Kertelés nélkül
Előrehozott vajdasági és önkormányzati választások?
Betűméret:             
Hivatalosan még nem, de gyakorlatilag vége az Egyesült Szerbiai Régiók (URS) nevezetű tömörülés részvételének az újvidéki városi hatalmi koalícióban.
Az újvidéki képviselő-testület pénteken leváltotta a városi tévé éléről a G17 Plusz, vagyis az URS káderét, helyére a Demokrata Párt által javasolt személy került. Az URS-hez tartozik a Néppárt (NP) is, amelynek elnöke Maja Gojković, egykori polgármester most azt mondja, hogy ők nem is tagjai a koalíciónak, mert egyetlen tagjuk sincs semmilyen vezető poszton a városban. A teljes igazsághoz azonban hozztartozik egy „már” is, vagyis már nem tagjai a hatalmi koalíciónak a fenti értelemben, mert nemrég kilépett az NP-ből több városi tisztségviselő, akiket utóbb - kizártak a pártból.
A képviselő-testület ülésén pénteken nem is vettek részt az URS képviselői (5 NP-s és 4 G17 Pluszos). A 41 képviselőből álló többség (a 78-ból) ugyanis nem volt hajlandó támogatni az URS decentralizációról szóló kezdeményezését. Az URS már jó ideje utcai és ajtótól ajtóig kampányt folytat, aláírásokat gyűjt (állításuk szerint országszerte eddig félmilliót) azt követelve, hogy a jelenleginél jóval több pénz maradjon az önkormányzatoknál (a fizetésekre kirótt adó 80%) és hogy a fejletlen községek továbbra is annyi pénzt kapjanak az államtól, mint eddig, ám a fejlettek csak az eddigi juttatások felét, Belgrád városa pedig semmit és hogy a polgármester-választás ismét legyen közvetlen, mint 2004-ben.
Ez utóbi követelés talán a legfontosabb Maja Gojković számára, aki közvetlen választásokon, ugyan hajszálnyi különbséggel, de legyőzte 7 évvel ezelőtt a Demokrata Párt jelöltjét. Igaz, Gojković akkor a decentralizáció jelenlegi nagy szószólója a Szerb Radikális Párt (SRS) színeiben „játszott”.
Az URS (vagyis a G17 Plusz) egyébként tartományi és állami szinten is tagja a kormánykoalíciónak. A vajdasági kormányon belüli viszonyok eddig kívülről stabilnak tűnnek, habár az azt alkotó pártok között egyébként nincs szerelem. A VMSZ megnyilatkozásaiból már régóta egyértelműen következik, hogy ez a demokratákat és a Vajdasági Szociáldemokrata Ligát, vagyis tartományi, köztársasági és sok helyen helyi koalíciós partnereit tartja fő ellenfelének. Az elmúlt napokban a VMSZ ellenzéki poszícióból ismét erélyes támadásokat intézett szabadkai szinten az ott hatalmon levő demokraták ellen, majd pengeváltás történt a VMSZ és a Liga között is. Előbb Pásztor István, a VMSZ elnöke mondta azt, hogy semmit sem ér, sőt káros az, amit a vajdasági és önkormányzati vagyonról és bevételekről szóló törvényjavaslatot kidolgozni hivatott Kostreš-féle munkacsoport tesz. Majd Bojan Kostreš, a Liga elnökhelyettese erre azt válaszolta, hogy nem érti a VMSZ hozzáállását, amelyet egyedül azzal tud magyarázni, hogy Pásztorék már megállapodtak Nikolićékkal, vagyis a Szerb Haladó Párttal (SNS).
A demokratáknak egyébként számtanilag nem is lenne szükségük koalíciós partnerekre a vajdasági képviselőházban, mert azok nélkül is meglenne a többségük, de az országos parlamentben ugyanezek a pártok a nélkülözhetetlen partnereik – ott mások a számarányok.
A héten a Dnevnik napilapban, úgymond, nyilvánosságra került a szóbeszéd vagy spekuláció, de lehet, hogy valós terv is, amely újságírói körökben már hónapok óta kering a vajdasági fővárosban. Arról van szó, hogy esetleg mégis lehetnének előrehozott választások tartományi, de lehet, hogy helyhatósági szinten is. A Demokrata Párt egyes tisztségviselői állítólag főpróbát szeretnének a jövő márciusi, esetleg májusi országos választások előtt. Van abban logika, hogy például a népszerű Bojan Pajtić tartományi kormányfő mögé felsorakozó vajdasági demokraták és párttársuk, Dragan Đilas belgrádi polgármester az országos kampány terhétől megkímélve, helyi témákra összpontosítva esetleg biztosabbak lehetnének a választási sikerben, mint akkor, ha a nagy témák árnyékában kellene kampányolniuk (munkanélküliség, nincstelenség, reménytelenség, EU, Koszovó, Bosznia stb.).
A háromszintű választások kettéválasztása viszont többletköltséget jelentene az állam és a pártok számára, de kockázati tényező az esetleges alacsonyabb részvétel is.
A demokraták tartományi szintű koalíciós partnerei nagyjából ugyanazt nyilatkozzák: a koalíció stabil, nincs miért előrehozni a választásokat, de ha mégis, akkor ők azokra is készen állnak.
(A képen a tartományi képviselőház - fotó: Beta)
Márton Attila
Oly távol, s mégis közel - illusztráció
2012. OKTÓBER 31.
[ 17:39 ]
„A Kolléga” - illusztráció
2012. OKTÓBER 24.
[ 13:00 ]
Milyen társadalmat akarunk? - illusztráció
2012. OKTÓBER 14.
[ 15:16 ]
Farkasra bízott bárány - illusztráció
2012. OKTÓBER 9.
[ 14:31 ]
Agyfájdító az októberek első hétvégéje előtti rituális játék. Évről-évre ugyanaz. Főszerepben Ivica Dačić, mellékszereplők: Dveri, Naši, a szerb pravoszláv egyház, a főszereplő éppen időszerű koalíciós partnerei, politikai hátterű erőszakszervezetek („szurkolók”), egy-két merész deklarált...
2012. OKTÓBER 2.
[ 9:31 ]
„Vajdaságban ismét népszerű lett a magyar nyelv tanulása”. „Hivatalos adatok nincsenek, de az elmúlt másfél évben több vajdasági magyar távozott Nyugat-Európába, mint a kilencvenes években”. Két állítás. Az egyik cím formájában jelent meg a Vajdaság Mán, a másik elhangzott az Újvidéki/Vajdasági...
2012. SZEPTEMBER 27.
[ 8:51 ]
Bedobták a csontot, van mit rágni és min rágódni. Mintha Koštunica kérdezték volna – a jelenlegi hatalom népszavazásra bocsátja a Koszovó vagy az EU kérdést. Persze, amennyiben az EU Koszovó elismerését szabja a csatlakozás feltételéül. Komoly szándék bejelentése, vagy üzenet az EU-nak: ha tovább feszítitek a...
2012. SZEPTEMBER 18.
[ 10:47 ]
Beolvasás folyamatban
TÁMOGATÓNK
Ministerelnökség | Nemzetpolitikai Államtitkárság - logóBethlen Gábor Alap - logó