Az 1849 februárjában szörnyű mészárlás során kivégzett zentai áldozatokra emlékeztek ma délelőtt a helyi Felsővárosi köztemetőben, ahol az megkoszorúzták az 1848-49-es magyar forradalom és szabadságharc síremlékét.

A megemlékezés kezdetén felcsendült a magyar himnusz, majd Juhász Lassú Kornélia, a Városi Könyvtár munkatársa üdvözölte a résztvevőket. Az esemény szónoka Homolya Ákos történelem- és földrajztanár, a Rákóczi Szövetség helyi ifjúsági szervezetének elnöke volt, aki a vérengzés előzményeit is részletesen felidézte. Beszédében kiemelte, hogy a zentai mészárlás két hete alatt becslések szerint 2800 embert öltek meg, akik közül sokuk nevét ma sem tudják pontosan. Zenta visszafoglalása 1849. március 22-én történt meg, amely feladatot a Perczel Mór tábornok parancsnoksága alatt álló IV. Hadtest csapatai hajtották végre, csekély veszteségek mellett letörve a szerbek ellenállását. A mészárlás áldozatainak földi maradványai az 1889-ben megindult vasútépítkezések során kerültek napvilágra. A hamvakat összegyűjtötték és közös sírban helyezték örök nyugalomra. Ezek az események jól tükrözték, hogy a történelem során újból és újból beigazolódott, hogy a háborúban résztvevők ritkán tekintik érvényesnek az erkölcsi normákat. Vélt vagy valós sérelmekre sokszor indulatból reagálnak.

Az alkalmi beszéd után a megemlékezés résztvevői elhelyezték koszorúikat az 1848-49-es magyar forradalom és szabadságharc sírhelyénél, amelyet Zenta község önkormányzata képviseletében Czegledi Rudolf, a Magyar Nemzeti Tanács nevében Perpauer Attila, a Vajdasági Magyar Szövetség képviseletében Rácz Szabó Márta és Pataki Tibor, a Rákóczi Szövetség helyi ifjúsági szervezete nevében Homolya Ákos koszorúzott meg.