Vajdaság
Potápi Árpád János: Megéri magyarként vállalkozni Vajdaságban is
Pásztor István szerint a vajdasági magyarok megtanultak újra bízni önmagukban

Egyedülálló mentorprogramot indított útjára 2019-ben a Prosperitati Alapítvány. Magyarország Miniszterelnöksége Nemzetpolitikai Államtitkárságának támogatásával, együttműködve a Vajdasági Fiatal Vállalkozók Egyesületével és szakmai partnerségben a Design Terminallal vajdasági vállalkozói mentorhálózatot alakítottak ki azzal a céllal, hogy a szakmai támogatással erősítsék a vajdasági vállalkozók együttműködését.

A programban egyrészről olyan vajdasági nagyvállalkozók vettek részt mentorjelöltként, akik sikerrel pályáztak a magyar kormány gazdaságfejlesztési programjának támogatásaira, másrészről a program résztvevői olyan kezdő, fejlődő vállalkozók voltak, akik szintén a gazdaságfejlesztési program kedvezményezettjei vagy a Vajdasági Fiatal Vállalkozók Egyesületének tagjai.

A mentorprogram keretében a tapasztalatot és üzleti sikereket maguk mögött tudó vajdasági nagyvállalkozók, a program mentorjelöltjei, megszerezték vagy fejlesztették azokat a készségeket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a tudás és a tapasztalat megosztásával segítsék a kezdő vállalkozásokat, azaz a program mentoráltjait. A kezdő és szerényebb tapasztalattal rendelkező vállalkozók pedig útmutatást kaptak mentoraiktól, közösen kerestek megoldásokat, válaszoltak a jelentkező kihívásokra, szélesítették kapcsolati hálójukat.

A program legeredményesebb mentorainak és mentoráltjainak szerda délután egy mentori gálán adtak át elismeréseket Palicson Potápi Árpád János jelenlétében. A nemzetpolitikáért felelős államtitkár sikeresnek nevezte a mentorprogram egy évét. Nem volt véletlen, hogy a Vajdaságban kezdték el a programot, hiszen több nemzetpolitikai kezdeményezés is innen indult el Pásztor István javaslatára, s végül pedig össznemzeti szintre emelkedett. Potápi Árpád János példaként a kettős állampolgárság megadását, valamint a gazdaságfejlesztési program elindítását említette.

Potápi Árpád János rámutatott, nem volt véletlen az irányváltás a nemzetpolitikában. 2010 és 2014 között kidolgozták azokat a jogszabályokat, amelyek a nemzeti összetartozást mélyítették, utána pedig a szülőföldön történő boldogulást erősítette a nemzetpolitika.

- 2014-2015 után a gazdaságfejlesztés lett a nemzetpolitika fő területe elsősorban a szülőföldön való boldogulás céljából, hisz láttuk a kedvezőtlen tendenciákat az egész Kárpát-medencében. El akartuk érni azt, hogy mindenki, aki itthon akar boldogulni, gazdasági vállalkozásokat akar létrehozni annak érdekében, hogy más magyar családok megélhetését, jövőjét is biztosítsa, azok valóra tudják váltani az elképzeléseiket. A gazdaságfejlesztési program pályázatinak köszönhetően több magyar fiatal, több magyar család is úgy döntött, hogy visszatér szülőföldjére, hogy családi vállalkozást indítson - mondta az államtitkár.

Potápi Árpád János szerint itt a Vajdaságban is megéri magyarnak lenni, megéri vállalkozni. Ki lehet használni az EU-s, a szerb pályázási rendszert, illetve a Prosperitatin keresztül a magyar kormány támogatásait is. A mostani egy olyan pillanat a nemzetpolitikában, amelyet meg kell ragadni, hogy gazdaságilag is meg tudjunk erősödni, mutatott rá az államtitkár.

Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke köszöntőjében elmondta, a vajdasági magyar és a magyarországi politika feladata az, hogy az itt élő magyar közösség tagjait identitásukban megőrizzék, s segítsék szülőföldön való boldogulásukat.

- A nemzetpolitikában a hangsúlyok változnak, hosszú ideig az identitásmegőrzés volt a cél, mert más eszközünk nem volt. Az utóbbi tíz évben viszont már az egzisztenciális kérdésekkel is foglalkozni tudunk. Az a cél, hogy olyan eszközrendszer legyen a kezünkben, amivel segíteni, buzdítani tudjuk az embereket.

Hangsúlyozta: paradigmaváltás történt a nemzetpolitikában, amiért köszönetet mondott a magyar kormánynak. Pásztor István szerint a gazdaságfejlesztési program legnagyobb hozadéka a közösségépítés.

- Megtanultunk újra bízni magunkban. Bebizonyítottuk magunknak és másoknak, hogy bár számbeli kisebbségben vagyunk, bárkivel fel tudjuk venni a versenyt. Úgy tudunk építkezni, hogy az egyfajta nemzetépítés, de ugyanakkor a saját szülőföldünknek az építése is.

Pásztor István szerint mindennek része a mentorprogram, ami olyan közösségi összekapaszkodást jelent, ami példa nélküli a térségünkben.

A mentorprogramot 25 mentor és 55 mentorált teljesítette sikeresen. A legelhivatottabb mentor címet Bunford Tivadar érdemelte ki. A legkitartóbb mentor Ozsvár Tihamér lett, a legkitartóbb mentorált pedig Rigó Flórián. A legszorgalmasabb mentoráltnak Kurfis Daniellát ítélték. A legösszetartóbb csapat címnek Dankó Dénes és csapata: Dujmovics Krisztián, Szél László és Csonka Attila örülhetett. A közösség lelke díjat pedig Borsos Csaba kapta.

Első körben a mentorok egy kétnapos képzésen vettek részt, amely során tavaly szeptemberben megismerkedhettek magával a mentorálással, annak módszereivel, eszközeivel. Az első szakmai napra 2019. október 8-án került sor Bácskossuthfalván, ahol a csoportdinamikai tréningek zajlottak, illetve bemutatkoztak a mentorok, illetve kialakultak a mentorált párok. A második szakmai napot 2019. október 29-én Óbecsén tartották, ahol az üzleti, pénzügyi tervezés és a konkrét kihívások volt a téma. A harmadik szakmai napra 2019. december 5-én került sor Magyarkanizsán, ahol a marketingről és a rapid mentorálásról volt szó. Az első ciklus utolsó szakmai napjára már idén, 2020. január 21-én Adán került sor. Ekkor már a mentoráltakkal való szervezetfejlesztés volt terítéken, illetve a mentorokkal az összegzés az elmúlt időszakról.

Maguk a mentoráltak azt mondták, hogy nemcsak az az ismeretanyag volt hasznos, amit átadtak nekik, hanem az a kapcsolatrendszer is, amit megosztottak velük, illetve amiket ők maguk építhettek ki a program ideje alatt.

Németh Ernő
Az Ön hozzászólása

500 leütés maradt még
Eddigi hozzászólások
olvasó
2020. FEBRUÁR 19. [ 21:23 ]

Ideje volna az "egzisztenciális" támogatásokat az identitás egyértelmű kinyilvánításával összekapcsolni, pl. a vállalkozóknak ideje volna magyaros formában (vagy úgy is) feltüntetni a nevüket, a cégük nevét a cégtáblájukon, a termékeik elnevezését, reklámanyagaik legalább egy részét stb. A profit lehetősére önmagában még nem erősíti a nemzeti öntudatot. A Valamiért a nemzetpolitika kérhetne is valamit a magyar nyelvhasználat erősítése terén, mert nem csak kenyérrel (és kaláccsal) él az ember.


Zenta község önkormányzata ma kiadott közleményében arról értesíti a községbeli mezőgazdasági termelőket, hogy a Senta-Promet kereskedelmi vállalat átveszi tőlük a piacra termelt árut, ilyen módon csökkentve a piacok bezárása következtében keletkező károkat. Mint írják, az önkormányzat a mezőgazdasági...
2020. ÁPRILIS 3.
[ 20:05 ]
A Magyar Nemzeti Tanács a koronavírus-járvány miatt kihirdetett rendkívüli állapot következtében – alapszabályával összhangban – tizenharmadik ülését elektronikus szavazás útján bonyolította le. A 35 tanácstag közül az online szavazáson 35 tanácstag vett részt, és 45 napirendi pontról hozott döntést. A 2020....
2020. ÁPRILIS 3.
[ 19:55 ]
Az észak-bácskai körzetben, azaz Szabadka város, valamint Topolya és Kishegyes községek területén összesen 17 koronavírus-fertőzött van, tehát vasárnap óta stagnál a fertőzöttek száma. Az elmúlt hétvégén volt egy nagyobb növekedés, azóta nem volt számottevő változás, derül ki a vajdasági kormány pénteki...
2020. ÁPRILIS 3.
[ 16:11 ]
Beolvasás folyamatban