Nem követel különleges jogokat a magyar kormány a környező országokban élő magyar kisebbségek számára, csupa olyasmit kér, amire európai példák vannak - mondták el kisebbségkutatók vasárnap Budapesten, a Tom Lantos Intézet által szervezett nemzetközi tanácskozás után.

A Tom Lantos Intézet Magyar kisebbségek európai kontextusban: eredmények és kihívások címmel szervezett nemzetközi műhelytanácskozást a Nemzeti Közszolgálati Egyetemmel és a Magyar Tudományos Akadémia Kisebbségkutató Intézetével közösen.

A nemzetközi szakmai élet legnagyobbjai vettek részt a Tom Lantos Intézet tanácskozásán, amely újabb alkalom volt, hogy nemzetközi példákon bemutassuk, hogy az autonómia, a kettős állampolgárság, a külhoniak szavazati joga nem kelet-európai sajátosság - mondta Kántor Zoltán, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet igazgatója.

Magyarország csak olyan dolgokat kér a magyar kisebbség számára, amelyekre európai példák vannak, és amelyek egyetlen nemzetközi dokumentumnak sem mondanak ellent - tette hozzá.

Brendan O'Leary, az egyesült államokbeli Pennsylvania-egyetem kutatója elmondta: minden országban más a magyar kisebbség helyzete, ezért a magyar kormányzatnak - és a magyar nemzeti kisebbségek vezetőinek - egyedi, az adott közösség státusához igazodó stratégiát kell követnie.

Az amerikai szakember kifejtette: teljesen normális, hogy a magyar kormány és a magyar kisebbségi szervezetek az Európai Unióban igyekeznek rászorítani az érintett államokat arra, hogy tartsák be az általuk is elfogadott nemzetközi előírásokat a kisebbségi jogok területén.

Fontosnak nevezte, hogy a magyar kormány keressen szövetségeseket szerte Európában a többi, államhatárok által megosztott néppel, a baszkokkal, a dánokkal, az osztrákokkal.

Az Európai Unió kisebbségvédelmi szabályaival összhangban békés, de határozott módon föl kell hívni a figyelmet a kisebbségek helyzetére - mondta Brendan O'Leary.

Kiemelte: nem szabad, hogy a kisebbségi ügyet egyetlen párttal azonosítsák, összeurópai üggyé kell tenni, olyanná, amelyet a teljes politikai spektrum képvisel, nem csak egy párt. Megjegyezte, nagyon fontos, hogy a magyar kormány szervezett tájékoztatási kampányt folytat Nyugat-Európában a magyar kisebbségek helyzetéről, hogy eloszlassa a félreértéseket.

Korhecz Tamás, a szerbiai magyar kisebbség kulturális autonómiáját biztosító legfőbb szerv, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke elmondta: minden országban más nehézségek vannak. Felszólalásában igyekezett számba venni, Szerbiában melyek azok a pozitívumok, amelyek segítik a szerbiai magyar közösség megmaradását és gyarapodását, és melyek azok, amelyek aggasztó, figyelmeztető jelek.

Utóbbiak között említette a szerb alkotmánybíróság szavai szerint autonómiaellenes határozatait, a népességfogyást és azt, hogy a szerbiai állami szervekben a magyarság alulreprezentált, "és ezzel a társadalom peremére van szorítva".

Minden haladás ellenére ezek a problémák továbbra is fennállnak Szerbiában - mondta. Korhecz Tamás hozzátette: évtizedek óta nem volt ilyen jó a szerb-magyar államközi viszony, ez kedvező, de az elvégzendő feladatok egy részét a vajdasági magyaroknak maguknak kell megoldaniuk, mert sem a magyar diplomácia, sem az Európai Unió intézményei nem fogják tudni helyettük megoldani.

A Tom Lantos Intézet magyar kisebbségekről szóló tanácskozásán részt vett két európai parlamenti képviselő, Gál Kinga és Schöpflin György is. (MTI)