A FŐSZAKÁCS AJÁNLATA
ÁLLÁSHIRDETÉSEK
Helységnévtár
Az Állam kapitulált
Betűméret:
Szóval, nincs „büszkeségfelvonulás”, „melegfelvonulás”, „buziparádé”, ki hogy szereti nevezni. Nincs, mert betiltották, elhalasztották. Biztonsági okokból. Túl nagy volt az ellen. És, horribile dictu, egyetértek Dačićtyal, abban, hogy ne már a rendőrökön csattanjon az ostor, hiszen nem a rendőrök dolga megnevelni a társadalmat. A megnevelés/átnevelés kemény dió, de főleg akarat kell hozzá.
Igaz, a rendőrök dolga éppen a törvények betart(at)ása volna, meg az alkotmányos rend védelme. De... Ember az is. Ő vagy idősebb kollegája a kilencvenes években, Dačić akkori főnökének parancsára, még bátran ütötte-verte az egyetemistát, az okvetetlenkedő Vesna Pešićet, az áruló Vuk Draškovićot és nejét, meg a német bérenc Đinđićet, a narkós Čedót, vagy éppen ráirányították a márciusi meg a februári hidegben tüntetőkre a vízágyút, de azóta sok minden történt. Emberi jogok, „demokrácia”, puhult a rendőr is. Meg hát ezek a mai patrióták sem olyanok, mint a ’90-es évek tüntetői. Ezek szervezett félkatonai formációkban támadnak, ezek nem „sétálni” mennek ki az utcára, meg gúnyt űzni a hatalomból.
Két éve az utolsó pillanatban „helyeztette át” a kormány a „prájdot” (ami a betiltás eufemizmusa volt), tavaly vér folyt Belgrád központjában, órákon át, meg füstölt a Demokrata Párt székháza. Rendben, 2008 elejéig Koštunica volt a kormányfő, a DSS-é a rendőrség és az állambiztonság. Mondjuk, tőlük igazán nem vártam el, hogy fellépjenek a klerofasiszták ellen...
Majd, miközben a koszovói albánok függetlenségi nyilatkozata miatt tüntettek százezrek, a palackból kiszabadított szellem szétverte Belgrádot. Hamarosan vége lett Koštunica kormányzásának. Azóta eltelt bő három év . Az alkotmánybíróság betiltott egyet a sok fasiszta/soviniszta/klerofasiszta/újnáci szervezet közül, a többi él és virul. Az egyik a választásokra készül. Pénzük van, nem olyan olcsó ma már a plakát sem, meg a tapadó matrica sem. Toboroznak a középiskolások körében – sajnos, igen jó befogadó közeg, jelszavaik a falakon, „komisszárjaik“ a szurkolói hadseregekben.
Mit csinált az elmúlt három évben az állambiztonság? Mit a rendőrség? Vagy ezek nem olyan csoportok, sőt, szervezetek, amelyek veszélyeztetik az Államot?
Arra hivatkozni, hogy a rendőröknek nincs felszerelése, nem meggyőző. Nem meggyőző, hiszen éppen a szeptember utolsó napján volt „antiterrorista“ bemutató – tudják olyan, amilyenre „illik“ újságírót vagy forgatócsoportot küldeni, hogy hazafias hévvel bemutassák az olvasónak, nézőnek, hallgatónak, hogy milyen erősek, ügyesek a mi délceg kommandósaink és hogy biztonságban a haza. Ott volt Dačić is, aki közölte, hogy a felkészültséggel minden rendben, a „terroristáknak“, semmi esélyük. Kivéve, ha Molotov-koktéllal vagy kövekkel felfegyverkezve rontanak neki a hiányos felszerelésű „kékeknek“.
Egy-két nappal előbb, Dačić olyasmit is mondott, hogy nem ártana, ha a „prájd“ szervezői meg a külföldi támogatóik adnának egy kis lóvét a rendőrség felszerelésére. Szóval, aki tüntetni, felvonulni akar, de valami miatt nem tetszik az Obraznak, vagy a Delijáknak, netán a rádosoknak (ők az ideológialag legképzettebek) az előbb perkáljon pénzt a rendőrségnek, mert, tudják, nincs felszerelés. A „heves patriótákkal“ egyeztet maga a rendőrség is, legalábbis annak egyik szakszervezete. Ez így rendben van, vagy lesz büntetés? Mondta volt az egyik rendőrszakszervezetis, hogy ő bizony igyekszik majd orvosi bizonylatot szerezni, hogy ne kelljen október 2-án kimennie Belgrád utcáira. Ebből lesz valami fegyelmi? Vagy a rendőr megválogathatja, hogy mely parancsot teljesíti és melyiket nem?
Egy szó, mint száz, az állam kapitulált. És ez a legszörnyűbb az egészben. Ezt talán még azok is megértik, akik zsigerből gyűlölik a „buzikat“ és megvonnák tőlük nemcsak a felvonulásra, hanem a létezésre való jogot is. Lassan mondom, hogy megértsék: ha az állam egyszer kapitulál a (klero)fasiszták előtt, akkor máskor is kapitulálhat. Kérem belepötyögni a keresőbe a Weimari köztársaság kifejezést...
Mert ez az ügy nem arról szól, hogy ki mit gondol a „buzikról“, természetellenesnek tartja-e létüket, vagy csupán a felvonulásuk zavarja (nehogy a levegőn átszálljon a homoszexualitás, ettől félnek tán). Nagyon nem. Ez az ügy arról szól, hogy van-e gyülekezési szabadság? Mert ha békés gyülekezésre, tüntetésre nincs lehetőség, és azért nincs, mert túl nagy a biztonsági kockázat, akkor nagy bajban van az Állam. Mert az erőszak monopólimát immár nem tartja a kezében. Márpedig éppen ez, az erőszak monopóliuma az alkotmányosság betartása érdekében – ez az, ami Álammá teszi az Államot. Nem a zászló, a címer, a központosításhoz való görcsös ragaszkodás és miegymás.
Persze, nem csupán biztonsági kérdés volt a „prájd“, hanem politikai is. A kormányt sarokba szorította a Nyugat, amely minden megtesz annak érdekében, hogy a következő választásokon Szerbia a Keletet válassza (immár az EU-csatlakozás támogatottsága is 50% alatt van). Nem kell Szerbia a Nyugatnak, de kell Koszovó. Tadićéknak állították ki Szlóbó-szlobodo számláit. Pont most, a választások előtt fél évvel nyeletik le Szerbiával Koszovó elvesztését. Hova megy majd az a félszázezer Mitrovica-környéki szerb, ha Thaci uralma alá kerül: Vihar II.? Jó lesz ez nekünk?
Biztos tudja Merkel Angéla, hogy mit csinál, Hillary meg még inkább. El kell a kormánynak viselnie ezt is, hogy Putyin Atyuska felkent kiküldöttje hazafiasságra inti. A „patrióta ellenzék“ pedig – mindhárom hadoszlopja – újabban tüntetőleg dicsőíti a „harmadik Rómát“, a Szerbség Oltalmazóját, miközben koszovói embereik jó partnerei a NATO-nak az ottani „mini-hidegháború“ forrrósításában. Meg hát a Pátriárka, Szent Száva örökségének védelmezője (ki beszél itt Jézusról?!) is megmondta, hogy a „szégyen parádéja ez“, nem lett volna ilyen helyzetben ildomos, még kevésbé politikailag kifizetődő szembemenni az egyetlen igazhitű és nemzeti (majdnem államit írtam) egyházzal, ugyebár.
Persze, ilyenkor a hatalom (már amenniyre hatalom) összezár, „nemzetileg“ bekeményít vagy inkább igyekszik megfelelni a „nemzeti“ elvárásoknak.
Közben, gondolom, EU-s és amerikai diplomaták továbbra is csak a fejüket csóválják, megállapítják, hogy Szerbia még nem méltó arra, amit, teszem azt, Bulgária és Románia, a két éltanuló, már rég kiérdemelt, gondolom nem értik ezt az egészet. Mint ahogy sohasem értették. Pedig van minderről, a Balkánról egy-két jó könyv, meg cikk, angolul is. Ugye emlékszünk még arra, hogy Szlóbó volt a „béke szavatolója“ a Dayton után, a BBC meg arról tudósított, hogy szélsőséges nacionalisták vonulgatnak a belgrádi utcákon ’96/97 telén?!
Szóval, az idén nem vonul végig az a néhány száz vakmerő LGBT-s és őket támogató Belgrád egy-két utcáján, nem lesznek (emiatt legalábbis nem) utcai harcok, nem támadják (még) meg a nagykövetségeket, a pártszéházakat, a médiaházakat, sőt, a hiányos felszerelésű rendőrök is megússzák. A klerofasiszták vezetői és az őket támogató, vagy inkább eszközként használó „politikai körök“ meg, gondolom, megünneplik a győzelmüket és szövik tovább a terveiket...
Márton Attila
Agyfájdító az októberek első hétvégéje előtti rituális játék. Évről-évre ugyanaz. Főszerepben Ivica Dačić, mellékszereplők: Dveri, Naši, a szerb pravoszláv egyház, a főszereplő éppen időszerű koalíciós partnerei, politikai hátterű erőszakszervezetek („szurkolók”), egy-két merész deklarált...
2012. OKTÓBER 2.
[ 9:31 ]
„Vajdaságban ismét népszerű lett a magyar nyelv tanulása”. „Hivatalos adatok nincsenek, de az elmúlt másfél évben több vajdasági magyar távozott Nyugat-Európába, mint a kilencvenes években”.
Két állítás. Az egyik cím formájában jelent meg a Vajdaság Mán, a másik elhangzott az Újvidéki/Vajdasági...
2012. SZEPTEMBER 27.
[ 8:51 ]
Bedobták a csontot, van mit rágni és min rágódni. Mintha Koštunica kérdezték volna – a jelenlegi hatalom népszavazásra bocsátja a Koszovó vagy az EU kérdést. Persze, amennyiben az EU Koszovó elismerését szabja a csatlakozás feltételéül.
Komoly szándék bejelentése, vagy üzenet az EU-nak: ha tovább feszítitek a...
2012. SZEPTEMBER 18.
[ 10:47 ]
