Horgoson szombat délben, a falunapi ünnepségek keretében felszentelték Greifenbergi Reök Iván Lajos egykori vízügyi mérnöknek, királyi főmérnöknek, a szegedi Reök-palota építtetőjének, tulajdonosának, földbirtokosnak a felújított síremlékét. Reök Iván horgosi birtoka Trianon után az új délszláv államhoz került, s a hatóságok választásra kényszerítették: vagy magyar állampolgárságáról vagy horgosi birtokairól mond le. Reök úgy döntött, hogy Horgoson marad, s ott is hunyt el 68 évesen, 1923. február 7-én. Birtoka egyik szegletében temették el, a sír az általa lecsapolt egykori Láda-tó felé néz.

Reök Iván sírja Csongrád-Csanád vármegye segítségével újult meg, s a felszentelést a család katolikus és evangélikus ágára való tekintettel Gutási Ákos katolikus plébános és Dolinszky Gábor evangélikus püspökhelyettes végezte el. A sírnál megjelentek a Reök-leszármazottak, a magyar diplomácia, a vajdasági magyar közélet képviselői.

A megemlékezés a közeli Reök-villában folytatódott, amelyet a II. világháború után államosítottak. Ez volt a horgosi mezőgazdasági birtok központi épülete, jelenleg pedig, a privatizáció után olasz tulajdonban van.

A villa szalonjában, dr. Reök György, az egykori birtoktulajdonos dédunokája mondott alkalmi beszédet, Gonclik György pedig 48-as dalokat, horgosi népdalokat és Petőfi-verseket énekelt.

Reök György elmondta, hogy 11 évvel ezelőtt volt legutóbb a sírnál, akkor még édesapjával, aki 100 esztendős volt akkoriban, s aki két hónappal később hunyt el. A család is elsősorban az ő elbeszélései alapján őrzi a dédapa emlékét.

- Családon belül is csak jó dolgokat lehetett hallani Reök Ivánról, s a horgosiaktól úgyszintén. Ez nagyon jó érzés. Nehéz megmondani, hogy jó döntés volt-e Trianon után Jugoszláviában maradnia. Nehéz felülbírálni, hisz azt a helyzetet nem tudjuk átélni, borzalmas lehetett. Szerintem nehéz döntés volt, de helyes.

Reök György szerint isteni gondviselés volt az, hogy dédapja 1923-ban elhunyt, s nem élte át mindazt, ami azután történt.

- A halála után legkisebb fia, Andor vette át a birtokot, mert mezőgazdasággal kapcsolatos képzettsége volt. Felvirágoztatta a birtokot, s hosszú évekig minden működött. Azután eljött a II. világháború, Andort elvitték, s tőrbe csalták.

Reök Andor 1944-ben hunyt el. Pontosan nem tudni, mi történt vele. Szabadkai főispán volt a magyar időkben, emiatt állhattak bosszút rajta. Az újvidéki báni palota erkélyéről zuhant le. Vagy lelökték vagy öngyilkos lett. A család szerint megölték.

- Reök Iván felesége a világháború idején halt meg. Az ostrom idején egy orosz katona akarta kirabolni, lerángatta ujjáról a jegygyűrűjét, s ebbe a sokkba halt bele – mondja Reök György, aki szerint megható érzés, hogy újra a villában lehet, ahol édesapja gyermekként játszott, ugyanakkor sajnálatos is, hogy nem a családjuké már az épület.

Sajnos, a leszármazottak a világháború után maguk is üldözötté váltak, egy részük Nyugatra menekült, s később már nem tudták kezdeményezni a kárpótlást. Reök György azonban arra bátorítja összes leszármazottját, hogy jöjjenek el Horgosra, s tekintsék meg családjuk egykori birtokát, s Reök Iván sírját.

A horgosi falunapi rendezvények keretében fényképkiállítás nyílt a művelődési házban a Reök családról, de nem maradtak el a szokásos koszorúzások sem. A Kossuth utcában megkoszorúzták a Kossuth emléktáblát, a templomkertben pedig a Kárász család sírboltját. A program délután falunapi ünnepéllyel folytatódott, az érdeklődők a Bartók Béla MME ünnepi műsorát tekinthették meg.