Az Észak-bácskai, Nyugat-bácskai és Észak-bánáti körzet kilenc városa és községe a közegészségügyi kockázatokra való felkészülési és válaszadási tervek kidolgozásán dolgozik válsághelyzetek és rendkívüli állapotok esetére, az Egészségügyi Világszervezet, a Városok és Községek Állandó Konferenciája, valamint a „Milan Jovanović Batut” Közegészségügyi Intézet támogatásával. A program az Egészségügyi Minisztérium és a Belügyminisztérium projektjének része, amelyet az Európai Unió finanszíroz.

A tervek elkészítéséhez nyújtandó további szakmai támogatás céljából a Városok és Községek Állandó Konferenciája ma, csütörtökön műhelymunkát szervezett Magyarkanizsán, a Regionális Szakmai Továbbképző Központban.

- Ez a projektum országos szintű, az ország területén szimultán módon valósul meg, a kiválasztott városokban és önkormányzatokban - nyilatkozta Jenei Ervin, a Magyarkanizsai Községi Közigazgatási Hivatal munkatársa. - A terv elkészítése elindult már április-május hónap folyamán. Nagyon szerteágazó, nagyon részletes, nagyon sok paraméter és szempont van benne, pontosan abból adódóan, hogy amikor egy kritikus állapot adódik, akkor nem lenne elég idő meg lehetőség arra, hogy átgondoljunk dolgokat, ezért nagyon hosszan tartó és alapos munkát kíván ezeknek a dokumentumoknak a kidolgozása.

Minden egyes községnek és városnak lehetősége volt arra, hogy kiválasszon három olyan közegészségügyi kockázatot, amelyre vonatkozóan úgy gondolja, hogy szükséges a terv elkészítése.

- Mi úgy gondoltuk, hogy mindenféleképpen kellene választani egy fertőző betegséget, például a Covidot, okulva abból, hogy milyen következménye volt ennek a járványnak, és milyen sok területen kellett nagyon gyorsan improvizatív módon megoldani problémákat. A másik esetlegesen felmerülő probléma lehet a kültéri tüzek. Ez adódik ugye a klímaváltozásból és a folyamatosan növekvő kockázatból, amely ilyen problémákkal fenyegethet. A másik pedig a meleg hullámok, a folyamatos szárazságból és hőségből adódó egészségügyi problémákra való felkészülés - sorolta Jenei Ervin.

Jasmina Tanasić, a társadalmi fejlesztési programok igazgatója arról beszélt, hogy nem egy elképzelt krízishelyzetre keresik a megoldást, hisz a problémák már itt vannak, utalt a korábbi járványra, a bozót- és tarlótüzekre, az aszályra, a hosszantartó kánikulákra. A lakosság nagyobb hányada érintve van. Már nem a feladatok megfogalmazása a feladat, ez elkészült, hanem azoknak a listáját készítik név szerint, akiknek feladata a gyors, időben történő reagálás, hangsúlyozta Jasmina Tanasić.