Szent István államalapító királyunk tiszteletére állítottak szobrot Temerinben. A plébánia kertjében elhelyezkedő egész alakos bronzszobor Dudás Sándor, topolyai származású, Magyarországon élő szobrász alkotása.

Szent Rozália napján, a helyi plébániatemplom védőszentjének ünnepén alkalmi műsor keretében leplezték le és szentelték fel apostoli királyunk szobrát. Az alkotás létrehozása a tavaly elhunyt Szungyi László főesperes, helyi plébános ötlete volt, az Impressum Polgári Egyesület pedig vállalta, hogy tesz azért, hogy ez az elképzelés meg is valósuljon. Guszton András, a civil egyesület elnöke beszédében a szoborállítás jelentőségét emelte ki. - Biztosra veszem, hogy Szent István király a lepel alól látja, hogy egy élni akaró közösségről van szó, aki a 21. században is a szobrait kőtömbre állítja, mert tudja, hogy a kő marad. Szungyi László esperes atya egy nagyon megtisztelő feladatot ruházott ránk, hagyott nekünk örökül, a temeriniek nevében jelentem neki: Itt áll a szobor, üzente az Impressum elnöke.

Az ünnepségen jelen volt Pirityiné Szabó Judit, a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága Délvidéki és Diaszpóra Főosztályának vezetője, aki alkalmi beszédében úgy fogalmazott, apostoli királyunk 38 éves munkálkodása alatt megszületett egy szervezett és független állam, amely ezer éve tart meg bennünket nemzetünkben. - Miként a Szent István-i életmű elválaszthatatlan Boldogasszony anyánktól, ugyanúgy Magyarország és a magyar nemzeti is elválaszthatatlan keresztény gyökereitől és Szent István királyunk ezer éves tiszteletének és szeretetének átörökítésétől. Ahogy a Szent István-i értékrend minden relativizálása és félremagyarázása ellenére egy évezrede fennmaradt, ugyanúgy tudott a magyarság is a legtragikusabb helyzetekből is mindig felállni. A vajdasági magyarság ismét talpra állt, megerősödött és értékes tagja lett nemzetünk nagy családjának. Ennek a családnak különösen erős, értékes és sokunk számára példát adó közössége a temerini magyarok, akik a legnehezebb időkben is kitartottak és megmaradtak az elődök és a hagyományok tiszteletének és továbbörökítésének útján, emelte ki.

Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke szerint erős bennünk a kötődés a közös múlthoz, a magyar nemzethez, a megtartó hithez és a jövőt építő közös reményhez, beszédében is ezt emelte ki. - Ennek a reménynek a tárgyi megtestesülése ez az új bronz szobor is, amely tovább növeli azt a nagyfokú tiszteletet, amely az évszázadok során olyan szilárdan belénkivódott. Nem véletlenül, hiszen Szent István királyunk öröksége történelmünk egyik legfontosabb hivatkozási pontja, sőt, nemzeti identitásunk alapköve is egyben, hangsúlyozta a Magyar Nemzeti Tanács elnöke.

Csorba Béla, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt elnök beszédében felidézte a történelmi eseményeket, majd a jelenkori társadalmi és politikai állapotokról beszélt. - Európa több mint egy évtizede a paradigmaváltás kínjait éli. Nyugati fele gazdag ugyan, de védtelen, keresztény értékrendje megbomlott, folyamatos a migránsáramlás, gyakoriak a brutális terrorcselekmények. Mintha tudatos káoszteremtés folyna a világban. Az Európai Unió vezetői évek óta nem a megoldást, hanem a bűnbakokat keresik, az egyiket Lengyelországnak, a másikat Magyarországnak hívják. Történelme során ez a két nép tőle sokkal erősebb hatalmakkal szemben is többször bebizonyította, hogy függetlensége megőrzése érdekében igazától nem hagyja magát eltántorítani. Minket, magyarokat erre tanít István király öröksége, a keresztény európai kulturális hagyományba ojtott függetlenség eszménye, amelynek, akárcsak a Kárpát-medencei magyarság egységének, mától ez a szobor is méltó lélekerősítő jelképe.

Szent István király szobrát Zserdin Antal Gellért, a perui őserdő missziós püspöke szentelte fel, aki a temerini egyházközösség meghívására jött el a templombúcsúra.

Az avatóünnepségen Szent István énekek hangzottak el a gyermek és a felnőtt kórusok előadásában. A szobor a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. támogatásával készült el.