Válasz
Mosolygó alma a tóthfalui tündérkertből
Betűméret:             

Tündérkertek nemcsak a mesében fordulnak elő, egyre több van belőlük Kárpát-medence-szerte. A bennük lévő gyümölcsfák is éppen annyira különlegesek, mint a mesebeli kertekben a mosolygó almák, szóló szőlők és csengő barackok.

A tündérkertek olyan specifikus kertészeti növényültetvények, amelyek célja bizonyos kultúrnövények – jellemzően gyümölcstermő fák és cserjék – régi, eltűnőben lévő fajtáinak megőrzése, génbank jelleggel. A világon más országokban is előfordulnak hasonló csemetekertek, ahol a megőrzendő génállományú növényfajok és fajták fenntartását nem maggyűjteményekkel, hanem élő növényekkel igyekeznek biztosítani, de a tündérkert kifejezést kifejezetten a hasonló magyarországi létesítményekre szokták használni, olvasható a tündérkertekről szóló ismertetőben.

Régi fajtáknak azokat a haszonnövényeket nevezzük, amelyeket még déd- és ükapáink termesztettek. Egyes régi fajtákról már több száz éves leírások is léteznek. Őseink ezeket a fajtákat évekig, évtizedekig tartó tudatos szelekcióval hozták létre, így azok alkalmazkodtak egy adott tájegység ökológiai viszonyaihoz, és tájfajtákká váltak. A tájfajták előnye, hogy kevesebb gondozást igényelnek, esetleg ellenállóvá váltak egyes betegségekkel szemben, ezért nem igényelnek intenzív növényvédelmet, mondja beszélgetőtársunk, a tóthfalui tündérkert egyik gondozója, Sáfrány Túrú Ágnes kertészmérnök, akivel a kezdeményezésről beszélgettünk.

- A Tündérkert-mozgalom egy pórszombati személytől, Kovács Gyulától ered. Ő az, aki szenvedélyesen kezdte gyűjteni Zala megyében és az Őrségben a régi fajtákat. Mára már körülbelül 200 tündérkert létesült Magyarországon ki tudja hányféle fajtával. Itt, Vajdaságban tudomásom szerint a tóthfalui az első fajtagyűjtemény.

- Mit ültettek el eddig Tóthfaluban?

- Jelenleg 25 régi alma-, 17 körte-, 3 cseresznye- és 1 szilvafajtából áll az itteni gyűjtemény, de szeretnénk bővíteni ezt, mert a jelenlegi területünkön van még hely újabb csemetéknek. Szeretnénk a kistértségünkből is régi fajtákat begyűjteni, s azokat is elhelyezni a tündérkertben.

- Miért fontos a régi fajták megőrzése?

- Több szempontból is fontos. Az egyik, hogy hozzájárulnak a biológiai sokféleség megőrzéséhez, a másik, hogy genetikai állományuk a fajtanemesítésekhez is felhasználható, de nem utolsó sorban a kulturális örökségünk részét is képezik. Kihalásukkal az az ősi néprajzi tudás is elveszne, amit őseink egykor birtokoltak velük kapcsolatban. A különféle fajták termését más-más módon lehetett felhasználni.

- Mit tudunk erről?

- Valamikor a gyümölcsöknek fontos szerepük volt. Ínséges időkben az egyik legfontosabb táplálékforrásnak számítottak. Almából és körtéből például ecetet készítettek. Pálinkát főztek akár még a vadon termő gyümölcsfélékből is. Aszalványokat állítottak elő. Mindehhez nagyon fontos volt a fajtaismeret, hogy például melyikből lehet jó pálinkát főzni, melyikből lehet finom aszalványt készíteni. Csak a XIX. században jött divatba a lekvár vagy a befőtt készítése, az azt megelőző időkben a felsorolt három módon fogyasztották a gyümölcsöket, illetve friss termésként. Ezért úgy állították össze a kiskertekben vagy a nagyobb birtokokon a gyümölcsfajtákat, hogy azok egész évben friss gyümölccsel szolgáljanak. Júniustól decemberig értek például a régi almafajták, ami igen hosszú intervallum a friss fogyasztásra. Ugyanakkor az is nagyon fontos szempont volt, hogy melyek azok a fajták, amelyek jól eltárolhatóak. Megemlíteném a húsvéti rozmaringot, amely egészen a következő év húsvétjáig eltartható volt. A népi gyógyászatban is jelentős szerep jutott a gyümölcsöknek. A pogácsaalmát például a cukorbetegek ették. Megvolt az is, hogy melyik almafajtát kell ennie a szoptatós anyukának, hogy a kicsi ne legyen hasfájós.

- Az alma a leghétköznapibb gyümölcs. Ennek milyen fajtái voltak régen?

- Olyan fajtákat emelnék ki, amelyek a tóthfalui tündérkert fajtagyűjteményében is megtalálhatóak. Ilyen a fontos alma. Ez, ahogyan a neve is mondja, nagyon fontos fajta volt és nagyon régi. Már az 1500-as évekből származó kódexek is tartalmaznak a fontos almáról fajtaleírásokat. Ezt az almát különféle kalácsok és rétesek készítésére használták. A kékalmát azért említeném meg, mert ez egy ritka fajta. Benedek Elek kékalmája található meg a tóthfalui tündérkertben. A híres mesemondó szenvedélyesen gyűjtötte Erdélyben a régi gyümölcsfajtákat is. Ez tulajdonképpen az ő kertjében maradt fenn, és Kovács Gyula révén a tóthfalui tündérkert is részesült a csemetéből. Azután van bőralma. Ez azért különleges fajta, mert a felülete egyöntetűen párásodik, s az a vastag bőrfelület, amit képez, megvédi különféle betegségektől. Tehát egy nagyon ellenálló almafajta. Jó termőképességgel rendelkezik, a savanyú almák közé sorolható. A véralma itt, az Alföldön is ismert volt. Ennek több fajtája is létezik. Sajnos nálunk még nem fordult termőre, nem ismerjük a termését, de maga a fája, a kérge, a levele, a szállítószövetek is pirosak. Gyakorlatilag az egész fa piros, innen a véralma elnevezés. Szívesen megemlítem a cigányalmát is, ami szintén elterjedt fajta volt az Alföldön is. Sajnos mára már szinte teljesen kiveszett. Ez egy igénytelen, szárazságtűrő almafajta, de nagyon szívesen fogyasztották és savanyították is, savanyúságként használták fel. Az almán kívül felsorolok néhány más gyümölcsöt is. A kálmánkörte régen a legnemesebb fajok között szerepelt. Mára már veszélyeztetett fajta, alig lelhető fel. A gyöngykörte július közepén érik. Apró, sárga, édes termése van. Bőtermő, nem kell permetezni, ellenálló fajta. Megemlíteném még a fehér cseresznyét is. Valójában egy áttetsző héjú, harmonikus ízű, ropogós cseresznye. Ezt a fajtát üvegcseresznyének is nevezik, mert gyümölcseinek világos színű húsa van.

- Van már olyan fajta, amely terem Önöknél?

- A tavalyi, nagyon aszályos évünkben néhány termést produkáltak, de mivel nem tudtuk rendszeresen öntözni őket, ezért nem mondhatjuk azt, hogy jellegszerű terméseket hoztak volna. Most kezdenek csak termőre fordulni, annak ellenére, hogy már 4-5 évesek. Ennek magyarázata az, hogy vadalanyra oltott fákról van szó. Bízunk benne, hogy nemsokára meg tudjuk majd kóstolni a gyümölcsöket is és azután tudunk ajánlani majd belőlük azoknak, akik ültetni szeretnének csemetéket a kiskertjükbe. Annak, hogy ezek a régi fajták fennmaradjanak, ez egy nagyon fontos szegmense, mármint, hogy minél több kiskertben helyük legyen ismét. Oltványokat szeretnénk majd biztosítani azoknak, akik a kiskertjükbe ilyen gyümölcsöket szeretnének telepíteni.

Reméljük, lesznek majd érdeklődők, akik saját kertben termelt mosolygó almát szeretnének a családi asztalra rakni, olyat, amit piacon sem kapni, s itt, Vajdaságban is népszerűvé válik majd a Tündérkert-mozgalom.

Németh Ernő
Az Ön hozzászólása

1000 leütés maradt még
Eddigi hozzászólások
Bodó Márta
2022. FEBRUÁR 2. [ 0:51 ]

Örülök


Mintegy hatvan kastély, középkori várak, Árpád-korabeli templomromok, természeti látnivalók, mindez Vajdaságban. Nem kell messzi tájakra utazni ahhoz, ha az ember gazdag túraútvonalat kíván magának összeállítani. Egy horgosi testvérpár, Kecsenovity Egon és Molnár Kecsenovity Erna kalandos utazásai úgy kezdődtek, hogy a...
2022. FEBRUÁR 8.
[ 12:40 ]
A magyar kultúra napja alkalmából magyar építészeti tárlat nyílt Magyarkanizsán, a Dobó Tihamér Képtárban a Magyar Művészeti Akadémia köztestületi tagjainak munkáiból. Létezik-e ma olyan modern magyar építészeti irányzat, amely jól felismerhető, akárcsak 100 éve a magyar szecesszió volt? - kérdeztük Turi Attila...
2022. JANUÁR 25.
[ 14:28 ]
A napi hazai esetszámokból látjuk, hogy az omikron variáns rendkívül gyorsan terjed, tegnap már a 14 ezerhez közelített, mára valamelyest csökkent az országban regisztrált fertőzöttek száma. A gyors ütemű terjedés ellenére azonban a koronavírus- járvány legújabb mutációja enyhébb klinikai képet eredményez, könnyebben...
2022. JANUÁR 14.
[ 17:38 ]
Beolvasás folyamatban