Ma este véget ért a Bledi Stratégiai Fórum, amelyre 70 országból több mint 1000 résztvevő érkezett.

A kétnapos tanácskozáson szó esett az Európai Unió jövőjéről, a Nyugat-Balkán régióban uralkodó helyzetről és az uniós perspektíváról, valamint a legaktuálisabb, egész világot érintő témákról is, mint amilyen a Koreai-félsziget válsága.

Ivica Dačić: Az EU-nak is fontos, hogy folytatódjon a bővítési folyamat

Ivica Dačić, Szerbia külügyminisztere ma Bleden kijelentette, hogy most már az Európai Uniónak is szüksége van arra, hogy „jó pontot” szerezzen, és éppen a Nyugat-Balkán az, ahol ezt megteheti, hiszen az EU-nak is fontos, hogy folytatódjon a bővítési folyamat.

A Nyugat-Balkánról szóló panel résztvevőihez szólva Dačić arra emlékeztetett, hogy az a helyzet, amelyben az EU jelenleg van, sokkal rosszabb, mint néhány évvel ezelőtt, amikor Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke kijelentette, hogy 2020-ig nem bővítik az EU-t, mindeközben ugyanis megtörtént a Brexit, Donald Trump győzelme, a migránsválság és a terrorizmus.

A Nyugat-Balkánról és a régió uniós perspektívájáról szóló panelen a szerb külügyminiszter kihasználta az alkalmat arra, hogy viccelődjön annak a szövetségnek a számlájára, amelyhez az egész régió tartozni akar, amikor megjegyzést fűzött a fórumnak otthont adó Bled feltételeiről és előnyeiről.

„Történt itt néhány változás tavaly óta, most már nem fa székeken ülünk”, kezdte mondandóját Dačić, aki nevetést váltott ki a közönségből és a panel 11 résztvevőjéből, írja a Tanjug.

Szijjártó Péter: Európában egyre mélyül a szakadék a bevándorláspártiak és az azt ellenzők között

Európában egyre mélyül a szakadék azok között, akik bevándorláspártiak, illetve akik a bevándorlásra mint biztonsági kockázatra tekintenek - jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden az MTI-nek nyilatkozva, miután részt vett a Szlovéniában rendezett Bledi Stratégiai Fórumom.

A miniszter telefonos nyilatkozatában azt mondta: egyre súlyosabbá válik a vita, ráadásul ezt tovább súlyosbítja a szolidaritás egy rendkívül önkényes értelmezése is.

Számos európai ország önkényesen válogat a szolidaritás elemei között, ráadásul Európát veszélybe sodró módon, mert a szolidaritást és a biztonságot teljesen külön kezeli egymástól - hangsúlyozta a miniszter.

Ugyanakkor úgy vélte: a szolidaritásnak és biztonságnak kéz a kézben kellene járnia, nem létezhet egyik a másik nélkül.

"Az a szolidaritás, amely aláássa a kontinens biztonságát, az nem szolidaritás, és káros Európa számára" - húzta alá.

Szijjártó Péter kijelentette: Budapest határozott álláspontja, hogy a szolidaritás megítélésénél minden elemet, így a biztonság kérdését és a határok őrizetét is hangsúlyosan figyelembe kell venni.

Magyarország nemcsak beszél, hanem tesz is érte - mondta a tárcavezető, majd hozzátette: azontúl, hogy megvédte saját határait és ezzel együtt Nyugat-Európát - nem kímélve a személyi és anyagi ráfordításokat -, jelentős segítséget nyújtott a nyugat-balkáni országoknak, hogy ők is meg tudják védeni saját határaikat.

Az idei esztendőben összesen 367 magyar rendőr szolgál, illetve szolgált a Nyugat-Balkánon, közülük a legtöbben, 226-an Macedóniában, 105-en Szerbiában, 26-an Bulgáriában - részletezte a miniszter.

Mint mondta, Nikola Dimitrov macedón külügyminiszterrel tartott találkozóján világossá tette, Magyarország készen áll arra, hogy jövőre is biztosítsa rendőri jelenlétét a nyugat-balkáni határokon. Egyrészt, hogy a nyugat-balkáni országok meg tudják védeni saját határaikat, másrészt, hogy zárva tudják tartani a nyugat-balkáni migrációs útvonalat - tette hozzá a tárcavezető. Kifejtette: ezzel azt akarják elérni, hogy egy esetleges újabb migrációs áradat ne érhesse el Magyarország déli határait.

"Magyarország azzal fejezi ki szolidaritását Európa megvédésében, hogy nem csak a saját határát védi" - szögezte le Szijjártó Péter.

A diplomáciai tárca vezetője számos kétoldalú tárgyalást folytatott európai kollégáival. Közülük kiemelte Aleksandar Andrija Pejovićot, Montenegró Európa-ügyi miniszterét, Karl Erjavec szlovén külügyminisztert, valamint Miro Cerar szlovén kormányfőt, akikkel egyetértettek abban, hogy a Nyugat-Balkán integrációs folyamatát fel kell gyorsítani, hiszen ez az Európai Unió számára rendkívül fontos biztonsági kérdés.

"Amennyiben a nyugat-balkáni térséget gyorsabban tudjuk integrálni az EU-ba, akkor jelentős mértékben enyhíthetünk olyan történelmi konfliktusokat és feszültségeket, amelyek miatt jelenleg a Nyugat-Balkánon könnyen támadhatnak olyan helyzetek, amelyek az EU számára biztonsági kockázatot jelenthetnek" - hangsúlyozta a miniszter.

A szlovén külügyminisztérium 2006-ban szervezte meg először a Bledi Stratégiai Fórumot, amely szerinte mára a régió egyik legfontosabb diplomáciai eseményévé nőtte ki magát. Az idei, 12. konferencia megpróbált válaszokat adni a változó világ olyan kérdéseire, mint az éghajlatváltozás, a biztonsági, valamint a technikai kihívások. A rendezvénynek hetven országból közel ezer résztvevője volt. A fórumon számos magas rangú tisztségviselő is részt vett, köztük Frans Timmermans, az Európai Bizottság első alelnöke, Federica Mogherini, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője, Angel Gurría, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) főtitkára, továbbá tizenöt külügyminiszter. (MTI)