A vizes élőhelyek – legyenek azok természetes, vagy mesterségesen kialakított képződmények –, ha bölcsen kezeljük, sokféle emberi tevékenységre alkalmasak. Sportolhatunk, idegenforgalmat fejleszthetünk, miközben egyben megőrizhetjük az élővilág sokszínűségét, védhetjük a védett fajokat, horgászhatunk vagy vadászhatunk a nem védett fajokra.

Egy 30 hónapig tartó, az év végén záruló Szerbia és Horvátország közötti határon átnyúló projekt az Aktív szenzoros megfigyelőhálózat és környezeti elemzés a vizes élőhelyek és más felszíni vizek védelmének és bölcs hasznosításának érdekében elnevezést viseli. Szabados Klára és Vesna Kicošev, a Tartományi Természetvédelmi Intézet munkatársai ismertették egy, az Európai Unió által támogatott, határon átnyúló úgynevezett IPA-projektum részleteit Topolyán. A megjelentek véleményét is kikérték írásban és szóban egyaránt. Szerbiában a projektum szakmai hátterét az Újvidéki Egyetem Műszaki Kara és a Tartományi Természetvédelmi Intézet képezi. A projektum szerbiai része a Topolyai Völgyek Természeti Park területén zajlik, ahol már folyamatban van a víztározó és a talajvíz minőségének folyamatos követése. A mérőpontok a mesterséges tó part menti sávjának vonalán, különböző növényzetű területeken találhatók, hogy kimutatható legyen a parti növényzet milyen szerepet játszik a környező területekről érkező szennyeződés csökkentésében. A kapott adatok alapján készülnek el a felszíni vizek part menti növényzetének telepítésére és fenntartására vonatkozó irányelvek, valamint a Topolyai-tó egy partszakaszán létesítendő zöldterület részletes terve is.

Horvát részről az eszéki Villamosmérnöki, Számítástechnikai és Informatikai Kar, valamint Vukovár-Szerém megye a védett természeti értékek kezelésével foglalkozó állami intézmény a projekt hordozója. A vízminőség közvetlenül befolyásolja a városi és vidéki térségek életminőségét, valamint az őket körülvevő természetes élőhelyek növény- és állatvilágának biológiai sokféleségét. A projekt felhívja a figyelmet a Pannon-térség legfontosabb kihívásaira, a vidéki és mezőgazdasági művelés alatt álló területek vízre és vízszennyezésre gyakorolt ​​antropogén hatásának felmérése alapján. Mindkét esetben mesterséges tavakról, úgynevezett víztározókról van szó. Az ilyen vizek kezelési rendszerében - mivel szántóföld öntözésére használják - a felszíni víz minősége kiemelkedő fontosságú. A vízminőség értékeléséhez és méréséhez folyamatosan figyelemmel kell kísérni a víz minőségi paramétereit, de modellezni kell az antropogén környezetnek a minőség változására gyakorolt ​​hatását is. Különösen meg kell vizsgálni és meg kell magyarázni a mezőgazdasági termelés során használatos vegyszerek és segédanyagok áramlási mechanizmusait és azoknak a felszíni vizekre gyakorolt ​​hatását. Ezek ismeretében pedig fel kell építeni egy növényi társulásokból álló védőréteget, de ajánlásokat kell tenni ezeknek a szennyező anyagoknak a felszíni vízszerkezetekbe történő áramlásának csökkentésére vonatkozóan is.

Szabados Klára kiemelte, hogy elsősorban azért jöttek el Topolyára, hogy a meghívott területhasználó csoportokat – horgászokat, vadgazdálkodókat, környezetvédőket, természetkedvelőket és a vízi sportok kedvelőit és a rekreációs célzattal sportolókat, valamint a döntéshozókat, érdekvédelmi szervezetek képviselőit értesítsék erről a projektumról, egyúttal pedig azt is megtudják, hogy ezek az emberek hogyan képzelik el a tóparti zöld védősávot. "Mi ezeket a védősávokat többhasznú sávokként képzeljük el, tehát amellett, hogy szűrik a szennyezést és élőhelyet biztosítanak nem csak a védett fajok, hanem a vadászható fajok számára is, mindenképpen nagyon fontos feladatuk lehet a helyi lakosság rekreációs igényeinek vagy akár a környezetvédelem oktatása, legyen ez utóbbi akár formális, vagy nem formális keretek között", mondta.

A 2017 júliusától 2019 decemberéig tartó projektet az IPA CBC Interreg Horvátország-Szerbia program finanszírozta. A leírásban olvasható, hogy az érintett területek biológiai sokféleségének megfigyelése lehetővé teszi a biológiai élőhelyek megelőzésére és védelmére szolgáló modellek felállítását. Az úgynevezett puffer vegetáció kialakítása a begyűjtött adatok alapján történik majd meg. A területen emberi beavatkozással kialakítanak egy olyan vegetációt, amely csökkentené az antropogén szennyező anyagok hatását a biológiai sokféleséghez kapcsolódó vízi infrastruktúrák felszíni vízminőségére. A projekt megvalósítása két földrajzilag egymáshoz viszonylag közeli és egyben hasonló helyen zajlik: a topolyai helyszínen, valamint a Tompojevci Ritovi néven ismert horvátországi helyszínen, Tompojevci községben.

A projekt másik fő célja – szintén a leírás alapján - a határokon átnyúló együttműködés kiépítése és ösztönzése, valamint a biológiai sokféleség védelme kulcsfontosságú tényezőinek és jelenlegi kockázatainak megfigyelésére és mérésére szolgáló megfigyelő és mérési rendszer felépítése. A projekt eredményét be kell építeni, integrált és funkcionális folyamatos megfigyelési és mérési rendszert kell alkalmazni a felszíni vizek minőségének, mint egységes, nemzetközi vonatkozású adatrendszernek a figyelemmel kísérésére.

A projektnek a leírás szerinti harmadik célja a helyi lakosság tájékoztatása révén felhívni a figyelmet a vízminőségre gyakorolt ​​antropogén hatásokra, miközben egyben lehetőséget nyújt a megfigyelt élőhelyek vízminőségi paramétereibe történő közvetlen betekintésre.

A projekt keretében elkészül egy tervezet is, ami a tópart mintegy 1,5 kilométeres szakaszának növényekkel történő beültetését tartalmazza, és mely dokumentummal az önkormányzat a jövőben esetleg eszközökre is pályázhat a gyakorlati megvalósításhoz.