Sacred Journeys elnevezéssel indult közös szerb-magyar program, amelynek célja a szerb-magyar határtérség gazdag vallási és kulturális örökségének megőrzése, láthatóvá tétele. A projektum, melynek egyik kedvezményezettje a Délvidék Kutató Központ Egyesület, az Interreg VI-A IPA Magyarország–Szerbia Program keretében valósul meg és így egyike a Magyarkanizsa községhez köthető, jelenleg futó, ill. jövőre elinduló 11 IPA-projektumnak. A nyitókonferenciát hétfő délelőtt tartották meg Magyarkanizsán, a Regionális Szakmai Pedagógus Továbbképző-központban.

A szakemberek az utóbbi időben azt tapasztalják, hogy a tömegturizmus idejét az alternatív, vagyis az úgynevezett niche turisztikai termékek váltják fel, ezt tapasztalta Szilágyi Sándor előadó, a szegedi Bálint Sándor Szellemi Örökségéért Alapítvány képviselője is:

- Egyre jelentősebb a vallási célú turizmus vagy zarándokturizmus is, amire alapozni szeretnénk. Természetesen tudjuk azt, hogy a mi régiónk, a szerb és magyar határrégió nem tud versenyezni egy spanyolországi El Caminóval, vagy a Szentfölddel, vagy épp a Vatikánnal, de lokálpatriótaként, a régió elkötelezett szerelmeseként úgy gondoltuk, hogy próbáljuk meg a kincseinket, vallási, egyházi értékeinket bemutatni, elérhetővé tenni egy több nyelvű portálon és egy applikációban. Gondolok itt például Doroszlóra, vagy a dél-alföldi régió egyéb neves búcsújáró helyeire, amelyekre büszkék vagyunk, amelyek meghatározták az identitásunkat, történelmünket, és a régió szempontjából fontosak, nem csupán vallási, hanem kulturális és identitásképző jelentőséggel is bírnak.

- Hány helyszín van már a listán?

- Mindkét oldalon 30-30 helyszínt fogunk erre az interaktív térképre felvinni. Már elindult egy egyeztetés, hogy mely helyszínek kerüljenek be. Itt nyilvánvalóan az egyházi kapcsolatok jelentős mértékben segítenek minket abban, hogy meghatározzuk mindazon helyszíneket, amelyek izgalmasak, érdekesek lehetnek. Célunk az is, hogy a helyi vallási életet valamilyen módon segítsük, támogassuk, ismertté tegyük, idecsaljunk olyan embereket, akik valamifajta spirituális élményre várnak, és emiatt ezeket is tekintetbe és figyelembe kell vennünk, és olyan helyszíneket válogattunk ki, és olyan helyszínek kerülnek fel erre a listára, amelyek mindenki számára jelentős spirituális élményt és többletet tudnak majd átadni, vagy nyújtani - fogalmazott Szilágyi Sándor.

A térképre minden bizonnyal felkerül Martonos település neve is. Ft. Savelin Zoltán plébános már sok éve megszervezi a fatimai gyertyás körmenetet, amely évről évre egyre népszerűbb a hívők körében.

- A templomom Szűz Mária nevét viseli. Mikor Martonosra kerültem, előtte már vezettem csoportot Lourdes-ba és Fatimába, és annyira megkedveltem az ünnepségeknek a mondandóját, áhítatát és az áldását, hogy úgy gondoltam, mivel a mi népünk sajnos nem tud eljutni olyan messzi távolba, elzarándokolni Portugáliába, inkább szervezek nekik itt, Martonoson fatimai ünnepséget. Először csak falu szinten próbáltam a híveimnek ezt megvalósítani, és aztán elterjedt a híre a szomszéd községekben. Innen is és onnan is megjelentek csoportok, és egyre szélesedett a rendezvény. Az ünnepi szentmisét megelőzi a rózsafüzér. Általában főpapokat szoktam hívni, Magyarországról, Szlovéniából, Erdélyből, ők vezették le az ünnepséget, majd utána ugyanúgy, mint Fatimában is, a gyertyás körmenet következik a Szűzanya kivilágított szobrával. Az út mentén, amerre a menet elhalad, diákok állnak mintegy díszőrséget, fehér zsebkendővel köszöntik a menetet, úgy, mint Fatimában is köszöntik a kivilágított Szűzanya szobrot - mesélte lelkesen Savelin Zoltán atya.

Büszkén mondta, hogy egy-egy ilyen eseményen általában 1500-2000 résztvevő is van, ami azt jelenti, hogy többen vannak már, mint magának a falunak a lakossága.