A család továbbra is a legfontosabb érzelmi és szociális közeg: itt tanuljuk meg a bizalmat, az összetartozást, a felelősséget, és innen kapjuk az első kapaszkodókat a világhoz. Május 15-e a családok nemzetközi napja. Az ENSZ az idei világnapon a családokat érintő egyenlőtlenségekre és a gyermekek jóllétére irányítja a figyelmet – olyan kérdésekre, amelyek Szerbiában is egyre sürgetőbbek.

A mindennapok azonban sok család számára komoly terheket hoznak. A lakhatási költségek, a gyermeknevelés anyagi vonzatai, az időhiány, a munka és a magánélet összehangolása, valamint az idős hozzátartozók gondozása egyaránt próbára teszik a családokat. Különösen nehéz helyzetben vannak azok, akik alacsony jövedelemből élnek: az UNICEF márciusi közlése szerint Szerbiában csaknem minden ötödik gyermek szegénységi kockázatnak van kitéve.

A családpolitika ezért nem pusztán magánügy, hanem társadalmi kérdés is. Szerbia évek óta különféle támogatásokkal igyekszik ösztönözni a gyermekvállalást és javítani a családok biztonságát. A családügyi és demográfiai minisztérium tájékoztatása szerint az első gyermek után 500 ezer dinár, a második után összesen 600 ezer, a harmadik után 2,28 millió, a negyedik után pedig 3,18 millió dinár szülői támogatás jár. A kormány áprilistól a gyermekpótlékra jogosító jövedelmi küszöböt is emelte, 13.247 dinárról 18 ezer dinárra. A statisztika azonban csak nem akar javulni. Európa, de a világ egyik leginkább elöregedő országa vagyunk.

Ezek az intézkedések ugyanis fontosak, de önmagukban nem oldják meg a mélyebb demográfiai és szociális problémákat. A Köztársasági Statisztikai Intézet adatai szerint 2025-ben 58.445 gyermek született Szerbiában, 1866-tal kevesebb, mint egy évvel korábban. Bár 2026 első negyedévében ismét nőtt a születések száma, a hosszabb távú népesedési kihívás továbbra is fennáll.

A családok támogatása ezért nem merülhet ki egyszeri juttatásokban. Ugyanilyen fontos a megfizethető bölcsődei és óvodai ellátás, a rugalmasabb munkafeltételek, a szülők mentális és anyagi tehermentesítése, valamint az, hogy a gyermekek biztonságos, kiszámítható környezetben nőhessenek fel. Az állam az elmúlt időszakban új eszközöket is bevezetett, köztük a tartásdíjalapot, amelynek célja, hogy a gyermeket ne érje anyagi hátrány akkor sem, ha az egyik szülő nem teljesíti kötelezettségét.

A családok nemzetközi napja így egyszerre ünnep és figyelmeztetés. Ünnepe azoknak a mindennapi, sokszor láthatatlan kapcsolatoknak, amelyek megtartanak bennünket, és figyelmeztetés arra, hogy a családok ereje nem magától értetődő. Támogatni kell őket – anyagilag, intézményesen és emberileg is –, mert egy társadalom jövője végső soron azon múlik, milyen biztonságot tud nyújtani a benne élő gyermekeknek és szülőknek.