Az idén a pacsériak vendégszeretetét élvezhették a Kárpát- medencei testvérgyülekezetek találkozójának résztvevői, amelyen a házigazdák mellett ott voltak a kisújszállási (Magyarország), négyfalusi (Erdély), felsőrási és alsófalusi (Felvidék), valamint a salánki (Kárpátalja) gyülekezetek vezetői és tagjai. A találkozó szeptember 13-tól 16-ig tartott, és ez idő alatt számos közös programon, istentiszteleten vettek részt az együvé tartozás jegyében, közel százan.

A vendégeket Csányi Erzsébet helybeli lelkésznő köszöntötte, és örömét fejezte ki, hogy házigazdái lehetnek egy ilyen rangos találkozónak. Szombaton kirándulást szerveztek Szabadkára, ahol a város jellegzetes épületeit tekintették meg, többek között a felújított Zsinagógát, a Szent Mihály Ferences templomot, a Raichle-palotát, a Városházát. A közös ebédet követően ellátogattak a bajmoki Akácfa Emléktemetőbe, ahol rövid megemlékezés után virágot helyeztek el a pacséri kivégzettek emléktáblájánál. Az esti órákban a helybeli művelődési egyesület citerazenekara és vegyes kórusa műsorát tekintették meg, melyet követően zenés-táncos esten vehettek részt.

A vasárnap megtartott ünnepi istentiszteleten Liszka Noémi kisújszállási lelkésznő olvasott fel igét, és imádkozott, majd Tóth László felvidéki tiszteletes hirdetett igét, Pál apostol korintusiakhoz írt első levele 9. fejezetében, a 24-27-ig terjedő verse alapján. „ Azt hangsúlyoztam, hogy Görögországban Pál apostol idejében az iszthmoszi játékok idejében a fair play-re helyezték a hangsúlyt. Nagyon jó volna, ha az életben ez a fair play, a mások számára is empatikus viselkedésmód mindennapos lenne. Fájdalom, hogy Felvidék-szerte nem ezt látjuk. Lelkipásztorként arra helyeztem a hangsúlyt, hogy én másnak prédikálok, és megkívánom tőle, hogy Isten törvénye szerint éljen, hogy én vagyok az az első, akinek Isten törvénye szerint kell élnem. A Zsinagógában a sok héber fölirat között a szeretet kettős parancsolata volt a mi betűinkkel és magyar nyelven felírva, ami már önmagában is megindított bennünket, elérzékenyültünk és sírtunk. A szeretetnek ezt a kettős parancsolatát határokon belül és túl tartsuk meg, hisz igazából akkor lehetünk Krisztus követői és tanítványai, és így élhet tovább az anyaszentegyház, és a másik, hogy a mi barátságunk is így fog tovább élni”- nyilatkozta. Imát és áldást Balogh Attila salánki lelkipásztor mondott, majd a jelenlevő lelkészek köszöntötték a gyülekezetet, és adták át ajándékaikat. Márk László Gyula négyfalusi lelkész kérésére egy perces csenddel adóztak az egy évvel ezelőtt elhunyt Juhász Péter lelkipásztor emlékének.

Az istentisztelet a nyári református gyermek- és ifjúsági tábor nevelőinek éneke, Csányi Ágnes szavalata, a művelődési egyesület citerazenekara és vegyes kórusának fellépése, közös éneklés tette meghittebbé.

„Egyfajta bátorítást és biztatást jelent ez az összejövetel számomra, hisz minden ilyen találkozó arról szól, hogy megosztjuk egymás örömeit és nehézségeit. Amikor az ember látja, hogy más is küzd, akkor erőt kap és biztatást arra, hogy kitartóan járjon ezen az úton. Ez tulajdonképpen a szeretet gyakorlása is. Jó, hogy ilyenkor az ember láthatja azt, hogy nincs egyedül, mert vannak, akik mellé állnak. Jó dolog így gyülekezetben lelkésznek lenni” – nyilatkozta Csányi Erzsébet, aki azt is kiemelte, hogy a határon túli gyülekezetekben az a közös, hogy kisebbségben vannak, akár nemzetiségüket, akár hitüket tekintve. „Ebben a helyzetben keressük azt, hogy mégis megmaradjunk, megőrizzük hitünket, nyelvünket. Az ember érzi, hogy testvére a másik”- mondta.

Az ünnepséget megtisztelte jelenlétével Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke, Fremond Árpád országgyűlési képviselő, Nagy Ottó, a Tartományi Nagyberuházási Igazgatóság igazgatóhelyettese és Szabolcski Szabolcs, a pacséri helyi közösség tanácsának elnöke is.

A rendezvényt önzetlenül támogatta a helyi közösség, a Magyar Nemzeti Tanács, és a vendégszerető pacséri gyülekezet tagjai. A Kárpát-medencei testvérgyülekezetek jövő évi találkozójának a kárpátaljai Salánk lesz a házigazdája.