A FŐSZAKÁCS AJÁNLATA
ÁLLÁSHIRDETÉSEK
Helységnévtár
A tényleges magyar autonómia ügye az egész Kárpát-medencében csehül áll
Ágoston András levele Szili Katalinnak
Betűméret:
Ágoston András, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt elnöke levelet küldött dr. Szili Katalinnak, a Magyar Országgyűlés Nemzeti Összetartozás BizottságaAutonómia Albizottság elnökének. A levelet az alábbiakban ismertetjük.
Tisztelt Elnök Asszony!
Gratulálok az autonómia-albizottság elnöki megbízatásához. Telitalálatnak érzem az ötletet.
Három szempontból is fontosnak tartom ezt a megoldást.
Önben olyan politikai személyiséget ismerhettünk meg, aki autonómiaügyben szóhoz hagyta jutni a Kárpát-medencében létező igencsak különböző nézetek képviselőit. Másodszor, nagyra értékelem azt a megengedő magatartást, amelyet az Országgyűlés és a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának elnökeként a Vajdasági Magyar Demokrata Pártnak (VMDP) az autonómia ismérveire vonatkozó kezdeményezése iránt tanúsított. S végül, örömmel látom – ez kitűnik első interjúiból is – hogy politikai alapállásán, az Albizottság élén sem kíván változtatni.
A VMDP-ben úgy látjuk, hogy a tényleges magyar autonómia ügye az egész Kárpát-medencében csehül áll.
A kérdésre, hogy az elmúlt huszonkét évben miért nem sikerült egy tapodtat sem előre lépnünk a tényleges politikai autonómiáért folytatott küzdelmünkben, van felelet. S ennek több összetevője van.
A nemzeten belül politikailag mindenki számára elfogadható, netán gond nélkül követhető autonómiamodellt nem sikerült kimunkálni. A Kárpát-medencében Trianon nyomán keletkezett őshonos kisebbségi közösségek gondja nem azonosítható egyik létező autonómiamodellel sem. Az autonómia ötlete – kivéve, ha az államrezon az alapja (Baszkföld), vagy két, illetve több állam konszenzusa alapján jön létre (Dél-Tirol), netán egy véres polgárháború lezárásaként nemzetközi nyomásra alakul meg, mint a szerbek és más kisebbségek autonómiája Horvátországban – alapjában véve ütközik az emberi jogok liberális koncepciójával.
Jóllehet a kisebbségi kérdéssel, több mint húsz éve hiába kopogtatunk az EK, majd az EU ajtaján, annyit mégis sikerült elérni, hogy az autonómiatörekvések ellenében – a kisebbségekhez tartozó egyének jogainak kódexe formájában – immár jól körvonalazható ideológiai ellenállás bontakozott ki. Az így kialakult problémapár talán alkalmas lehet arra, hogy magyar állami segítséggel felkerüljön legalább a megoldásra váró EU-s feladatlista aljára.
S itt eljutottunk az autonómia belmagyar értelmezésének kérdéséhez.
Aligha tagadja bárki is, a magyar-magyar politikai színtéren sokszereplős (eszmei) zűrzavar tapasztalható. Az egészben mégis van valami jó. Az, hogy több mint két évtizedes tapasztalat áll mögöttünk. Tudjuk, hogy a magyar nemzet egésze saját érdekeként tekint az autonómiára. S hogy az alulról jövő demokratikus nyomásnak ma már nyíltan senki sem mer ellenállni. Ugyanakkor, a fékek rendszerét egyelőre a tényleges autonómia ellenzői kezelik. Nyílt ellenállásra tehát senki sem ragadtatja magát, de Dunát lehet rekeszteni az idevágó tanácskozások papírtermékeivel, amelyeknek a célja leginkább az, hogy mellékvágányra tereljék az autonómia vonatszerelvényét. Részleges eredménynek számít, hogy a vakvágány-manőver ma már politikailag meghaladott igyekezetnek számít.
Hogy nyilvánul meg mindez a magyar-magyar politikai színtéren?
Véleményünk szerint jelenleg az európai polgári kezdeményezés intézménye körül kifejlett magyar-magyar belvitára érdemes leginkább odafigyelni. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) ezzel összefüggő immár előrehaladott nemzetközi kezdeményezése a kisebbségi kódex-szerű európai keretjogszabály az autonómia ügyének mellékvágányra (ha nem inkább vakvágányra) való terelése lenne. Ezzel szemben, vagy e mellett a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) tiszteletreméltó küzdelme a nemzeti színű régióért mégis az autonómiát idézi.
Az európai polgári kezdeményezésre vonatkozó álláspont kialakítása az Albizottság, a Nemzeti Összetartozás Bizottsága, valamint a Kárpát-medencei Autonómia Tanács (KMAT) dolga. Ahhoz, hogy ezt bizton megfogalmazhassuk, tisztáznunk kellene néhány kérdést.
Az első mindenképpen az, mit tartunk – politikai konszenzussal, vagy legalább jól látható többséggel – autonómiának? Melyek a területi és melyek a személyi elvű magyar autonómia elengedhetetlen jellemzői? Van-e magyar területi autonómia, vagy csak magyar többségűről beszélhetünk? Van-e tiszta magyar autonómia, s ha igen, melyek a jellemzői? Része-e az autonómia képviselőtanácsa az adott ország képviseleti rendszerének vagy sem?
Számomra ez nem kérdés, mégis megemlítem, mert a gyakorlatban (Budapesten) találkoztam már vele: kinek kell kezdeményezni, kinek kell az autonómia felé megtenni az első lépést? Pontosabban a közös nemzeti akcióval kell-e várni, amíg az autonómia iránti fogadókészség a helyi többségi elitek részéről is megnyilvánul, vagy a mi tisztünk megtenni az egy-egy javasolt modellbe foglalt első lépést?
S végül, ami a legfontosabb: kinek, s mivel kellene kilépni a nemzetközi politikai színtérre?
A kulturális autonómiáról nincs mit mondanom. Mert, ideológiai szempontból mindenképpen, azok fegyverének látszik, akik a tényleges politikai autonómia ügyét mellékvágányon szeretnék tudni.
Tisztelt Elnök Asszony!
Tudom, Önnek autonómiaügyben nem sok újat tudok mondani. Azzal, amit leírtam, politikusként mégis hatni igyekszem.
Ha Elnök Asszony fenti soraimat elolvasta, célomat elértem.
Tisztelettel:
Ágoston András
Temerin, 2012. május 9.
Memento 1944–2026 címmel 2026. június 7-én, vasárnap 11 órakor megemlékezést tartanak a topolyai zsidók deportálásának 82. évfordulója alkalmából a helyi zsidó temetőben.
A megemlékezés szónoka a Koncz István-díjas Oláh Tamás teatrológus, dramaturg.
Imát mond Harangozó László református püspök, valamint...
2026. JÚNIUS 1.
[ 17:21 ]
A Vajdasági Magyar Versmondók Egyesülete szeretettel várja a pódiumművészetet kedvelő fiatalokat a XXXVIII. Szép Szó Táborba, amelyet 2026. augusztus 1. és 8. között szerveznek meg a kishegyesi Kátai-tanyán.
A táborba 9 éves kortól tudjuk fogadni a jelentkezőket. Felső korhatár 26 év.
A Szép Szó Tábor célja, hogy a...
2026. JÚNIUS 1.
[ 15:49 ]
A szabadkai Károli Gáspár Protestáns Kutatóközpont 2026. június 6-án (szombaton), 10:00 órai kezdettel rendezi meg a Károli Fórum MMXXVI nemzetközi tudományos konferenciát.
A rendezvény témája: Mohács utáni vallási sokszínűség: népek együttélése az oszmán hódítás árnyékában – a múltban és a kulturális...
2026. JÚNIUS 1.
[ 8:44 ]
