A FŐSZAKÁCS AJÁNLATA
ÁLLÁSHIRDETÉSEK
Helységnévtár
Esterházy János emléktáblája a kommunizmus áldozatainak prágai emlékművén
Betűméret:
A Politikai Foglyok Konföderációjának (KPV) döntése alapján a felújított kegyhely központi emlékművére csak két tábla került: Esterházy Jánosé és Josef Bryksé. Esterházy a börtönben elhunyt politikai foglyok, míg Bryks a munkatáborokban elhunytak nevében kapott emléktáblát.
A Konföderáció vezetése ezt azzal indokolta, hogy a tömegsírban több ezer ember nyugszik, s közülük nem mindenki tartozik az ellenállók közé. Minden nevet a központi emlékművön feltüntetni nem lehet, ezért lett kiválasztva két név, akik a börtönökben, illetve a munkatáborokban elhunyt politikai foglyokat jelképezik. A sírban nyugvók nevei a központi emlékmű körül elhelyezett márványtáblákon sorakoznak.
"Mi elsősorban azért tiszteljük Esterházy Jánost, mert a második világháború idején a zsidók deportálása ellen szavazott a szlovák parlamentben" - indokolta Esterházy táblájának elhelyezését a központi emlékművön Nadezda Kavalírová, a KPV elnöke.
A kommunizmus áldozatainak prágai emlékhelyét a Motol köztemetőben a kilencvenes évek közepén hozták létre azon a helyen, ahol 1954 óta tömegsír volt. Julius Mlcoch, a prágai temetkezési vállalat igazgatója az MTI tudósítójának azt mondta, hogy a kilencvenes évek elejéig mintegy 3000 személy hamvait helyezték a hosszú évekig jeltelen tömegsírba. "1965-ben ide szórták azon volt politikai foglyok hamvait is, akiknek urnáját addig a prágai Pankrác börtönben őrizték" - mutatott rá az igazgató.
Esterházy János emléktáblája a felújított kegyhely központi emlékművén nem kerülte el a cseh és a szlovák sajtó figyelmét. Petr Zídek történész és publicista a Lidové Noviny című konzervatív napilapban bírálta a KPV vezetését a kegyhely új képe miatt. Rámutatott, hogy Esterházy Szlovákiában "vitatott" személyiségnek számít, akit nem a kommunista, hanem a nemzeti bíróság ítélt 1947-ben halálra, s "ez az ítélet máig érvényben van". Szerinte érthetetlen, hogy miért van szükség egy Esterházy emléktáblára a Motolban, amikor Esterházynak már van egy csehországi emléktáblája Mírovban, ahol meghalt. A mírovi rabtemetőben 1998-ban állított egy jelképes sírt a Cseh- és Morvaországi Magyarok Szövetsége.
Stanislav Krecek, szociáldemokrata parlamenti képviselő ugyanabban a lapban durva történelemhamisításnak minősítette a motoli kegyhely átalakítását. Úgy véli: "ez az ellenállók botrányos megsértése". Felteszi a kérdést: kinek is állítunk emléket Prágában? Szerinte "Esterházy János nem volt más, mint szlovákiai Konrad Heinlen"; "Esterházy a csehszlovákiai magyar kisebbség Csehszlovákia ellenes részének képviselője volt, ahogy Heinlein is a csehszlovákiai németek azon részét képviselte, amely az ország szétverésén dolgozott" - írja a szerző. Krecek azt állítja: Esterházy Csehszlovákia igazi ellensége volt, s egész életében az ország szétverésén munkálkodott.
A neves cseh konzervatív napilap helyet adott Bohumil Dolezal politológus írásának is, aki konkrét tényeken és objektív módon mutatja be Esterházy széleskörű tevékenységét, amely a cseh és a szlovák közvélemény előtt máig szinte ismeretlen.
A szlovák sajtó is felfedezte a témát. A Pravda című független napilap, amely politikailag a Robert Fico vezette Irány-Szociáldemokráciához (Smer) áll közel, pénteken kommentárban bírálta Esterházy emléktáblájának elhelyezését a prágai kegyhelyen. Megállapítja, hogy Esterházy rehabilitációjáért folytatott harc Budapestről kiindulva Kassán át már Prágát is elérte. Szerinte ezt a "Prágában élő megszervezett magyarok" érték el, s a politikai foglyok szövetsége, illetve egy-két politológus felült nekik. A szerző szintén azt állítja, Esterházy nem a kommunisták ellen harcolt, hanem egész életében Csehszlovákia szétverésén dolgozott.
A csehországi kommunizmus áldozatainak felújított prágai emlékhelyét a tervek szerint november közepén kellett volna felavatni, de az egyelőre nem történt meg. Az emlékhely felavatásának új dátuma egyelőre nem ismeretes.
Esterházy János (1901-1957) a két világháború közötti időszakban, majd a második világháború idején következetesen küzdött a szlovákiai magyarok megmaradásáért és jogaiért. A második világháborúban a szlovák parlament egyetlen magyar képviselőjeként egyedül szavazott az akkori fasiszta szlovák állam törvényhozásában a zsidók deportálása ellen. Ennek ellenére a háború után háborús bűnösnek nyilvánították és halálra ítélték. Később az ítéletet életfogytiglani börtönre változtatták. Esterházy 1957-ben hunyt el a morvaországi Mírovban, hamvai a Motol temető közös sírjában nyugszanak. (MTI)
Medve sebesített meg két férfit hétfőn Székelyföldön, a Hargita megyei Kászonújfaluban. Mindkét áldozat több sérülést szenvedett, de nincsenek életveszélyben - számolt be az Agerpres román hírügynökség.
A férfiak a Hargita megyei településtől nagyobb távolságra található legelőn tartózkodtak, egy állatok...
2026. JÚNIUS 15.
[ 19:53 ]
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) szerint kérdéseket vet fel a kormányalakításra felkért Adrian Vestea jelölési módja, és a szövetség csak a kormányának programja, összetétele és parlamenti támogatottsága ismeretében hoz felelős döntést - írta vasárnap este Facebook-oldalán Kelemen Hunor RMDSZ-elnök.
A...
2026. JÚNIUS 14.
[ 22:06 ]
Leomlott a XV. századi evangélikus erődtemplom külső erődítésének egy része az erdélyi Muzsnán (Mosna), a szombat virradóra történt balesetnek nincsenek áldozatai - közölte szombaton Facebook-oldalán a román kormány kulturális minisztériuma.
A Szeben megyei községben éjszaka, 1.40 óra körül történt a falomlás -...
2026. JÚNIUS 13.
[ 18:29 ]
