– Javaslat a nemzeti kisebbségi akcióterv tartalmára

Az Európai Parlament (EP) a 2015. március 11-i állásfoglalásával a Szerbiáról szóló 2014. évi eredményjelentésről (2014/2949(RSP) – az EU csatlakozási tárgyalások sikeres folytatása érdekében – Szerbiát arra „ösztönözte, hogy a 23. fejezettel kapcsolatos cselekvési terv keretében vállaljon kötelezettséget egy, a nemzeti kisebbségek helyzetéről szóló külön cselekvési terv elkészítése iránt".¹

A vajdasági magyarságon belül mindeddig elmaradt a nyilvános vita e fontos, és a közösségünk életét hosszútávon is meghatározó összenemzeti kérdésben. Ebből kifolyólag a politikusoknak nincsen közösségi felhatalmazásuk a célkitűzések képviseletére, az MNT elnökének pedig nincsen semmilyen testületi felhatalmazása. Nyilatkozataikból arra a következtetésre jutottunk, hogy nincsen összehangolt programjuk, de még csak elképzelésük sem az akcióterv tartalommal való feltöltésére.

Mi, alulírott politikai pártok, civil szervezetek, magánszemélyek, továbbra is időszerűnek tartjuk a 2012. szeptember 27-én megfogalmazott, a vajdasági magyar közösség azonossága megőrzésének és fejlődésének alapkövetelményei² című, a magyar képviselőkhöz, az anyaországi vezetőkhöz és az Európai Unió magyar képviselőihez intézett felhívásban megfogalmazott követeléseket, amelyek közül eddig szinte semmi nem valósult meg.

A fentiekre való tekintettel, egyetértésünket fejezzük ki és követeljük a vajdasági magyar parlamenti képviselőktől, a VAT Tartományi Oktatási, Jogalkotási, Közigazgatási és Nemzeti Kisebbségi – Nemzeti Közösségi Titkárságtól, a Magyar Nemzeti Tanácstól, hogy – az őshonos vajdasági magyar közösség identitása megőrzésének és fejlődésének érdekében – az alábbi feladatok, mint Szerbiai uniós csatlakozási kötelezettségei, kerüljenek a cselekvési tervbe:

I. Feladatok, amelyeket a 23. fejezet megnyitása előtt kell elvégezni:
1. Minden új jogszabályba be kell építeni Szerbia alkotmányos kötelezettségét a szerzett nemzeti kisebbségi jogok szintjének fenntartására és gyakorlati alkalmazására, a kisebbségek védelméről szóló nemzetközi egyezmények és belső jogszabályok következetes végrehajtását, biztosítását. A hatályos jogszabályokat pedig úgy kell alkalmazni, hogy ne sérüljön a szerzett jogoknak az alkotmány által is biztosított intézménye.

2. A nemzeti tanácsokról szóló törvényt módosítani kell, vagy olyan új törvényt hozni, amely a nemzeti tanácsot felruházza tényleges döntéshozatali joggal a közösséget érintő minden kérdésben, lehetővé teszi érdekeink megfogalmazását és hatékony képviseletét továbbá szorgalmazza megfelelő szintű és ellenőrizhető finanszírozásukat.

3. A választási törvénybe be kell építeni a szerb alkotmány által a nemzeti kisebbségeknek szavatolt részarányos parlamenti helyeket, az arányos részvételt a döntéshozatali
intézményekben, a közigazgatási és igazságügyi szervekben, a közvállatokban, valamint
a belügyi hatóságokban – minden szinten.

4. Új törvény meghozatalát a népképviselők választásáról, amely lehetővé teszi a listákra és az egyénekre való szavazást is, minek alapján mindegyik jelölt, aki legalább 2000 szavazatot kap, rangsorolási eljárásba kerül.

5. A munkaügyi törvények olyan módon való módosítását, amelyek biztosítják a nemzeti kisebbségek részarányos foglalkoztatását és a munkahelyekhez való egyenrangú, hátrányos megkülönböztetés nélküli hozzáférését.

6. A községi bíróságok visszaállítását és közjegyző kinevezését Adán, Csókán, Magyarkanizsán, Temerinben és Topolyán. A nemzeti kisebbségek kötelező arányos foglalkoztatásának biztosítását az államigazgatásban, igazságügyi szervekben, közvállalatokban és hivatalokban, valamint a közjegyzők között.

7. Egy új hivatalos nyelvhasználati törvény meghozatalát, amely biztosítja a magyar nyelv és a latin betűs írásmód hivatalos és egyenrangú használatát a tartományi és községi közigazgatási és igazságügyi szervekben, a rendőrségen, közvállalatokban és hivatalokban, valamint azokban a községekben, melyekben a magyar nyelv- és írás hivatalos használatban van.

8. A szerb, mint nem anyanyelv oktatásának átszervezését, a tankönyvek korszerűsítését és a nemzeti közösségeket megbélyegző tartalmak törlését. Biztosítsák a kisebbségi oktatástól zavartalan állami pénzeszközöket, az oktatási hálózat fenntartását, alkalmazván a pozitív diszkrimináció elvét. Tegyék végre lehetővé a szerb iskolaközponthoz tartozó tordai és a magyarittabéi általános iskola önállósulását.

9. Biztosítsák a sajtó szabadságát és a pártoktól, valamint a Magyar Nemzeti Tanácstól való független és tárgyilagos tájékoztatást. A vonatkozó törvény módosítása által a kistérségi és helyi jellegű kisebbségi nyelveken is tájékoztató sajtót vonják ki a magánosítási folyamatokból.

10. Határozattal állapítsák meg a szabadkai Népszínház és az újvidéki Európa Kollégium befejezésének végső időpontját.

11. Módosítsák a kollektív bűnösség elvének törlésére vonatkozó 2014. október 30-i 88-13704 kormányhatározatot és nyilvánítsák semmissé a 2/45 sz. 1945. január 22-i és az 1945. március 26-i határozatot a zsablyai járás magyar és német lakosságának csupán a nemzeti hovatartozás alapján való kollektív bűnössé való nyilvánításáról.

12. A 2011. december 3-i rehabilitálási törvény teljes körű, megkülönböztetéstől mentes végrehajtása megköveteli a 23. szakaszának módosítását olyan módon, hogy mindenki, akinek 1944/45-ben a szabadságát megvonták, részesüljön arányos havi külön járulékban, ne pedig csak azok, akiknek nyolc év terjedelemben ismerték el a külön szolgálati időt.

13. A kárpótlási törvényt módosítani kell a természetbeni kárpótlással kapcsolatos minden eljárási és jogi akadály megszüntetése érdekében.

14. Hozzanak jogszabályokat, amelyek lehetővé teszik az áldozatoknak kijáró végtisztesség és a méltó megemlékezés jogának gyakorlását, a második világháború áldozatainak emlékmű emelését minden olyan helységben (ideértve az újvidéki Futaki úti temetőt is), ahol bizonyított tömegsír van, vagy volt. Törvény írja elő a még titkos dossziék és levéltárak megnyitását, segítse ezeknek az eseményeknek a kutatását, valamint a besúgók névsorához való hozzáférést és eljárás indítását az 1944/45-ben végrehajtott, tömeges kivégzések még életben lévő elkövetői ellen.

15. A szerb kormány biztosítsa végre az etnikai alapú incidensek, műemlékek lopása, rongálását és gyalázása hatékony kivizsgálását, a vonatkozó jogszabályoknak az elkövetők elleni következetes alkalmazását, valamint a még börtönben lévő temerini elítéltek szabadon bocsátását, akik aránytalanul magas börtönbüntetésben részesültek, illetve a „második temerini fiúk" név alatt ismert bírósági eljárás méltányos és mielőbbi rendezését.

16. Állami irányítással ne kerüljön sor a többnyire Nyugat-Európából kitoloncoltaknak a nemzeti kisebbségek által lakott területekre való költöztetésére, mivel az még jobban megbontaná a lakosság etnikai arányait és rontaná a közbiztonságot.

II. Feladatok, amelyeket a 23. fejezet lezárása előtt kell elvégezni:

1. A Vajdaság Autonóm Tartomány önkormányzatiságának teljes visszaállítását, beleértve a törvényhozási, végrehajtási és igazságügyi jogkört is.

2. Szerbia biztosítsa a délvidéki magyarság teljes körű nemzeti autonómiáját, a területi és személyi elvű autonómiát.

3. Valósítsák meg Szerbia valódi decentralizálását és EU-kompatibilis (nem statisztikai) régiókra való átszervezését, figyelembe véve a gazdasági, földrajzi, etnikai és más elveket. A délvidéki magyarság tömbben élő része egy közigazgatási egységben, régióban legyen. A közigazgatási reform részeként létre kell hozni a szubszidiaritás elve alapján működő települési önkormányzatokat, amelyek szabadon társulhatnának érdekeik érvényesítése céljából.

4. Változtassák meg az Adának, Zentának és Magyarkanizsának az észak-bánáti körzethez való csatolásáról szóló, az asszimilációt ösztönző rendeletet és tegyék lehetővé a három községnek a természetes etnikai, gazdasági, valamint földrajzi környezetbe, az észak-bácskai körzetbe való visszatérését.

5. Olyan munkahelyteremtő intézkedéseket hozzanak, amelyek csökkentik a munkanélküliséget, biztosítják a tisztességes keresetet és megélhetést, növelik a gyermekvállalás lehetőségét, valamint a fiatal és képzett lakosoknak a szülőföldön való maradását. Az állam támogassa a családi- és magán vállalkozásokat.

6. Tegyék lehetővé a magyar oktatási rendszer létrehozását az óvodától az egyetemig, a magyar lakosság érdekei alapján, figyelembe véve a szülők állásfoglalását, a Magyar Egyetem alapítását, újvidéki vagy szabadkai székhellyel.

III. Ezeket a közösen megfogalmazott álláspontjainkat eljuttatjuk a belföldi és külföldi sajtónak, a szerb kormányfőnek, az Európai Bizottság bővítési biztosának, az Európai Parlament szerbiai jelentéstevőjének, az anyaországi vezetőkhöz és az Európai Unió magyar képviselőinek.
Felhívjuk a vajdasági magyar képviselőket, az anyaországi vezetőit és az Európai Unió magyar képviselőit tegyenek konkrét és határozott lépéseket a cselekvési tervbe foglalt követeléseink megvalósítás érdekében.

1 http://www.europarl.europa.eu/sides/getDoc.do?type=TA&reference=P8-TA-2015-0065&language=HU&ring=B8-
2015-0213
2 http://www.peticiok.com/peticio_a_vajdasagi_magyar_kozosseg_azonossaganak_megrzeseert

Pártok:
– Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége, Óbecse, Csonka Áron, elnök

– Magyar Polgári Szövetség, Zenta, Rácz Szabó László, elnök

– Vajdasági Magyar Demokrata Párt, Temerin, Csorba Béla, elnök

– Magyar Egység Párt, Óbecse, Szmieskó Zoltán, elnök

Civil szervezetek:
– Árgus – Vajdasági Magyar Kisebbségjogi Civil Egyesület, Újvidék, mgr. Bozóki Antal, elnök
– Barangoló – Zenta, Miklós Éva, elnök
– Historiae Hagyományőrző és Történeti Társulat, Óbecse, Tari István, elnök
– Nagyapáti Kukac Péter Magyar Hagyományőrző és Néprajzkutató Társulat – Topolya, Kovács László, elnök
– Pont Most Egyesület, Szabadka, Almási Szilárd, elnök
– Vajdasági Magyar Pedagógusok Egyesülete, Újvidék, Nagy Margit, elnök
– Vajdasági Magyar Tudományos Társaság, Prof. Dr. Dr. Hc. (DSC- MTA) Szalma József, elnök
– Válassz utat! Állampolgárok csoportja, Horgos, Bacskulin István, elnök
– Vox Humana Emberbaráti Társulat, Topolya, Sípos Piroska, elnök
– Újvidéki Diáksegélyező Egyesület, Újvidék, Matuska Márton, elnök
– Újvidéki Magyar Olvasókör, Újvidék, Matuska Mária, elnök
Magánszemélyek:
– Bálint István újságíró, Újvidék
– Magyari Karolina, okl. jogász, Újvidék

_{Megjegyzés
A dokumentum nyitott további aláírók számára, akik a tartalmával egyetértenek.}