GazdaságKultúraMagazinTudományKözleményekKéptárSportOlvasók rovataImpresszumMarketing

Izbor iz sadrzaja na srpskom

Kihelyezett konzuli fogadónapok

Az egyszerűsített honosítási eljárás logója

Lélekemelő logó


Életmód/egészség



Gaia



Megvalósult a Magyar Kormány támogatásával Megvalósult a Magyar Kormány támogatásával Bethlen Gábor Alap

Forum

Nemzeti Regiszter

MTI
Observer
A médiafigyelő
Imedia

2017. október 12. [14:49]

Velebit: Megkezdték a téli lehalászást a Kapitány-rét Halgazdaság halastaván

 Velebit: Megkezdték a téli lehalászást a Kapitány-rét Halgazdaság halastaván
Fotó: Info TV
A méretes pontyokkal teli merítőhálót daruval emelik ki a vízből

Az Ilonafalu és Velebit közötti halastón szerdán délelőtt megkezdték a téli lehalászást. Ez a művelet igen látványos, hiszen a kerítőhálóval egy adott helyre szorított halakat merítőhálóval emelik ki a vízből, hogy utána elvégezhessék a fajta és méret szerinti válogatást. A munkások nagy szakértelemmel végezték a dolgukat, az állandóan ugráló és ficánkoló halak közül egy sem esett vissza a vízbe.

A Kapitány-rét Halgazdaság halastava mintegy 670 hektáros vízfelületével az egyik legnagyobb halastó Szerbiában. Éves szinten mintegy ezer tonna halat tenyészt ki, ennek 80 százaléka ponty, a többi busa (tolstolobik), amur és süllő. A Kapitány-rét egyike annak a két szerbiai halgazdaságnak, amely az uniós országokba is jogosult exportálni a halat.

„Halgazdaságunk évente mintegy 1.000 tonna fogyasztásra való halat és ivadékot tenyészt ki. 1953 óta egyenletesen fejlődik, a privatizációt követően pedig egy új technológia alapján fejlesztjük tovább. A halgazdaság ma egy modern, jó infrastruktúrával ellátott halastó, ahol haleledel gyártását is tervezzük, de fejleszteni kívánjuk a turisztikai vonalat is, ami éttermek nyitását jelenti. Termelésünk 90 százalékát a pontyok teszik ki” – nyilatkozta ottjártunkkor Krum Anastasov, igazgató. „ A haltenyésztésben nagyon fontos, hogy meg legyen a folytonosság. Mi olyan konkurens uniós országokkal vagyunk körülvéve, mint Horvátország, Csehország, Magyarország, Románia vagy Bulgária, akik a szubvenciók tekintetében sokkal jobban állnak, mint mi, sokkal több anyagi támogatást kapnak a halgazdaság megerősítésére, segítésére. Sajnos komolyabb állami szubvenciók nélkül egy halgazdaság nem tud eredményesen működni. Szerbia az eladott hal kilója után az idén mindössze 10 dinár szubvenciót ad, ami nyolcszor vagy tízszer kevesebb, mint a környező országokban, miközben a költségeink egyformák, bizonyos esetekben nálunk még nagyobbak is, mint az említett országokban. Ennek ellenére mi az elmúlt hét-nyolc évben szinte tökélyre fejlesztettük a haltenyésztést, az ellenőrzést, a haletetést, minek eredményeként kimagaslóan jó minőségű termékkel látjuk el a piacot. Olyan pontyaink vannak, amelyek háromszor-négyszer kevesebb zsírt tartalmaznak, mint az uniós halgazdaságok halai. A szerbiai halgazdaságok közül mi kaptuk meg elsőként az ISO és HACCP minőségtanúsítási szabványokat.”

A hal piaci árának emelkedését a pontyhiány idézte elő, amit viszont a halgazdaságok megszűnése okozott. Négy-öt évre visszatekintve ma akár 40 százalékkal is kevesebb működik, mint akkor, pedig a szerbiai hal minősége a legjobb, a környező országok ebben elmaradnak tőlünk. Amennyiben tudjuk, hogy Szerbia élen jár a szív- és érrendszeri valamint a cukorbetegség terén is, fontos lenne, hogy növeljük a halfogyasztást, mert ma a szerbiai polgárok évente mindössze 5,6 kilogramm halat fogyasztanak el, ami nagyon kevés. Az ország érdeke is lenne, hogy a halfogyasztás növelése érdekében nagyobb támogatást nyújtson a halgazdaságoknak, amelyek első osztályú halat adnak a piacra, ahelyett, hogy kétes értékű és minőségű halak behozatalát engedélyezi, mint amilyen a vietnami pangasius, amit a világ legszennyezettebb folyójának, a Mekongnak a völgyében tenyésztenek, hallottuk az igazgatótól.

„Hivatalos adatok szerint Szerbiában ma 13 és fél ezer hektáron van halastó, de működő valószínűleg már csak 10 ezer hektárnyi területen, ami azt jelenti, hogy a halastavak egy része bezárt vagy csökkentette a tenyésztési területet. Vajdaságban legalább 120-150 ezer hektár olyan nem kihasznált földterület van, amiből halastó vagy öntözőrendszer tározója lehetne, volna tehát lehetőség a fejlesztésre, az emberek elhelyezkedésére, az egészséges élelmiszer gyártására, úgy, hogy abból a többi mezőgazdasági termelőnek is haszna legyen. Egy jó stratégia kellene ehhez, az eddigieknél jobban kellene segíteni a halgazdaságokat, és a földtörvényt is alkalmazni kellene ebben az ágazatban. Egyedül a halgazdaságnak nincs előbérleti joga az állami földterületekre. Mi, mint az állattenyésztés egyik ága, nyolc év óta meg vagyunk emiatt károsítva. Pedig mi aztán tényleg sok élelmet fogyasztunk, hektáronként 650-1.000 tonna haleledelt használunk el, attól függően, melyiket használjuk. Ha ezt extrudált haleledelre vetítem át, akkor mi az idén legalább 1.500 tonna ilyen eledelt fogunk felhasználni, ami nagyon sok, nagyjából 3.000 tonna gabonafélének felel meg.”

Krum Anastasov elmondta még, hogy ebben az évben Szerbiában megközelítőleg 4,5-5 ezer tonna fogyasztásra szánt halat tenyésztenek ki, ami elenyésző a korábbi 8.000 tonnához képest. A Kapitány-rét Halgazdaság pontyai jelenleg a helyszínre szállítva kilónként 440 dinárba kerülnek, a halárusító boltokban ez mintegy 560 dinárra rúg.

A halgazdaság technológusa, ®eljko Đanić elmondta, hogy a halastón külön figyelmet fordítanak a halasításra szánt ivadékok egészségi állapotára, mert az utóbbi években új betegségek támadják a pontyokat, ezért csakis jó erőben lévő, egészséges ivadékot telepítenek a tóba, de a betegségek még így is 30-40 százalékos veszteséget okoznak, a normálisnak mondható 10 százalékos technológiai veszteségen túl. Emiatt csökken a termelésük, ugyanakkor növekednek a kiadásaik. Nem elhanyagolandó az a kár sem, amit a kormoránok okoznak, mert ezek a falánk madarak irgalmatlan mennyiségű halat fogyasztanak el, és bárhol is teszik ezt, a halastón vagy a nyílt vízen, a kár mindenütt óriási.

A lehalászást követően a halastón előkészítik a telelőhelyeket a halaknak, hogy tavasszal, amikor a telepítés megkezdődik, edzett, jó erőben lévő, szinte zsírtalan, de proteinekben gazdag ivadékok kerüljenek a tóba, majd megnőve a fogyasztók asztalára is.

Bödő Sándor


Orosháza-Gyopárosfürdő és a Vajdaság Ma közös nyereményjátéka - hirdetési banner
2017. október 21. [7:23]

Nem vizsgálta Magyarország államadós-besorolását a Moody's Investors Service, így a péntek éjszakára kitűzött időpontban nem jelentett be módosítást sem az... >>

2017. október 20. [11:49]

A Szerbiai Kőolajipari Vállalat (NIS) volt a legnyereségesebb vállalat 2016-ban, a Szerbiai Villanygazdaság (EPS) volt a legnagyobb, a Bambi konszern kapta a legjobb... >>

2017. október 20. [9:57]

A Romániai Magyar Közgazdász Társaság, Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa és a Magyar Mágnás Egyesület a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem partnerségében,... >>



Külhoni magyar állampolgárok választási regisztrációja gomb
Álláshirdetések gomb
1 euró 119.20 dinár
1 dollár 101.27 dinár
100 forint 38.69 dinár
100 dinár 258.44 forint
Heti kérdés
Támogatja-e Katalónia függetlenségét?
Igen.
Nem.

Tekintse meg az eddigi eredményt!

A korábbi szavazásokat itt tekintheti meg
Vajdaság Ma forditói szolgáltatása
Prosperitati Alapítvány
A 2017 a külhoni magyar családi vállalkozások éve
Orosháza-Gyopárosfürdő és a Vajdaság Ma közös nyereményjátéka