A FŐSZAKÁCS AJÁNLATA
ÁLLÁSHIRDETÉSEK
Helységnévtár
A döntések napja
Betűméret:
Nem mellékesen, a VMSZ-nek még jóval 2004 előtt kulcspozíciói voltak az akkori (és azóta olyan formában nem létező) Forum házon belül – lásd átszervezés, háromlábú szék stb.
A Magyar Szó dolgozóinak jelentős része tiltakozott annak idején az alapítói jogok átengedése ellen, ám utóbb a nemzeti tanácsokról szóló 2009-es évi törvény (amelyet szintén nem lehetett volna meghozni a Demokrata Párt, sőt a Vajdasági Szociáldemokrata Liga – a VMSZ két fő ellensége, egyben koalíciós partnere - nélkül) gyakorlatilag szentesítette az MNT „médiabirodalmának” létét, és nem mellékesen komoly befolyást adott a nemzeti tanácsnak általában a magyar nyelvű médiában, az oktatásban, a kultúrában is.
Időközben a Magyar Szót (és a Forumot) sokan elhagyták, sokan kénytelenek voltak elhagyni – közöttük olyanok is, akik nem mentek el csöndben, hanem politikai nyomásgyakorlásokra panaszkodtak.
A minap leváltott főszerkesztő idejében volt egy szociális jellegű sztrájk is, amelynek során egyes újságírók szintén a „politikum” általi irányításra panaszkodtak, de az ún. „sztrájknaplót” a későbbi megállapodás értelmében eltüntették a honlapról.
Mindezeknek az eseményeknek van közös nevezője: egy kérdés – milyen legyen az egyetlen nyomtatott vajdasági/délvidéki (ki hogyan szereti nevezni...) magyar nyelvű napilap? Erre a kérdésre sokan sokfélét válaszolhatnak, válaszolnak is, de kizárólag egy válaszadónak van arra lehetősége, hogy akaratának érvényt szerezzen. Ez az MNT, illetve a VMSZ, amelynek a Magyar Szóról szóló szavazáskor megvolt a 18 szavazata az elvben 35-tagú testületben (a szavazáskor 29-en voltak jelen).
Lehet arról elmélkedni, hogy az összesen 76.900 leadott szavazat legitimmé teszi-e a jelenlegi MNT-t, de fölösleges. Ezek voltak a játékszabályok. Aki nem játszott, vagy tessék-lássék állt be játszani, vagy egyszerűen többre nem volt képes – akár saját hibájából, akár azért, mert nem volt médiatámogatása és pénze –, utólag hiába tiltakozik.
A VMSZ által összeállított Magyar Összefogás elnevezésű listára 58.900 voks „érkezett” és ez volt e párt számára a legfontosabb „szavazatállomány”, amióta létezik. Az MNT irányítása ugyanis sokkal többet jelent, mint 4-5 képviselő bejuttatása a szerbiai, vagy 15-20 képviselő bejuttatása a vajdasági képviselőházba. Az előbbiek ugyan lehetnek „a mérleg nyelve”, amiből a párt jelentős előnyöket kovácsolhat, ám az MNT az, amely az új törvény értelmében szinte teljes mértékben ellenőrzi a magyar érdekeltségű intézményeket – dönt posztokról (ha pedig nem dönt, akkor javasol, ami általában ugyanoda vezet), pénzeket kap és oszt szét, sőt befolyásolja, hogy ki kaphat pénzt Magyarországtól, Szerbiától, Vajdaságtól vagy éppen valamely helyi önkormányzattól.
Visszatérve a Magyar Szó főszerkesztőjének leváltására: tragikomikusak a „szakmai” vagy a szakmára hivatkozó érvelések, kifogások, érvek, meg ellenérvek. A lappal nem szakmai testület rendelkezik, hanem egy politikai testület (amelyben, nem mellékesen, egy pártnak abszolút többsége van). Egy magántulajdonos dönthet elvi alapon (pl. minden áron bizonyos irányultságú médiumot akar működtetni) vagy a profit logikájával (az a jó, ami több pénzt hoz), ám ha egy párt a médiáról dönt, akkor nem szakmai okokból indul ki, hanem politikai, azaz pártmegfontolásból.
***
A csütörtöki MNT-ülésről szóló jelentésekben szinte csak mellékesen említették meg, hogy „A testület a 15-nél kevesebb tanuló részére megnyitandó magyar nyelvű tagozatokról is döntött.” (idézet a Vajdaság Mán megjelent jelentésből). A nemzeti tanácsokról szóló törvény 15. szakasza, 8. bekezdés értelmében a nemzeti tanács: „ az oktatással megbízott miniszternek véleményt nyilvánít a 15-nél kevesebb tanuló részére nemzeti kisebbségi nyelvű tagozat megnyitásának jóváhagyása során”. Tehát, nem dönt, hanem véleményt nyilvánít.
A pancsovai Testvériség-egység, a zombori Testvériség-egység, a gombosi József Attila, az óbecsei Zdravko Gložanski, a szerbittabéi Miloš Crnjanski, a nemesmiliticsi Testvériség-egység, a muzslyai Szervó Mihály, a nagybecskereki Sonja Marinković, a zentai Stevan Sremac Általános Iskolákban támogatja tehát az idén az MNT a 15 tanulónál kisebb létszámú osztályok indítását. Újvidéken egyetlen iskola esetében sem. Ha Újvidéken 25 elsős indul majd magyar nyelvű tagozatba az idén, akkor nem nehéz kiszámolni, hogy nem lesz meg mind a négy iskolában a 15 fő. Még kettőben sem. Esetleg egyben, ha majdnem mindenki oda iratkozna. Ez lenne a cél?!
Kivárjuk, hogy miként dönt majd az illetékes (a „második omnibusztörvény” értelmében) tartományi titkárság az újvidéki magyar oktatás sorsáról, konkrétan arról, hogy hány általános iskolában indítható magyar tannyelvű osztály...
Márton Attila
Agyfájdító az októberek első hétvégéje előtti rituális játék. Évről-évre ugyanaz. Főszerepben Ivica Dačić, mellékszereplők: Dveri, Naši, a szerb pravoszláv egyház, a főszereplő éppen időszerű koalíciós partnerei, politikai hátterű erőszakszervezetek („szurkolók”), egy-két merész deklarált...
2012. OKTÓBER 2.
[ 9:31 ]
„Vajdaságban ismét népszerű lett a magyar nyelv tanulása”. „Hivatalos adatok nincsenek, de az elmúlt másfél évben több vajdasági magyar távozott Nyugat-Európába, mint a kilencvenes években”.
Két állítás. Az egyik cím formájában jelent meg a Vajdaság Mán, a másik elhangzott az Újvidéki/Vajdasági...
2012. SZEPTEMBER 27.
[ 8:51 ]
Bedobták a csontot, van mit rágni és min rágódni. Mintha Koštunica kérdezték volna – a jelenlegi hatalom népszavazásra bocsátja a Koszovó vagy az EU kérdést. Persze, amennyiben az EU Koszovó elismerését szabja a csatlakozás feltételéül.
Komoly szándék bejelentése, vagy üzenet az EU-nak: ha tovább feszítitek a...
2012. SZEPTEMBER 18.
[ 10:47 ]
