcsán alakult ki vita a képviselők között. Senki sem sem értett egyet azzal a tartományi javaslattal, hogy november 25-e legyen a Vajdaság hivatalos ünnepnapja, továbbá elítélték a dr. Várady Tibor akadémikus ellen, az anyaországi médiában napvilágot látott vádaskodásokat, ám a hivatalos állásfoglalást egyik ügy kapcsán sem tartották indokoltnak a Magyar Összefogás lista képviselői. Hajnal Jenő MNT-elnök szerint a békés együttélés ügyét az szolgálja, ha a magyar nemzeti ünnepeket hangsúlyozza a közösség. Dudás Károlyt felháborította Várady listázása, de szerinte a kisebbségi önkormányzatnak nem feladata egy „periférikus lapban”, a magyarországi Figyelő hetilapban megjelent listára reagálni.

A nemzeti tanács hétfői ülésén több kisebbségi intézmény költségvetéséről, társalapított iskola és kulturális közintézmény igazgatói és iskolaszéki kinevezéséről tanácskoztak a képviselők. Az ellenzék részéről két sürgősségi beadvány érkezett, így Vajdaság hivatalos emléknapja és dr. Várady Tibor jogtudós, akadémikus nevének meghurcolása is napirendre került a Szabadkán megtartott tanácskozáson.

Tari István (Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége) Vajdaság hivatalos emléknapjára vonatkozó állásfoglalásról nyújtott be sürgősségi javaslatot, amelynek megvitatását támogatták a tanácstagok, de az ülés végén sorra kerülő vita során leszavazták a beadványt. Hasonlóan járt a másik sürgősségi indítvány is, amelyet a Magyar Mozgalom képviselői nyújtottak be; Joó Horti Lívia, Siflis Zoltán és Zsoldos Ferenc kérte a tanács állásfoglalását dr. Várady Tibor jogtudós, akadémikus nevének meghurcolása és mindennemű listázás ellen, a beadvány szintén napirendre került, de formai és tartalmi okok miatt ezt sem fogadták el a Magyar Összefogás és a Vajdasági Magyar Szövetség többségi képviselői.

Sikeres volt a Minority Safepack kezdeményezés – jelentette be Hajnal Jenő, az MNT elnöke az ülés megnyitásakor. Több mint 1,2 millióan írták alá azt az európai kisebbségvédelmi polgári kezdeményezést, amelyet a nemzeti tanács is támogatott.

Az ülés elején elfogadták a Magyar Nemzeti Tanács 2017. évi költségvetésére vonatkozó független könyvvizsgálói jelentést, amely a köztársasági költségvetésből folyósított működtetési célú támogatásra vonatkozott. A belgrádi székhelyű EuroAudit Kft. jelentése szerint a tanács tavalyi pénzügyi jelentése szabályszerű volt. A határozatot törvényi kötelezettségükkel összhangban eljuttatják a Szerb Kormány Emberi és Kisebbségi Jogi Irodájának – indokolta Hajnal Jenő.

A nemzeti tanács támogatta a Forum Könyvkiadó Intézet munkaszervezéséről és munkahelyeinek besorolásáról szóló új szabályzatot, valamint véleményezték az intézet 2018. évi pénzügyi tervét. A folytatásban jóváhagyták a zentai Thurzó Lajos Művelődési-Oktatási Központ, a Zentai Történelmi Levéltár, a topolyai Juhász Erzsébet Könyvtár, Topolya Község Múzeuma, a Zentai Magyar Kamaraszínház, a szabadkai Kosztolányi Dezső Színház, valamint a Magyar Szó Lapkiadó Kft. 2017. évi jelentését, amelyeket a megjelent igazgatók ismertettek a kisebbségi nemzeti tanács képviselőivel.

Penovác Náray Éva, a Juhász Erzsébet Könyvtár igazgatója beszámolt a könyvtár névadójának, Juhász Erzsébet születésének hetvenedik évfordulója alkalmából megtartott egészéves rendezvénysorozatról, amely során tíz, különböző korosztálynak szóló eseménnyel emlékeztek a vajdasági írónőre. A könyvtárak sikere nagyban függ az új könyvek számától, amelyekkel bevonzhatják és megtarthatják olvasóikat, ebben kapott jelentős támogatást a topolyai könyvtár a nemzeti tanácstól – számolt be az igazgatónő.

Virtuális kiállításokkal, digitális megoldásokkal igyekszik megoldani a létszámstop következtében a Topolyai Múzeumra is nagyobb terheket rovó emberierőforrás-hiányt az intézmény, így tavaly is látványos tárlatokat valósítottak meg – számolt be Győri István, az intézmény jogásza a tanács előtt.

Színházi fesztivállal és egy újonnan felavatott kamarateremmel bővült Zenta színházi világa – ismertette az újdonságokat Wischer Johann, a Zentai Magyar Kamaraszínház igazgatója, aki szerint mindez az egész városnak is óriási előrelépést jelent a kultúra és színházművészet terén.

Urbán András szakmai beszámolója szerint négy hivatalos bemutatót és több mint száz különféle rendezvényt tartott a Kosztolányi Dezső Színház. A tavalyi évben összesen kilencezer látogatója volt a színháznak, ebből háromezren a Desiré Fesztiválon, amelynek minden előadása teltházas volt. Nagy kihívást jelent az új munkatársak betanítása, mivel Szabadkán nincsenek szakképzett színházi szakemberek, kevés a hangmérnök, nincs díszletező és az épület felszereltsége sem megfelelő – beszélt a nehézségekről a színházigazgató hozzátéve, hogy a pályázatok és támogatások ellenére is nagyon nehéz anyagilag fenntartani a társulatot.

Ökrész Rozália, a Magyar Szó Lapkiadó Kft. igazgatónője beszámolt a lap tavalyi teljesítményéről. Bejelentette, hogy immár ötödik éve kiegyensúlyozott a pénzügyi mérleg, banki kölcsönöket jelenleg sem használnak fel, enyhe emelkedést mutat a lapeladás is.

Joó Horti Lívia (MM) ezen az ülésen ismét azt kifogásolta, hogy csupán a közösség azon felét elégíti ki a napilap, amely a VMSZ holdudvarához tartozik. Tari (VMDK) rámutatott a részletes kimutatásokban megmutatkozó adatokra, amelyek szerint nagyjából 5300 példány fogy el naponta, arra vonatkozóan viszont nincs kimutatás, hogy hány tiszteletpéldányt adnak, illetve hogy valóban léteznek-e ún. feketelisták a Magyar Szóban? – tette fel a kérdést Tari, aki szerint az írástudó értelmiség egy része nem kerülhet be a napilapba. Talpai Sándor (VMSZ) szerint a média kapcsán mindig felmerül a politika és a VMSZ neve, a képviselő szerint igenis azokról tud írni a média, akik dolgoznak valamit, ezért írnak erről a pártról. Ökrész Rozália válaszában elmondta, hogy 1,6 millió újságot adnak el évente, ebből 102 ezer a tiszteletpéldány.

László Edit a Hét Nap Lapkiadó Kft. igazgatója a jövő évi pénzügyi terv módosításáról számolt be, mely szerint növekedett az adókra és járulékokra, a honoráriumokra, a kommunikációs kiadásokra és a végkielégítésekre szánt összeg a tartományi támogatás beérkezése miatt.

A Pannonia Alapítvány tavalyi kiadásai meghaladták a 159 millió dinárt. Lassan befejeződik a Pannon Médiaház építése és a korábbi stúdiók és szerkesztőségi helyiségek felújítása is, ahová hamarosan beköltözik a Magyar Szó és a Hét Nap szerkesztősége. Időbe telik, amíg a munkatársak megtanulják használni a rendelkezésre álló modern eszközöket – mondta Bodzsoni István a Pannónia Alapítvány és a Pannon RTV igazgatója. A tömegtájékoztatás kapcsán komoly vita alakult ki a VMSZ és az ellenzék képviselői között, Tari szerint a nagyközönséget nem érdekli a politika, az olvasottság, nézettség hűen tükrözi az érdeklődés alacsony szintjét. Talpai nyilvános üzenetet közvetített a szórványból, „nem vagyunk mi annyian, hogy ellenzékeskedjünk” – fogalmazott. Az anyaországi megosztottság kapcsán elmondta, hogy nem érti, milyen megosztottságról beszélnek egyesek, hiszen az anyaország kétharmada egy irányba tart és csak egyharmada más irányba. Tari a szórvány magyarság nevében kijelentett képviselői üzenetre válaszolva elmondta, hogy azok akik az ellenzéki vagy ellenvéleményeket kifogásolják, visszasírják az egypártrendszert.

Joó Horti a Pannon RTV egyoldalú szerkesztéspolitikáját bírálta. Bodzsoni István cáfolta, hogy a Magyar Mozgalom nem kerül adásba, a képviselő asszony is sokat szerepel a televízióban – mondta. A média nem tehet arról, hogy a mozgalomnak nincs álláspontja – fogalmazott a Pannon RTV és a Pannónia Alapítvány igazgatója. Ideje lesz úgy viselkedni, amivel amúgy is vádolják a Pannon újságíróit – idézte a munkatársaihoz intézett szavait az igazgató. Joó Horti válaszában elmondta, hogy az is megfontolt állásfoglalás, amikor egy szervezet nem foglal állást egy ügyben, valamint nehezményezte, hogy a szabadkai ügyek és a vajdasági magyarságot érintő kérdések kapcsán kevés teret kap az ellenzék. A vita végén Hajnal Jenő megköszönte mindazok munkáját, akik a Pannon Médiaház kialakításában közreműködtek.

Az ülés oktatásügyi, iskolaigazgatói és iskolaszéki tagcserékről szóló döntésekkel folytatódott, amely során a kishegyesi, verbászi, nagykikindai, verseci, újvidéki, szajáni, szerbittabéi, nezsényi, óbecsei, torontálvásárhelyi, moholi, kisoroszi, nagyfényi, gunarasi, kishegyesi, Banatsko Karađorđevo-i, szabadkai, bácskertesi, zichyfalvi, palicsi, hajdújárási, beodra-karlovai, törökbecsei, vajszkai, törökkanizsai, adai, törökkanizsai és nagybecskereki iskoláskor előtti intézményeinek, általános és középiskoláinak élére történő kinevezések jóváhagyásáról szavaztak pozitívan a tanácstagok. Emellett jóváhagyták a Végrehajtó Bizottság döntését a Magyarkanizsai Regionális Kreatív Műhely és a Lifka Sándor Art Mozi igazgatóválasztási eljárása, valamint az adai Szarvas Gábor Könyvtár igazgató- és felügyelőbizottsági, a topolyai Juhász Erzsébet Könyvtár, az Óbecsei Népkönyvtár, az Óbecsei Városi Múzeum és a Zombori Történelmi Levéltár igazgatóbizottsági tagcseréjének eljárása kapcsán.

A községi tájékoztatási pályázatok kapcsán Vajdaság-szerte támogatást nyert a Vajdaság Ma hírportált üzemeltető újvidéki székhelyű Honestas Ügynökség pályázati kérelme, amelyet a tájékoztatási bizottság döntése alapján hagyott jóvá az MNT Végrehajtó Bizottsága. A döntést megerősítették a nemzeti tanács képviselői.

A több órán át tartó ülés végén tárgyalták a két ellenzéki beadványt. Tari István javasolta, hogy a tanács foglaljon állást a Vajdaság autonóm kormány által közvitára bocsátott Vajdaság hivatalos ünnepnapjára tett javaslatról. A VMDK képviselője szerint erre jogi alapot az MNT alapszabálya ad, amely kimondja a Szerbiában élő magyar közösség teljes és valós egyenrangúságát is. Arra kérte a tanácstagokat, hogy utasítsák el a közös ünnepnap november 25-én történő megünneplését. Szerinte az 1918-ban megtartott újvidéki Nagy Nemzetgyűlés történelmileg is vitatható, másfelől ez az itt élő magyar kisebbség gyásznapja – fogalmazott. „Ezt követőn iszonyú szenvedésözön zúdult a közösségre, és ha egymás érzékenységét tiszteljük, akkor nem azt a napot tűzzük ki a tartomány napjának, amikor a magyarság megtöretése zajlott” – mondta a VMDK listájának képviselője. Hozzátette: Ami a mi számunkra gyásznap, az nem lehet a velünk együtt élőknek ünnepnap.

Hajnal Jenő, a tanács elnöke kifogásolta a beadvány jogi indoklását, mégis fontosnak tartotta, hogy napirendre tűzzék a javaslatot. Viszont elmondása szerint nem a békés együttélés ügyét szolgálja ez a vita, és nyilvánvaló még sokat vitatkozhatnak a nemzetek arról, hogy kinek mit jelentett november 25-e. Az egyetlen járható útnak azt tartja, hogy a tanács a korábban megalapozott kisebbségi vonatkozásban legjelentősebb ünnepnapok tartományi szintű elfogadását indítványozza Nyilas Mihály tartományi titkár levelére válaszolva, miszerint a vajdasági magyarság március 15-ét, augusztus 20-át és október 23-át nevezi meg ünnepnapjaként. Az MNT döntéséből eredően egyértelmű, hogy ez a három ünnepnap a Vajdaság autonóm tartomány területén élő magyarság ünnepnapja. Arra kérte a képviselőket, hogy ne fogadják el Tari beadványát, viszont hozzátette, hogy november 25-e mindig is gyásznap volt a magyarság körében.

Joó Horti Lívia (MM) szintén fontosnak ítélte a hivatalos napról szóló napirendi pontot, ugyanakkor kijelentette, hogy szerinte nem lehet azzal magyarázni annak elutasítását, hogy „nekünk megvannak a saját nemzeti ünnepeink”. A képviselő szerint elfogadhatatlan, hogy november 25-e legyen Vajdaság napja, és egyben minden Vajdaságban élő nemzeti közösség napja. Nem lehet mindnyájunk közös ünnepének napja az, amikor egy itt élő kisebbség döntött arról, hogy elszakítsa ezt a régiót – fogalmazott a képviselő asszony.

Dudás Károly (MÖ) szerint vannak olyan kérdések, amikre reagálnia kell a közösségnek, Tari előterjesztése is ilyen. Szívében mindenki egyetért azzal, hogy elutasítja a tartományi kormány javaslatát – mondta –, az más kérdés, hogy hogyan reagál erre a tanács. A tolerancia sajnos egyirányú utca, ezt tapasztalta a magyarság a Demokrata Párt, a Szerb Haladó Párt vagy a Szerbiai Szocialista Párt részéről is, mindig a kisebbség volt tekintettel a többségre – mondta a képviselő, aki szerint a Szerb Radikális Párt körei nyomásának tesz eleget a tartomány a hivatalos ünnepnap dátumának kiválasztásával. „Egyértelmű, hogy mélységesen felháborít mindenkit ez a javaslat, de ismert az a politikai bölcsesség is, hogy használj és ne árts” – fogalmazott Dudás. Felelősségteljes döntést kell hozni – tette hozzá. Hasonló történt Romániában, Szlovákiában és mindenhol a Kárpát-medencében – mondta –, hogy a kisebbséggel próbálják megünnepeltetni a saját nemzeti tragédiáját. Dudás szerint indokolt a beadvány elfogadása, ám a szavazáskor tartózkodott a képviselő.

Végül ketten támogatták Tari István beadványát, négyen tartózkodtak, a többi tanácstag viszont többségi szavazattal elutasította a hivatalos állásfoglalást.

Utolsó napirendi pontként Joó Horti Lívia indokolta a Magyar Mozgalom beadványát, melyben arra kérte az ellenzék a tanácsot, hogy foglaljon állást a dr. Várady Tibor személyét ért vádaskodás és listázás ügyében. A magyarországi Figyelő hetilap olyan cikket közölt, amely a Magyar Nemzeti Tanács egyik, hazai és nemzetközi megbecsülésnek örvendő, korábbi tagját és jelenlegi támogatóját, dr. Várady Tibor akadémikust, valamint a magyar és a nemzetközi tudomány más kiemelkedő képviselőit, a civil szféra meghatározott tagjait egy „spekuláns embereiként” tüntette fel egy listán – állt az indoklásban. Joó Horti Várady érdemei között felsorolta a kisebbségi autonómiáért, oktatásért, tájékoztatásért és jogokért tett kimagasló érdemeit és nemzetépítő munkásságát. A képviselő asszony szerint miután sem az Európa Kollégium, sem a diákszervezetek, sem senki nem reagált a vádakra, a Várady Tibor magánvagyonából is többszörösen támogatott Magyar Nemzeti Tanácsnak kötelessége kiállni a jogászprofesszor mellett.

Hajnal Jenő elmondta, hogy ennek a beadványnak sincs meg a kellő jogalapja. Az MNT mint a vajdasági magyarság jogainak védelmével felruházott testület nem rendelkezik olyan felhatalmazással sem, ami a magyarországi lapokban megjelenő tartalmakat cáfolhatná – tette még hozzá. A cikk egyébként sem Várady Tiborról szól – mondta Hajnal –, hanem egy olyan listáról, amely többeket is érint. Hajnal Jenő szerint az állásfoglalással maguk az MNT tagjai válnának karaktergyilkosokká, mert döntésükkel még nagyobb jelentőségűnek tüntetnék fel az újságcikket. A tanács tagjai tisztelik dr. Várady Tibort, és szerintük, akkor tesznek legtöbbet a személyiségének védelmében, ha nem tesznek semmit, csak nyilvánosan megköszönik a munkáját – mutatott rá Hajnal Jenő, aki szerint őt magát is gyakran érték igaztalan vádak. Felháborította a listázás Dudás Károlyt is, bár szerinte nem kell egy periférikus lap listázására reagálni, igaz, hogy az kormányközeli – mondta. Ha hivatalos magyar szervek rekesztették volna ki bármilyen módon a jogászprofesszort, akkor talán lenne létjogosultsága a nemzeti tanács állásfoglalásának – tette hozzá Dudás. Így viszont egymás között elmondják, hogy méltatlan a cikk, de a nyilvános közbeszédnek nem kell egy periférikus lappal foglalkoznia – hangsúlyozta a Magyar Összefogás képviselője. A három ellenzéki képviselő beadványát végül szavazattöbbséggel leszavazta a tanács.

Basity Gréta