A Szerbiai Vasúti Infrastrukúra közvállalat által kiírt tender, amely az újvidéki vasútállomás A és D szárnyának, továbbá a topolyai és szabadkai állomások felújítására irányul, várhatóan tovább növeli az amúgy is jelentős beruházási költségeket – írja a Forbes Szerbia. A projekt összetettsége ráadásul újabb kockázatokat hordoz, miután a bekövetkezett tragédia miatt már most feszültségek és bizonytalanságok övezik az építkezést.

Bár a közbeszerzési rendszerben nem tüntették fel a becsült projektértéket, a vasúttársaság korábban bejelentette: a szerb kormány 453,75 millió dinárt (mintegy 3,9 millió eurót) biztosított a munkálatokra, további 1,3 millió eurót pedig az újvidéki technikai–utasforgalmi állomás korszerűsítésére. Tekintettel arra, hogy gyakorlatilag négy különálló objektum felújításáról van szó, a beruházás volumene első látásra nem tűnik rendkívül nagynak – ugyanakkor a statikai vizsgálatok és az ellenőrzések szerint a beavatkozás elengedhetetlen.

A felügyelőségek jelentős szerkezeti hibákat tártak fel: a szabadkai állomás állapotát nagyon károsodottnak, a topolyai létesítményt pedig falrepedésekkel terheltnek minősítették, ahol a hatóság jogsértő működést is megállapított. Újvidéken jelenleg is zajlik a statikai stabilitás ellenőrzése. A vasútvállalat nem adott részletes választ arra, pontosan milyen munkálatok szükségesek, a tenderdokumentum mindössze a szerkezetbiztonság helyreállítását és az épületek eredeti állapotának visszaállítását említi, írja a 021.rs portal.

Időbeli csúszások és kérdőjelek

A helyi utasok szempontjából nagyobb jelentőségű lehet a technikai állomás átalakítására kiírt második tender, amely parkolóhelyek, autós felhajtó és kerékpárút létesítését célozza a megközelítés javításáért. Ennek kivitelezése optimális esetben is legkorábban 2026 közepe után válhat érzékelhetővé az utasok számára. Ezzel párhuzamosan az újvidéki főállomás A szárnyának felújítása később lehetővé teheti, hogy a forgalom részben visszatérjen a központi csarnok térségébe, ám a munkálatokra 200 napos határidőt határoztak meg, ami további időveszteséget feltételez.

A beruházás bonyolultságát növeli, hogy nem világos, miként illeszkednek az új feladatok a kínai konzorciummal kötött 2018-as szerződés szerinti, már folyamatban lévő vasúti rekonstrukcióhoz. Projektben részt vevő szereplők és építési jogban jártas szakértők szerint elvileg nem akadály, hogy új tendert írjanak ki, de a felelősségi körök tisztázatlansága későbbi jogvitákhoz vezethet. A tenderben szereplő kiegészítő munkálatok megfogalmazás is kérdéseket vet fel, hiszen ilyen esetben a meglévő kivitelező szokta elvégezni a többletfeladatokat – az új szerződés viszont ennek éppen az ellenkezőjére utal.

A szakértők szerint a legbiztosabb eljárás az lett volna, ha a korábbi szerződést lezárják, majd új pályázati struktúrát indítanak tiszta feltételekkel. Amíg azonban a felelősségi viszonyok nem rendezettek, minden új vállalkozói belépés növeli a projekt adminisztratív és műszaki kockázatait.