Vasárnap várhatóan az átlagosnál jóval többen járulnak az urnákhoz Szerbiában, de a hivatalos részvételi arány önmagában nem feltétlenül mutatja meg, hányan éltek ténylegesen a választójogukkal. A névjegyzékben 6,45 millió ember szerepel, miközben szakértői becslések szerint ennél jóval kevesebben élnek ténylegesen az országban – ezért a mostani választás egyik kulcskérdése nemcsak az lesz, hányan szavaznak, hanem az is, hogyan értelmezzük ezt a számot.

Magas részvételre számítanak a vasárnapi szerbiai parlamenti választáson, ám a szakértők szerint a hivatalos százalék önmagában félrevezető lehet. A választói névjegyzékben ugyanis 6,45 millió ember szerepel, miközben becslések szerint a ténylegesen Szerbiában élő választópolgárok száma ennél jóval alacsonyabb. A Szabad Európa Rádiónak nyilatkozó Dušan Vučićević politológus szerint reálisan legfeljebb 4,3 millió ember járulhat az urnákhoz.

Mindkét nagy lista magas részvételre buzdít

Az október 25-i választás előtt mind az Egyetemista Lista, mind az Aleksandar Vučić – Egyesült Szerbia lista arra kéri támogatóit, hogy minél nagyobb számban menjenek el szavazni.

Az Egyetemista Lista külön arra biztatja a választókat, hogy lehetőleg már a reggeli órákban adják le voksukat. Érvelésük szerint a korai magas részvétel azokat is mozgósíthatja, akik még bizonytalanok abban, hogy elmenjenek-e szavazni.

Vučić ezzel szemben azt állította, hogy a 63 százalék fölötti részvétel is az általa vezetett listának kedvezne. Dušan Vučićević szerint azonban matematikailag inkább az ellenkezője következik a korábbi támogatottsági adatokból: ha az SNS viszonylag stabil, 1,6–1,7 milliós törzsszavazói bázissal rendelkezik, akkor annak súlya annál nagyobb, minél kevesebben mennek el szavazni.

A fiatalok mozgósítása hozhatja a legnagyobb változást

A korábbi választásokhoz képest különösen a fiatalok körében számítanak magasabb részvételre. A Szerbiai Ifjúsági Ernyőszervezet idei kutatásában a 15 és 30 év közötti megkérdezettek 89 százaléka mondta azt, hogy részt venne a választáson, további hét százalék pedig még bizonytalan volt.

Vučićević szerint az elmúlt években éppen a 18–35 éves korosztály körében volt a legalacsonyabb a választási részvétel. Az egyetemista tiltakozások azonban jelentős mértékben mozgósították ezt a korosztályt, ezért szerinte elsősorban a fiatalok nagyobb aktivitása emelheti meg az idei részvételt.

A pártokon kívül civil szervezetek is részvételre buzdítanak. A Mindenki szavaz elnevezésű kezdeményezéshez több mint kilencven civil szervezet csatlakozott, kampányukban színészek, zenészek, írók és más közéleti szereplők kérik a polgárokat, hogy éljenek szavazati jogukkal.

A hivatalos részvételi arány csalóka lehet

A Köztársasági Választási Bizottság (RIK) adatai szerint 6.450.523 választópolgár szerepel a névjegyzékben, mintegy ötvenezerrel kevesebb, mint a 2023-as parlamenti választás idején. A Szabad Európa által megszólaltatott szakértő szerint azonban ténylegesen körülbelül 5,1 millió választó élhet Szerbiában.

Ez jelentősen átírja a részvételi arány értelmezését. A 2023-as választáson hivatalosan mintegy 58 százalékos volt a részvétel, ám ha csak a ténylegesen az országban élő választókat vennék alapul, Vučićević számítása szerint ez megközelítette volna a 74 százalékot.

A szakértő ezért nem tartja reálisnak, hogy a mostani választáson a hivatalos részvétel megközelítse a 2000-es rekordot, amikor a névjegyzékben szereplők 71,55 százaléka, mintegy 4,9 millió ember szavazott. Szerinte most legfeljebb 4,3 millió választó részvételével lehet számolni, ami a hivatalos névjegyzékhez viszonyítva körülbelül 65–67 százalékot jelentene.

Több mint félmillió választó pontatlan címmel szerepel a névjegyzékben

A részvételi adatok értelmezését tovább nehezíti a választói névjegyzék állapota. A Szabad Európa korábbi vizsgálata szerint több mint félmillió választó úgy szerepel a nyilvántartásban, hogy nincs pontosan feltüntetve az utcája és a házszáma. Tizenhárom határ menti községben mintegy 85 ezer választónál az szerepel címként, hogy „nincs utca 0”.

Az ODIHR egyik korábbi fontos ajánlása éppen a névjegyzék átfogó felülvizsgálata volt. Bár az idén létrehozták az ellenőrzéssel megbízott bizottságot, annak nem sikerült befejeznie a teljes felülvizsgálatot az október 25-i választás előtt.

A magas részvétel önmagában nem akadályozza meg a visszaéléseket

Az Egyetemista Lista szerint a nagy részvétel és a korai szavazás csökkentheti a választási folyamat akadályozásának lehetőségét. Vučićević azonban arra figyelmeztet, hogy a magas részvétel önmagában nem jelent védelmet az esetleges szabálytalanságokkal szemben.

A politológus szerint ennél fontosabb, hogy minden szavazóhelyen megfelelő számú ellenőr legyen jelen. Az Egyetemista Lista közlése szerint mintegy 60 ezer ellenőrt mozgósítanak Szerbiában és külföldön a választás napjára.

A vasárnapi választáson 18 lista indul, és 6,45 millió névjegyzékbe vett választópolgár szavazhat. A részvétel nagysága várhatóan az egyik legfontosabb adat lesz, ám annak értelmezésekor a névjegyzék pontatlanságait és a külföldön élő választók nagy számát is figyelembe kell venni.