A FŐSZAKÁCS AJÁNLATA
ÁLLÁSHIRDETÉSEK
Helységnévtár
8.000 traktor védte Vajdaságot!
Betűméret:
A miniszter, Dušan Petrović, a DS (szűkebb) szerbiai részének erős embere több ízben is azt mondta, hogy 30 hektárig az év végéig, azon felül meg az elkövetkező egy hónapban kapják meg a 14.000 dinár/hektár támogatást a gazdák.
Majd kivárjuk, ugyebár. Tény viszont, hogy a gazdák karakán kiállása (amely azon felül, hogy a nyáreleji forróságban sokaknak nagyon nem tetszett, elég nagy veszteségeket okozhatott a gazdaságnak) nélkül maradt volna a 10 hektáros felső támogatási küszöb.
Több érdekes vetülete van annak az egy hétnek, amelyet az úttorlaszok, a traktor-sorfalak jellemeztek.
Az egyik az, hogy össz-vajdasági és kizárólag vajdasági tiltakozásról volt szó. Nem buta a paraszt: amint megjelentek a „10 hektárról” szóló hírek, a vajdasági gazdák azt mondták, hogy „ezzel a szerbijánacoknak akarnak kedvezni, mert ott nincsenek nagy parcellák”. Pancsovától Nagykikindáig, Versectől Nyugat-Bácskáig, Szerémséget és magát a tartományi fővárost is beleértve – álltak a traktorok tucatjával, mellettük szerb, magyar, ruszin, szlovák, horvát parasztok, gazdák, földművesek. Összehozta őket a közös érdek. Mint kiderült, a vajdasági és kizárólag vajdasági középgazdák közös érdeke.
Bebizonyosodott, hogy van vajdasági érdek, van létjogosultsága Vajdaságnak. Ezt még talán azok is érzik (inkább érzik talán, mint értik), akik Szerbia zászlajába öltözve cigizgettek, sörözgettek a „blokádoknál”.
A Szerbiai RTV csütörtök esti híradójában azt bizonygatta a miniszter helyettese, hogy elenyésző számú a 30 hektáron fölüli területet művelő gazda az országban (ha jól emlékszem a 400.000 bejegyzett gazdaságból talán 8.000-et „mondott a tévé”, hozzátéve, hohgy most pont ezek tüntetnek) és hogy azt a pénzt, amely fennmarad a tavalyihoz képest, gyümölcs- és szőlőtermesztésre, hús- és tejtermelésre, azaz ezek támogatására kell költeni, hogy ne legyen drága a tej meg a hús. Magyarán, hogy valamennyire meglegyen a szociális béke a választások előtt.
Na, persze, mintha eddig is a paraszt miatt lett volna drága a tej vagy a hús, nem pedig a kereskedelmi monopóliumok és kartellek miatt...
De ebből az is kiderült, hogy van pénz, csak éppen az egyikektől el akarták venni, hogy a másikaknak adhassák.
Zárójelben jegyzem meg, hogy Dragint, az előző minisztert, sokan azért utálják, mert nem adott támogatást azoknak, akik nem fizették a földműves-nyugdíjbiztosítást, mondván, hogy akinek ez második, vagy mellékkereset, vagy csupán hobbiként űzi, az ne kapjon pénzt, hanem inkább az, aki kizárólag ebből él és – horribile dictu! – gazdagodik... Merthogy immár 10 éve azt szajkózzák a miniszterek, hogy csak a nagyobb területet művelőknek lesz majd esélyük az Unióban, ők azok, akik termelnek – kivitelre is. Szajkózták – e legújabb miniszterig, aki aratás előtt felrúgta volna az egész eddigi rendszert. Ért hozzá, no. Jogász és egykori igazságügyi tárcavezető. Na, meg pártalelnök.
Az (egyelőre) meghiúsult pénzátömlesztési akció egyik szakértői támasza Miladin Ševarlić, a Szerbiai Agrárközgazdászok Társaságának elnöke és a belgrádi mezőgazdasági kar tanára, aki szerint az állattenyésztést kell előnyben részesíteni, mert miközben a haladó országokban annak 60%-os a részesedése az agráriumban, Szerbiában viszont csupán 28% . Rendben, mondaná erre az érvre a laikus, hiszen az állattenyésztőket is fel kell karolni, nemcsak a földműveseket.
Ám, kibújik a szög a zsákból: Professzor úr a Deutsche Welle Rádiónak azt is elmondta, hogy szerinte nem jó az, hogy tavaly a mezőgazdasági szubvenciók 76%-a került Vajdaságba, habár szűkebb Szerbiában van a megművelhető területek 61%-a. Megművelhető, nem megművelt. Merthogy a parlagon levő 250.000 hektárból csupán 10.000 van Vajdaságban.
Erről szól ez az egész, nem pedig – ahogyan a felháborodott, irigy vagy éppen kárörvendő polgár mondja – kulákokról, részeg parasztokról és „miből vetted?” új traktorokról!
Nehogy már azt állítsa Professzor úr, hogy azért vannak (szűkebb) Szerbiában a földek, mert a vajdaságiak elszipolyozzák a pénzt! Jut eszembe, az előző miniszter, egyébként szintén DS-es, és jó néhány (szinte mind) elődje (más pártokból) vajdasági volt. Dragint ezért menesztették a kormányátalakítás során? Mert vajdasági?
Nem csoda, hogy az útzárlatok hetében arról cikkezett a sajtó egy része – na nem az, amely kullogott az események után és a „fontos elvtársak” nyilatkozatait lesve igazgatta véleményét –, hogy a színfalak mögött (ismét) összerúgta a port a DS vajdasági és szerbiai része.
Vuk Drašković, a szerb nemzeti SPO elnöke például azt mondta, hogy nem lesz jó, ha a kormány összeveszíti a vajdasági és a szerbiai (nem ezekkel a szavakkal, de majdnem) parasztokat. Tehát, ő is itt látta az esetleges törésvonalat.
Érdekes, hogy sok médiumban agyonhallgatták, hogy a Liberális Demokrata Párt is, amely egyáltalán nem mellékesen Vajdaság autonómiájának a híve, a tiltakozó gazdák pártjára állt, mondván, hogy ebben az országban az egy főre jutó agrárszubvenciók ötször kisebbek, mint Horvátországban és tízszer kisebbek, mint Magyarországon. Hiszen a vajdasági gazdának (aki még talpon maradt a szerbiai rablóprivatizáció után és a tycoon-földesurak ellenére is) az EU-s agyontámogatott gazdákkal kell majd megküzdenie.
Egyébként meg Professzor úr, Miniszter úr és a többiek! Önök netán ismét a vajdaságiak pénzéből, verejtékéből akarják felemelni (szűkebb) Szerbiát? Ez volt a helyzet a két világháború között is, meg később is, de újabban leginkább azóta, amióta Slobo és állambiztonsága, Vajdaságon belüli segítők hadával, megsemmisítette az autonómiát. Amely azóta sem autonómia.
Hiszen az, ami most van, csupán arra jó, hogy a tartományi kormányt alkotó pártok – erejük és befolyásuk mértékében – szétosszák a Szerbia által adományozott pénzeket pártalapon, „oda, ahol a mieink vannak”. Ami, nem mellékesen, a vajdasági autonómia leghatásosabb ellenpropagandája.
Vagyis, vissza az autonómiát és akkor nem kell a szerbiai szubvenciók 76%-át annak a fránya Vajdaságnak juttatni! Annak a Vajdaságnak, amely Slobo előtt Szlovéniával vetekedett, most meg a szerbiai átlag alá süllyedt. Akkor Vajdaság szubvencionálja majd a sajátját és nem lesz kénytelen meghunyászkodni a sumádiai málnatermelők érdekei előtt és nem kell majd a saját érdekeit háttérbe szorítania azért, hogy a Moravák mentén ne legyen parlagon a föld.
Más kérdés, hogy a nemzeti tamtamok hangja, meg a politikai tehetetlenség, a már sejthető alkuk – furcsák és kevésbé furcsák – gyaníthatóan ismét eloszlatják majd az autonomista felhők kritikus tömegét az elkövetkező választásokon, mint ahogyan eddig is történt. De ez már nem a gazdák felelőssége lesz.
Ők – ne legyünk naivak és ne köntörfalazzunk, a saját pénzükért küzdve! –, de talán akaratlanul is, elérték azt, hogy huszonvalahány év után világossá váljék az egyszerű ember számára is – Dunán és Száván innen és túl –, hogy Vajdaság sajátos, különbözik és néha még ki is mer állni érdekeiért. 8.000 traktor tette ezt.
Márton Attila
Agyfájdító az októberek első hétvégéje előtti rituális játék. Évről-évre ugyanaz. Főszerepben Ivica Dačić, mellékszereplők: Dveri, Naši, a szerb pravoszláv egyház, a főszereplő éppen időszerű koalíciós partnerei, politikai hátterű erőszakszervezetek („szurkolók”), egy-két merész deklarált...
2012. OKTÓBER 2.
[ 9:31 ]
„Vajdaságban ismét népszerű lett a magyar nyelv tanulása”. „Hivatalos adatok nincsenek, de az elmúlt másfél évben több vajdasági magyar távozott Nyugat-Európába, mint a kilencvenes években”.
Két állítás. Az egyik cím formájában jelent meg a Vajdaság Mán, a másik elhangzott az Újvidéki/Vajdasági...
2012. SZEPTEMBER 27.
[ 8:51 ]
Bedobták a csontot, van mit rágni és min rágódni. Mintha Koštunica kérdezték volna – a jelenlegi hatalom népszavazásra bocsátja a Koszovó vagy az EU kérdést. Persze, amennyiben az EU Koszovó elismerését szabja a csatlakozás feltételéül.
Komoly szándék bejelentése, vagy üzenet az EU-nak: ha tovább feszítitek a...
2012. SZEPTEMBER 18.
[ 10:47 ]
