Az ukrán parlament vasárnap eltörölte az államnyelvvel kapcsolatos, a kisebbségi nyelvek használatára vonatkozó, 2012-ben elfogadott törvényt. Az erről szóló javaslatot a teremben jelenlévő 334-ből 232 képviselő támogatta.

A 2012. augusztus 10-én életbe lépett törvény hivatalosan engedélyezte a kétnyelvűséget azokban a régiókban, ahol az adott nemzeti kisebbség lélekszáma meghaladja a lakosság tíz százalékát. A magyar nyelvet így Kárpátalján a nagyobb települések közül Beregszászon ismerték el hivatalosan regionális nyelvnek.

A szavazás után a kárpátaljai Nesztor Sufrics és román nemzetiségű Ion Popescu független képviselő – mindketten a héten léptek ki a Viktor Janukovics elnököt támogató Régiók Pártjából – aggodalmukat fejezték ki. Szufrics több nyelven – köztük magyarul is – emlékeztetett arra, hogy a nyelvtörvény nemcsak az orosz kisebbségre vonatkozott, és hivatkozott a Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájára.

Arszenyij Jacenyuk, a Haza párt frakcióvezetője válaszában emlékeztetett arra, hogy semmi sem fenyegeti az ukrajnai oroszajkú kisebbséget, amelyet az alkotmány védelmez. Oleh Tyahnyibok, a nacionalista Szabadság párt vezetője kijelentette, hogy a jogszabályt súlyos törvénysértéssel fogadták el, és ígéretet tett egy új, mindenkit kielégítő nyelvtörvény kidolgozására.

A törvény 2012-es elfogadása után vegyes visszhangot keltett, az ellenzék több tüntetést szervezett ellene. Az Interfax-Ukraina ukrán hírügynökség szerint a most eltörölt törvény alapján az odesszai megyei és városi tanács (önkormányzat), a harkivi, herszoni, mikolajivi, zaporizzsjai, szevasztopoli, dnyipropetrovszki és luhanszki városi tanács, a Luhanszk megyei Krasznolutszk városi tanácsa, a Zaporizzsja, Donyeck, Herszon, Mikolajiv és Dnyipropetrovszk megyei tanács döntött az orosz nyelv regionális nyelvként történő elismeréséről.

Ukrajnában a hétvégére összeomlott Viktor Janukovics elnök hatalma. Az elnökséghez továbbra is ragaszkodik, de Kijevből elmenekült kormánya tagjaival együtt. A szombati eseményekről itt olvashat részletesen, itt pedig a vasárnapi eseményeket követheti percről percre.

Gajdos István a magyar kormány közbenjárását kéri a nyelvtörvény ügyében

Határozottan elutasította a kisebbségi nyelvtörvény eltörlését, továbbá személyesen Orbán Viktor miniszterelnök és Martonyi János külügyminiszter közbenjárását kérte az ukrajnai magyar kisebbség jogainak védelme érdekében Gajdos István, az ukrán parlament egyetlen magyar képviselője vasárnap az MTI-nek adott nyilatkozatában.

A politikus szavai szerint 2012-ben egy igazán európai léptékű és szellemű nyelvtörvényt fogadott el Ukrajnában a parlament.

"E dokumentum regionális státuszt biztosított Ukrajnában számos kisebbségi nyelvnek, közöttük anyanyelvünknek, a magyarnak is. Magyarország vezetői, közöttük Orbán Viktor miniszterelnök is szorgalmazták e jogszabály valóra váltását, magyar közösségünk számára fontosnak nevezve azt" - fejtette ki.

Moszkvában negatív jelzésnek tartják az orosz nyelv regionális státusának eltörlését

Negatív jelzésnek tartja az orosz duma FÁK-országokkal foglalkozó bizottságának elnöke azt, hogy az ukrán parlament eltörölte a 2012-es nyelvtörvényt, amellyel megszűnt az orosz nyelv regionális státusa is.

Leonyid Szluckij szerint Oroszországnak válaszlépéseket kellene kidolgoznia a kijevi döntésre. A törvényhozás alsóházi bizottságának vezetője úgy vélte, hogy az orosz nyelv hivatalos státusának megszűnése miatt nem csak a nyelvhasználat, hanem annak oktatása is veszélyben van Ukrajnában.

Szluckij közölte, hogy még korai lenne konkrét válaszlépésekről beszélni, de biztos abban, hogy azokat a közeljövőben kidolgozzák. Mindeközben azt remélte, hogy még van lehetőség arra, hogy a "testvéri Ukrajnában" visszaadják az orosz nyelvnek a korábbi, regionális státust. Remélte, hogy ez a szerinte negatív lépés nem nehezíti meg együttműködésüket a jövőbeni ukrán koalíciós kormánnyal, és az érintkezés nyelve feltétlenül az orosz lesz.

Hangsúlyozta, hogy "az ukrajnai belpolitikai válság nyomán hatalomra kerülő erők közel sem európai hozzáállást tanúsítva eltörölték e progresszív nyelvtörvényt".

Gajdos István kifejezte meggyőződését, miszerint nem léphetnek fel a kisebbségek ellen azok, akik valóban Európába vágynak.

"Határozottan elutasítom a kisebbségi, így az ukrajnai magyarság jogainak szűkítését, és arra szólítom fel az ukrajnai, így a kárpátaljai magyarságot és szakmai szervezeteket, hogy ítéljék el a nyelvtörvény eltörlését. Egyben arra kérem a magyar kormányt, személyesen Orbán Viktor miniszterelnök urat és Martonyi János külügyminiszter urat, minél előbb vegyék fel a kapcsolatot az ukrajnai illetékesekkel, járjanak el annak érdekében, ne csorbuljanak közösségünk jogai, nehogy azt a szvobodás (nacionalista Szabadság párti) Irina Farion nevével is fémjelzett törvénytervezetet fogadja el az ukrán parlament, amely totális egynyelvűsítéssel fenyeget Ukrajnában" - jelentette ki Gajdos István parlamenti képviselő, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) elnöke. (MTI)

Gránátot dobtak Ungvár polgármesterének házára

Ismeretlenek gránátot dobtak szombat éjjel Ungváron Viktor Pogorelov polgármester házára, a detonációban senki nem sérült meg.

A robbanás, amely a polgármester villájának udvarán történt, betörte az épület földszinti ablakait. A detonáció körzetében az ungvári rendőrség vezetőinek irányításával folyt a helyszínelés – adta hírül vasárnap a zakarpattya.net.ua ungvári hírportál, amely szerint a nyomozás eredménye néhány nap múlva lesz ismert.

Ungvár polgármesterének a lemondását az ukrajnai tiltakozó megmozdulások kezdete óta követelik a helyi tüntetők, akik szerint a város vezetője korrupt, saját érdekei szerint árusítja ki a közvagyont. Pogorelov az e heti kijevi fejlemények nyomán kilépett az eddig kormányzó Régiók Pártjából (PR), de bejelentette, hogy nem fog önként lemondani tisztségéről.

Ugyancsak az elmúlt éjszaka Huszton ismeretlenek lövéseket adtak le az egyik helyi - a rendőrség által meg nem nevezett - magas beosztású vezető házára. A lövedékek az ablakon át becsapódtak az épület belsejébe, de az ott lakók közül senki nem sérült meg. Ebben az ügyben is folyik a nyomozás.

Beregszász vezetésének lemondását követelik a helyi vállalkozók

Megtagadják az adófizetést Beregszász és környéke vállalkozói, ha ne mond le azonnal a város vezetése, amely szerintük feltétel nélkül támogatta Viktor Janukovics volt ukrán elnök rendszerét – jelentette be vasárnap a Beregszászi Városi és Járási Vállalkozók Szövetsége (BVJVSZ).

A szervezet a kijevi tüntetések tavaly novemberi kezdete óta folyamatosan követelte Babják Zoltán beregszászi polgármestertől és a városi önkormányzatban többségben lévő, akkor kormányzó Régiók Pártja (PR), valamint a vele szövetséges Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) képviselőitől, hogy határolódjanak el a hatalom bűnös utasításaitól, határozottan ítéljék el a volt elnök és az államhatalmi szervek törvénytelen cselekedeteit – közölte Dobai István, a BVJVSZ elnöke a mukachevo.net munkácsi hírportállal, rámutatva, hogy a felszólítások rendre süket fülekre találtak.

Dobai szerint Beregszász vezetése még 2014. február 21-én sem volt hajlandó teljesíteni a közösség elvárását, hogy valljon színt és lássa be, a Janukovics-rezsim feltétlen támogatásával maga is hozzájárult ahhoz, hogy Ukrajna a szakadás és a polgárháború szélére sodródott. Elmondta: a vállalkozók és a lakosság képviselői követelik, hogy önként és azonnal nyújtsa be lemondását Babják Zoltán polgármester és valamennyi helyettese, valamint az önkormányzat PR- és UMDSZ-frakcióinak képviselői.

„Mi, vállalkozók nem vagyunk hajlandók tovább fizetni adóinkat a Janukovics-rezsim feltétlen támogatóinak. Nem akarjuk eltartani őket a városi költségvetésbe befizetett pénzünkből. Minden bizalmunkat elvesztettük ezekben az emberekben, akik a szervezett állami bűnözést segítették” – szögezte le a beregszászi vállalkozók szövetségének elnöke. (MTI)