Istentisztelettel vette kezdetét a március 15-ei magyarittabéi központi ünnepség. A református templomban Marton Károly helybeli református lelkész hirdette az igét, Halász Béla, református püspök mondta az imát és adta az áldást. Az istentisztelet után az egybegyűltek a Kárpát-medence legdélebbi Kossuth-szobránál emlékeztek az 1848/49-es forradalomra és szabadságharcra.

Az ünneplők közösen elénekelték a Himnuszt, majd két szavaló, Szakáll Éva és Lehőcz Emma alkalmi verseket szavalt.

Simon Ervin, a Szabadkai Főkonzulátus konzulja tolmácsolta Orbán Viktor miniszterelnök levelét, amelyet a külhoni magyarokhoz intézett.

"Legyen béke, szabadság és egyetértés! 174 évvel ezelőtt Jókai Mór ebben a három szóban foglalta össze, mit kíván a magyar nemzet. Mi, magyarok pedig azóta is ezekkel a szavakkal tudjuk leírni mindazt, amire vágyunk" - idézet a levélből.

Kerekes József, Magyarittabé helyi közösségének tanácsának elnöke mondott köszöntőt az ünnepségen, kifejtette, hogy a márciusi ifjak hittek abban, hogy a magyaroknak joga van a nemzeti függetlenséghez, az önállósághoz, a szabadsághoz, a szuverenitáshoz, és ezek ma is aktuális elvárások.

- Csak úgy lehet eredményeket elérni és tetteket véghez vinni, ha a jobbító szándék mögé állva összefogunk és annak véghezvitelére egységesek vagyunk. Tanulnunk kell őseinktől, mind elszántságot és mind elhivatottságot, tanulnunk kell a múlt buktatóiból. Meggyőződésem, hogy Vajdaságnak és az itt élőknek a sok nehézség ellenére is, stabil a jövője. Érdemes itt élni, érdemes itt dolgozni és érdemes ide családot alapítani. Jó a történelmi hőseinkre visszaemlékezni és jó magyarnak lenni - mondta Kerekes József.

A központi ünnepség szónoka Kovács Elvira, a Vajdasági Magyar Szövetség alelnöke volt, aki beszédében arról is szólt, hogy "minden közösségnek alapjoga úgy oktatni gyermekeit, hogy emberként és magyarként is megállja helyét, értéket őrizzen, teremtsen és tovább adjon" - mindezt anyanyelvén tudja a legjobban.

- Mi nem csak egyénenként, hanem közösségként szeretnénk megmaradni és boldogulni szülőföldünkön, amelyet a velünk együtt élő, más nyelvet beszélő közösségekkel osztunk meg. Részt kérünk és vállalunk az ország közös ügyeinek szervezésében és működtetésében. Bár határok által szétszabdalva, Magyarországon kívül hét országban élünk őshonos számbeli kisebbségként a Kárpát-medencében és a történelem viharai által szétszóratva több tucatnyi országban diaszpóraként. Mindannyian az egységes magyar nemzet részei vagyunk és azok is akarunk maradni. Országaink lojális állampolgárai vagyunk, ugyanakkor büszkén viseljük magyar állampolgárságunkat is, amely a szimbólumokon túl közjogilag is összeköt minket a nemzet államiságát megtestesítő Magyarországgal. Azt szeretnénk, hogy ez a kötelék minél erősebb legyen, a külhoni állampolgárságot pedig egyre több tartalommal töltsük meg - mondta Kovács Elvira.

A beszédek után elhelyezték az emlékezés virágait a Kossuth-szobornál.