A Kosztolányi Dezső Diáksegélyező Egyesület (KODDE), a Kosztolányi Dezső Színház (KDSZ), valamint a Kosztolányi Dezső Tehetséggondozó Gimnázium második éve adózik közös főhajtással és koszorúzással a költő emlékének a Bajai úti temetőben lévő családi sírboltnál. Az idén az 52-es számú Kosztolányi Dezső cserkészcsapat is csatlakozott a megemlékezőkhöz.

Fontosnak tartottuk, hogy egy szabadkai születésű híresség legyen csapatunk névadója – hangsúlyozta Úri Szűcs Réka rajvezető, az 52-es számú Kosztolányi Dezső cserkészcsapat csapatkapitány-helyettese. „A kiscserkészeknek ismerniük kell a költő életrajzát is, a próbarendszerünkbe többek között ehhez kapcsolódó feladatok is bekerültek” – tette hozzá a csapatkapitány-helyettes.

Urbán András, a KDSZ igazgatója szerint sok a hasonlóság színháza esztétikai profilja, a teátrum stílusa és az író szellemisége között. „Színházunk születésnapja is ahhoz a nevezetes eseményhez kötődik, amikor Kosztolányi felpattan és otthagyja az önképzőkört, amiért magyartanára bizonyos magyartalanságok miatt megrója őt, illetve később ezért kidobják a gimnáziumból. Ez a lázadó magatartás bizonyos értelemben jellemzi a KDSZ-t is.” – emlékeztet a társulat vezetője. Azok az írók, költők, akik az iskolai tananyag részévé váltak, valamiféle kasztráción esnek át, az újító lendület elveszíti a hangsúlyt, az iskola szalonképessé kalapálja az életművet. Romantikus lelkületűnek tudják be azt, aki kritikusan és újszerűen igyekszik állni a művészethez. Ezeket a műveket kötelességünk újraolvasni, hogy ne a megszokott klisékben gondolkodjunk az alkotóról. Ilyen történet Kosztolányié is – mutatott rá a KDSZ igazgatója.

A Kosztolányi Dezső Tehetséggondozó Gimnázium tanulói Korhecz Ágnes tanárnő vezetésével személyesen is lerótták kegyeletüket a családi síremléknél, a költő Halotti beszéd című művével tisztelegtek az évfordulón.

„Ha sohasem halnánk meg, akkor boldogok lennénk. De nem hiszem, hogy dalolnánk és nem hiszem, hogy a többiek figyelnének a dalra. Csak az istenek élnek örökké, kik tudják, hogy nem halnak meg és az állatok, kik nem tudják, hogy meghalnak. Ők a soha-el-nem-múló jelenben mozognak s nincs se múltjuk, se jövendőjük. Az ő örökkévalóságuk azonban daltalan. Pusztán az embereknek adatott meg, hogy beszédes dalt mondjanak, szavakkal énekeljenek el, melyekkel egyébként hétköznapokon apró-cseprő dolgukat közlik” – idézte Kosztolányi Dal és halál című írásának részletét Krmpotity Bacsó Gabriella, a KODDE irodavezetője a megemlékezésen.

Kosztolányi Dezső író, költő, műfordító, újságíró 1885. március 29-én született Szabadkán. Indulásától a Nyugat állandó szerzője, a magyar irodalom kimagasló alkotója. A költő 51 évesen, 1936. november 3-án hunyt el Budapesten. Kosztolányi Dezső földi maradványai a budapesti Kerepesi temetőben nyugszanak.

Basity Gréta