Idén is megszervezte Tóthfaluban a fogyatékkal élőknek szánt táborát a Hit és Fény Alapítvány magyarkanizsai szervezete.

A Hit és Fény közösségek értelmi sérültek, családtagjaik és barátaik közössége. A szervezet 1971-ben alakult a franciaországi Lourdes-ban, saját megfogalmazásuk szerint egyféle válaszként az értelmi fogyatékos gyermekek és szüleik szorongására és magányára. A mozgalom a világon mindenütt katolikus alapú, ökumenikus szellemű közösségeket hívott életre. Az alapítók a francia Marie-Hélene Mathieu gyógypedagógus és a kanadai Jean Vanier voltak, aki 1964-ben a franciaországi Trosly–Breuilben létrehozták a Bárka közösséget a család nélküli, intézetben élő sérültek számára.

Magyarkanizsán a Hit és Fény Szent Anna gyermekei nevű csoport 35 éve működik, s ott is szülők, fogyatékkal élő fiatalok és segítők alkotják. Szent Anna a keresztény apokrif és az iszlám hagyományok szerint Szűz Mária anyja és Jézus anyai nagyanyja volt. A róla elnevezett, s rendszeresen megszervezésre kerülő nyári táborok célja, hogy néhány napra levegyék a gondot a fogyatékkal élő gyerekeket nevelő szülők válláról, illetve, hogy a táborlakóknak olyan környezetet teremtsenek, ahol megélhetik hitüket, de ugyanakkor fejlődhetnek is.

Kovács József, a Hit és Fény tábor szervezője elmondta, hogy Vajdaságba ez a szervezet 40 évvel ezelőtt jutott el.

- Minden évben szoktunk tábort szervezni, minden nyáron, és már jó néhány éve itt vagyunk Tótfaluban. Utasi Jenő atya mindig szeretettel vár bennünket. Minden évben egy meghatározott téma köré szerveződik a tábor. A mai évben Szűz Máriát próbáljuk megismerni és követni. A táborban különböző programokat szervezünk, meglátogatjuk majd a tájházat. Ma délelőtt kocsikázni voltunk, kézműves foglalkozásokat szervezünk, és azon veszünk részt. Nagyon szeretnek a fiatalok énekelni, imádkozunk, minden nap van szentmisénk, minden nap másik pap jön, és szentmisét mutat be számunkra. Ez a tábor csak a mi tagjaink számára szerveződött, sérültek vannak itt.

Kovács József elmondta, hogy ezek a sérült gyermekek is már tisztában vannak a vallás fogalmával. Otthon, a szüleik által ismerték meg. Hittanra jártak gyermekkorukban, tehát nem teljesen újdonság mindaz, amit a táborban hallanak, ők is már ebben éltek.

Bús Erika, a magyarkanizsai Bárka munkatársa, mint nevelő vett részt a tábor munkájában. Már régóta vesz részt hasonló munkában. Elmondta, a hit és fényesekkel 2011-ben voltak Belgiumban, akkor volt 40 éves ez a szervezet.

- Ezen a 40 éves találkozón erdélyiek, magyarországiak, vajdaságiak is részt vettünk. Vajdaságból három helység, Zenta, Ada meg Magyarkanizsa képviseltette magát. Nagyon sokan voltunk, majdnem százan mentünk erre a találkozóra, Waterloo-ban voltunk elhelyezve, privát helyeken, tehát olyan szülőknél laktunk több napig, akiknek szintén sérült gyerekei vannak. A szülők programokat szerveztek számunkra. Nagyon szép volt. Most itt is vannak olyan gyerekek, akik akkor Belgiumban is jártak.

Erika elmesélte, hogy mindig is szeretett az embereken segíteni, szeret ma is.

- A legjobb barátnőmnek is van egy Down-kóros kisfia, és rajta keresztül nagyon megszerettem ezeket az embereket. Foglalkozok vele, ahogy tudok. Mondjuk nekem hál´ Istennek nincsen sérült gyerekem, de megtanultam meg, hogy hogyan kell velük foglalkozni és bánni. Most voltunk különben Kecskeméten, ott is egy ilyen találkozója volt a Hit és Fény tagjainak. A gyerekek az utazások alkalmával hallgatnak nevelőikre és örülnek, hogy ki tudnak mozdulni otthonról - osztotta meg tapasztalatait Bús Erika.

A tábor programja szentmisével folytatódott. A kápolna termét a gyerekek halk, morajló hangja töltötte be, ahogy mondani kezdték az imát.