Életének 87. évében, november 10-én Újvidéken elhunyt Ninoslav Radovanović akadémikus, világhírű szívsebész, az újvidéki Orvostudományi Kar egykori professzora, a kamenicai szívsebészet megalapítója. Több mint fél évszázados pályafutása során műtétek ezreit végezte el, új sebészeti módszereket honosított meg, és orvosnemzedékeknek adta tovább tudását. Távozásával a vajdasági és a nemzetközi orvostudomány egyik meghatározó alakját veszítette el.

Ninoslav Radovanović 1940. május 6-án született Nišben. Általános és középiskolai tanulmányait szülővárosában végezte, majd a Belgrádi Egyetem Orvostudományi Karán szerzett diplomát 1965-ben. Már pályája kezdetén a szív- és érrendszeri sebészet felé fordult, amely akkoriban az orvostudomány egyik leggyorsabban fejlődő, ugyanakkor legnagyobb kihívásokat jelentő területe volt.

Szakmai továbbképzését Svájcban folytatta, de tanulmányokat végzett Genfben, Párizsban és Houstonban is. Svájci évei meghatározónak bizonyultak: olyan nemzetközi hírű szívsebészek mellett dolgozott, akik az európai szívsebészet korszerű módszereinek kidolgozásában is úttörő szerepet játszottak.

A szlovén Medicor egészségügyi központ 2024-ben közölt portréinterjúja szerint Radovanović Charles Hahn professzor munkatársaként részt vett az európai koszorúér-áthidaló műtétek fejlődésének korai szakaszában. Később maga is új műtéti eljárások kidolgozásában és meghonosításában vállalt szerepet.

Pályafutásának egyik legfontosabb állomása a kamenicai Szív- és Érrendszeri Betegségek Intézetéhez kötődik. Radovanović nevéhez fűződik az intézet szívsebészeti klinikájának megalapítása, amelynek vezetője is volt.

1984-ben kezdte meg a nyitott szívműtéteket a kamenicai intézetben. Irányításával az intézmény az ország egyik meghatározó szívsebészeti központjává fejlődött, ahol a koszorúér-betegségek, a szívbillentyű-rendellenességek és a veleszületett szívhibák sebészeti kezelésében is jelentős eredményeket értek el.

Radovanović 2024-ben, a Tanjug hírügynökségnek adott nyilatkozatában felidézte, hogy 1984 és 2006 között mintegy 26 ezer nyitott szívműtétet végeztek a kamenicai intézetben.

Személyesen több mint 13 ezer összetett szívsebészeti beavatkozást hajtott végre. Ezek közé tartoztak a koszorúérműtétek, a szívbillentyűk helyreállítását vagy cseréjét célzó beavatkozások, valamint a veleszületett szívhibák műtéti kezelése.

Munkásságának jelentőségét nem pusztán az elvégzett műtétek száma adta. Olyan szakmai műhelyt teremtett, amelynek eredményeire később orvosnemzedékek építhettek, és amely hosszú időre meghatározta a vajdasági szívsebészet fejlődési irányát. Radovanović szakmai pályája azonban messze túlmutatott Szerbia határain.

Svájcban a genolier-i és a lausanne-i Cecil klinikán dolgozott szív- és érsebészként. Közreműködött több nemzetközi szívsebészeti központ létrehozásában és fejlesztésében. Jelentős szerepet vállalt a szlovéniai szívsebészet fejlődésében is. A 2004-ben létrehozott izolai MC Medicor nemzetközi szív- és érrendszeri központ sebészeti részlegének alapítója és vezetője volt, egészen 2010-ig.

A Medicor visszaemlékezése szerint Radovanović irányítása alatt, különböző intézményekben, összesen mintegy 36 ezer nyitott szívműtétet végeztek. A központ külön kiemelte a sebészeti eredményeket, a műtétek biztonságát, valamint azt, hogy az orvos nemzetközi tapasztalatait több ország betegellátásában kamatoztatta. A szlovén egészségügyi intézmény visszaemlékezése szerint a nyolcvanas években úttörő jelentőségű szívátültetést is végzett egy szlovén betegen.

Tudását nem tartotta meg magának: az új módszerek elterjesztését, a fiatal sebészek képzését és a nemzetközi szakmai együttműködést ugyanolyan fontosnak tekintette, mint a mindennapi gyógyító munkát.

Ninoslav Radovanović 1979-től az Újvidéki Egyetem Orvostudományi Karának rendes tanára volt. Oktatói munkája mellett tudományos kutatással és szakmai szervezetek munkájában való részvétellel is foglalkozott. A Szerb Tudományos és Művészeti Akadémia (SANU) 2003-ban levelező, 2009-ben pedig rendes tagjává választotta az orvostudományi osztályban. Akadémiai székfoglaló előadását 2003 decemberében tartotta, a végstádiumú szívelégtelenség sebészeti kezelésének lehetőségeiről. Számos hazai és nemzetközi orvostudományi társaság tagja volt, köztük amerikai, svájci és európai szívsebészeti szakmai szervezeteké. 1987-ben a Mediterrán Kardiológiai és Szívsebészeti Társaság elnöki tisztségét is betöltötte.

Radovanović munkáját évtizedeken át számos hazai és nemzetközi kitüntetéssel ismerték el.