A FŐSZAKÁCS AJÁNLATA
ÁLLÁSHIRDETÉSEK
Helységnévtár
Harmadik az LDP
Betűméret:
Persze, minden közvélemény-kutatás megkérdőjelezhető, az eredmények gyakran függnek az ügynökségtől, de főleg a megrendelőtől. Óvatosan kell tehát hozzáállni az ilyen „idő-előtti” adatokhoz, de kiindulópontként megteszik.
Nikolić és Vučić követői (SNS) továbbra is az elsők (23,9%), a demokraták (DS) 19,4%-kal követik őket, az LDP 12,3%-os, a szocialisták, Koštunicáék és a Šešeljhez hű radikálisok pedig 9% körüli eredményre számíthatnának. És itt a lista vége, mert a Dinkić-féle koalíció (URS) már a küszöb alatt lenne (3,6%).
Az ember azonban soha ne írja le Dinkićet, egyáltalán nem kizárt, hogy meglesz majd az 5%-a...
A Pálma-féle Egységes Szerbia (JS) és az Egységes Szerbiai Nyugdíjaspárt (PUPS) egyébként közösen majd 4%-ot hozhatna Dačićnak, ha megmarad az SPS-JS-PUPS szövetség. És ez így már ugyanannyi lenne, mint az LDP népszerűségi indexe.
A demokratáknak jelenthetne valamit az országos szinten az ő listájukon szereplő Vajdasági Szociáldemokrata Liga (LSV) 1,5%-a, tekintettel arra, hogy nem olyan nagy a lemaradásuk az SNS mögött. Valaki majd megörül az SPO 1,5%-ának is, de még nem tudni, hogy ez hogyan oszlik majd el a DS listája és a Fordulat-LDP lista között. Valakinek (leginkább a DS-nek) még jól jöhet Ljajić szociáldemokratáinak (SDPS) 2%-a is, koalíciós belépő gyanánt.
A biztos szavazók aránya 72%.
Az előző választásokon kb. 4 milliós volt a részvétel. Ha ez megismétlődne, akkor ez nagyjából azt jelentené, hogy az SNS kb. 950.000, a DS 100.000-rel kevesebb, az LDP pedig kb. félmillió voksra számíthatna. A szocialisták magukban kb. 360.000-re (koalícióban annyit, amennyit az LDP), ahogyan a DSS és az SRS is. A VMSZ, amelynek 0,8%-ot jósol az Ipsos Strategic Marketing kb. 32.000 szavazatot kapna (rájuk nem vonatkozik az 5%-os küszöb, és ez 2 parlamenti képviselőt jelentene).
Persze, még korai pontosan számolgatni, hogy ki milyen eredményt ér majd el, meg főleg azt, hogy kik alakítanak majd kormányt. Egyrészt még nem tudni, hogy mikor is lesznek pontosan a választások – és a jelenlegi, matematikai kényszerből összeeszkábált koalíció nem biztos, hogy kitart márciusig, áprilisig, másrészt ezek az arányok változhatnak.
Változhatnak már december 9. után, amikor Szerbia vagy megkapja vagy nem (és jelenleg ez utóbbi az esélyesebb változat) a tagjelölti státust. Ez nagy mértékben leronthatja a DS esélyeit, de az onnan lemorzsolódókat „felkarolhatná” az LDP-Fordulat. Persze, még nem indult be a DS gépezete, amely 2008-ban másodízben is államfővé avatta Tadićot, majd fantasztikus hajrával akadályozta meg az SRS-DSS-SPS kormány létrejöttét. Négy év koalíciós kormányzás után azonban nehezebb lesz.
Gazdasági válság, a hatalomból és általában a politikából, politikusokból való kiábrándultság, Koszovó, EU-s megtorpanás, miután már az utolsó hágai vádlottat is kiszolgáltatták, továbbá az, amit a potenciális szavazói úgy látnak, hogy a DS folyamatosan engedett a „kicsik” zsarolásának... mindez óriási teher a demokraták vállán. Néhány éve ugyanitt azt írtam, hogy az „arany középút” politikája és jelszavai (Koszovó is, meg az EU is), az egyértelműség hiánya, a hatalom pártjának kétes „dicsfénye”, a jellegtelen és tehetetlennek tűnő kormányfő még visszaüthetnek e pártnak.
Egyes elemzők szerint az SNS előnye lesz a döntő – amennyiben meghaladja a 10%-ot, az SPS feléjük fordulhatna.
Az úgynevezett nagykoalíció (SNS-DS) szerintem kizárt, mert mindkét nagy párt számára nagyon kockázatos lenne. Különösen annak a számára, amely a kisebb partner szerepét vállalná.
Egyrészt csalódnának a szavazók és a következő választásokon másra voksolnának, másrészt egy ilyen kormányt nagyon könnyű lenne ellenzékből támadnia bárkinek és ezáltal növelnie a saját népszerűségét.
Az SNS könnyebb helyzetben lenne, hiszen az ő „uszályuk” nagyon sok hataloméhesből áll (régen volt már '99, meg aztán időközben is csatlakoztak hozzájuk a más pártokból kilúgozódottak), akik nem sokat válogatnának a posztok közül, csak legyen, a DS viszont, amely a jelenlegi koalíció(k) összehozásakor igencsak nagylelkű volt, az eddiginél sokkal kevesebb posztot tudna adni saját embereinek.
A DS-SPS koalíció után – mondják egyesek – már mindenfajta szövetség lehetséges. Nem biztos. Többek között azért sem, mert a „volt rendszer” emberei nemcsak az SPS-hez köthetőek, sőt, az SNS háttérében talán ominózusabbak is vannak, mint a „határidő előtti” Mrkonjić vagy "a tanárok kedvence” Žarko Obradović.
Érdekes, hogy az SNS azt hangoztatja, hogy nincs pénze, nincs miből fizetnie William D. Montgomery, amerikai ex-nagykövet szolgálatait. Ennek ellenére kampányát már rég megkezdte a párt. Lehet, hogy a beígért „túzok” kompenzálja a mostani „verebet”...
Továbbra is az SPS számít tehát királycsinálónak, habár most nem tűnik olyan biztosnak a harmadik helye. A „koalíciós potenciálja” azonban megmarad, ha a harmadik hely véletlenül nem is lenne meg.
Márton Attila
(Illusztráció: tuzlalive.ba)
Agyfájdító az októberek első hétvégéje előtti rituális játék. Évről-évre ugyanaz. Főszerepben Ivica Dačić, mellékszereplők: Dveri, Naši, a szerb pravoszláv egyház, a főszereplő éppen időszerű koalíciós partnerei, politikai hátterű erőszakszervezetek („szurkolók”), egy-két merész deklarált...
2012. OKTÓBER 2.
[ 9:31 ]
„Vajdaságban ismét népszerű lett a magyar nyelv tanulása”. „Hivatalos adatok nincsenek, de az elmúlt másfél évben több vajdasági magyar távozott Nyugat-Európába, mint a kilencvenes években”.
Két állítás. Az egyik cím formájában jelent meg a Vajdaság Mán, a másik elhangzott az Újvidéki/Vajdasági...
2012. SZEPTEMBER 27.
[ 8:51 ]
Bedobták a csontot, van mit rágni és min rágódni. Mintha Koštunica kérdezték volna – a jelenlegi hatalom népszavazásra bocsátja a Koszovó vagy az EU kérdést. Persze, amennyiben az EU Koszovó elismerését szabja a csatlakozás feltételéül.
Komoly szándék bejelentése, vagy üzenet az EU-nak: ha tovább feszítitek a...
2012. SZEPTEMBER 18.
[ 10:47 ]
