Vajdaság
Zöld oázis a Tisza mentén 

A Gaia rovatból átvett anyag

Betűméret:             

Az egyre forróbb nyarak lehetőséget jelenthetnek a kisebb települések turizmusának. A nagyvárosok lakói kimenekülve a beton és aszfaltdzsungelből hétvégente felüdülést kereshetnek a kisebb üdülőhelyeken. Magyarkanizsán a Tisza-parti strand, a fürdő kínál lehetőségeket, de igyekeznek a zöldövezeteket is fejleszteni, rendbe tenni, amelyek szintén turistacsalogatók lehetnek.

Sáfrány Túrú Ágnessel, az önkormányzat munkatársával beszélgettünk, aki a zöldfelületek fejlesztésével van megbízva. A közelmúltban a Zöld kajak klubok – Tiszta vizek elnevezésű projekt keretében tartott előadást a témában a magyarkanizsai városházán. Mennyire “zöld” Kanizsa? Milyen fejlesztési lehetőségek vannak? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre kerestük a választ.

Tehát mennyire is zöld Magyarkanizsa?

- Nagyon jól áll Magyarkanizsa, mint kisváros. Nem túlságosan beépített városról van szó, és mint egy alföldi kisváros, széles utcákkal is rendelkezik. Kisebb-nagyobb zöldfelületei megtörik a városi terek burkolását. Nagyon fontos egy településkép kialakítása. Egy településképhez pedig hozzájárulnak a zöldfelületeik, azok minősége. Hogyha ezek tervezettek, hogyha ezek karbantartottak, fenntartottak, akkor azt észreveszik az itt lakók is, és nagyon is értékelik. Ha pedig idetéved egy turista, akkor szívesen fog visszaemlékezni erre a városra, jó emlékeket őriz magában arról, hogy ez egy nagyon szép és rendezett, tiszta kisváros volt.

- Mennyire volt tervezett a korábbi években, évtizedekben egy-egy településnek a zöldövezete?

- A szocialista időben sajnos megbontották a városközpontunknak az épületszerkezetét, lakóépületek kerültek a központi területekre is, és sajnos ez most jelen pillanatban annyiban rontja a városképünket, hogy nem egy egységes, század eleji hangulatú épületek alkotják. Az oda beékelődött, az 1950-es, ´60-as években megépült, nagyon is modern, vagy akkor modernnek számító épületekről van szó, ma pedig fogalmazhatunk úgy is, hogy egy kicsit lebutított épületek ezek. A zöldfelületek tervezését Bednárcz Károlyig tudnám visszavezetni, ő volt az az említésre méltó kertésze a városnak, aki az 1800-as évek második felétől dolgozott, és ő hozta létre a Népkertet, ami tulajdonképpen a munkásságának az ékköve volt. Ő fásította az utcákat, rendezte a főteret. Ez alapján azt tudom mondani, hogy rendezett és tervezett zöldfelület-fejlesztés folyt abban az időben. Aztán a világháborúk ideje alatt ez egy kicsit átminősült, de azért mindig voltak valamilyen szempontok a zöldfelület rendezésre vonatkozóan. Most a mai korszellemben igyekszünk fejleszteni ezen felületeket. Most már igencsak teret hódított az ökológia, és próbálunk biodiverz-ökológus gondolkodással kialakítani zöldfelületeket, tehát virágokkal színesíteni, minél fajgazdagabbá tenni a zöldfelületeinket.

- Az őshonos növények mennyire bírják a klímaváltozást?

- Sajnos azt kell mondjam, hogy egyre kevésbé. Azért is tartják úgy, hogy nagyon jó alapot jelentenek a biodiverzitásra, mert rettenetesen nagy mennyiségű növényevő rovarnak az otthonául is szolgálnak. Ez azt jelenti, hogy sajnos növényvédelmi szempontból problémásak, viszont adaptálódtak a hosszú-hosszú évszázadok alatt ahhoz a klímához, ami itt adott volt. Sajnos ez a klíma ma változóban van, lerövidülnek a tavaszok, az őszök, enyhébbek a telek és forróbbak a nyarak, és ezt a növények is megérzik. Ráadásul az őshonos növényeinken is megjelennek új kártevők, amelyeknek viszont nem érkeztek még meg a természetes ellenségeik, amelyek visszaszorítanák őket. Megemlíteném például az őshonos fajtáink közül a tölgyet, ami a legjelentősebb, neki is megjelent a csipkés poloskája, és olyan mértékben el tud szaporodni a lombkoronában, hogy konkrétan a növénynek az asszimilálós felületét csökkenti, és csak növényvédelmi kezelésekkel tudunk ellene védekezni.

- Ha Magyarkanizsát tekintjük, a lehetséges felületnek hány százaléka lett beültetve növényekkel? Vannak-e még kopár területek, ahol gyakorlatilag nincsenek növények?

- Az túlzás, hogy kopár területek, de leromlott állapotú, le nem burkolt területeink vannak, amiket fejleszthetnénk. Ezek valamikor természetes élőhelyek voltak, csak sajnos elvadultak, leromlottak. Ezek a rendelkezésünkre állnak, hogy fejlesszük őket. Sajnos vannak olyan utcák is, ahol nem igazán kapnak helyet a fák. Az úttest, a járdának az előírt szélességei nem teszik lehetővé, hogy fasort létesítsünk, hiszen azért a növényeknek is egy minimális élettérre szükségük lenne ahhoz, hogy ott megéljenek. Ezen utcák esetében tudnám javasolni, hogy alakítsunk ki zöld homlokzatokat egyszerű kúszónövényekből, hogy megpróbáljuk egy picit az épületeknek a hőszigetelését, a hőgazdálkodását javítani, meg esztétikusabbá, zöldebbé tudjuk ezáltal varázsolni ezeket az utcákat. Ahol pedig lehetőségünk van, ott pedig ajánlott fákat telepíteni.

Németh Ernő
Lázár Tibor, az Egyetemista Lista zentai magyar képviselője is bekerült a szerb parlament vezetésébe. A csütörtök késő esti szavazáson 136 képviselő támogatta alelnökké választását. A Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) két parlamenti képviselője nem vett részt a voksoláson. A szerb parlament november 19-én, nem...
2026. NOVEMBER 20.
[ 8:26 ]
Vajdaságban a napsütéses délelőttöt követően ismét beborul az ég, délutántól pedig többfelé esőre, záporokra kell számítani. A hőmérséklet egyelőre még az átlag felett alakul, a következő napokban azonban jelentős lehűlés várható. A délutáni és esti órákban több helyen eleredhet az eső, helyenként...
2026. NOVEMBER 20.
[ 7:53 ]
Komoly fennakadásokat okoz a csütörtök esti viharos szél Újvidéken. A Novkabel vállalat közelében a szél lesodorta egy épület tetőszerkezetének egy részét, a Grbavica városrészben pedig hulladékkonténereket sodort az úttestre, ami megnehezíti a közlekedést. A 021.rs beszámolója szerint a Novkabel közelében történt...
2026. NOVEMBER 19.
[ 22:01 ]
Beolvasás folyamatban
TÁMOGATÓNK
Ministerelnökség | Nemzetpolitikai Államtitkárság - logóBethlen Gábor Alap - logó