Hetek óta készültek a szervezők az idei Malomfesztiválra. Az oromi rendezvényt és a közvetlen előtte, a tegnapelőtt véget ért I. Vajdasági fürdő- és közösségépítő kalákát is szervező magyarkanizsai Wemsical Serbia Ifjúsági és Kulturális Egyesület tagjai, valamint a kaláka résztvevőinek egy csoportja rendbe tették a szélmalom környékét, felállították a szükséges objektumokat, így tegnap már minden készen várta a szórakozni vágyókat, akik jöttek is szép számban. A szélmalom mellett kijelölt területen egyre-másra nőttek ki a földből a sátrak, volt aki olyan későn érkezett, hogy már sötétben kellett hozzálátnia a sátorállításhoz, de ez sem jelentett gondot.

Az idei workshopok egy része, mint az Á(R)Tfogó filmes tábor, A színész és kelléke elnevezésű drámatábor, a Zenebonálj! gyermekzenei tábor és az Embertől emberig nevet viselő portréfotós tábor már napokkal korábban megkezdődött. A filmesek és fotósok igyekeztek megörökíteni az előkészületek menetét, úgyhogy tegnap már meg lehetett tekinteni a fotóikat is, a filmet pedig ma este láthatják majd a fesztiválon.

A szervezők, mint mindenhol, Oromon is arra törekedtek, hogy jobb fesztiváli programot állítsanak össze, mint az előző években. „Annak idején, amikor elhatároztuk, hogy közvetlenül a Malomfesztivál előtt megszervezzük a kalákát is az ilonafalusi Baráthok kútjának felújítására, valójában úgy képzeltük el, hogy a kaláka valamilyen módon átnőjön a Malomfesztiválba, mert megítélésünk szerint a kalákázók és a fesztivál résztvevői szellemiségükben hasonló emberek” – nyilatkozta a tegnapi megnyitó után Vígi László, a Wemsical elnöke. „Ez végeredményben be is igazolódott, hiszen tavalyi mintára az idén is létrehoztuk a malomszépítő tábort, amelybe bekapcsolódtak a kalákások is, a csapat úgymond ketté vált. A Wemsicalnak csak azért sikerülhetett a Malomfesztivál előkészületeit és a kalákát is lebonyolítania, mert egy erős, összekovácsolódott csapat állt mögötte. Ami a fesztivál programját illeti, igyekeztünk úgy összeállítani, hogy á-tól z-ig majdnem minden érdeklődési körnek meg tudjunk felelni. Itt főleg az alternatív művészetek felé kacsintgató emberekre gondolok, akik ha kijönnek a fesztiválra, akkor reggeltől estig tudjanak találni programokat. Szerintem a színvonalas táborok, workshopok mellett az idén a zenei kínálatunk is sokkal színesebb, sokkal gazdagabb, mint a korábbiakban volt. Érzésem szerint sikerült eltalálnunk azt, amire a fiatalok vágynak. Hadd éljek egy hasonlattal: azt szokták mondani, hogy egy hanglemezen a harmadik dal az, amelyik viszi az egész lemezt, az együtteseknek a harmadik kiadott lemeze az, ami meghatározza stílusukat és megadja fejlődésük irányát. Én látom a párhuzamot az előbbiek és a mi fesztiválunk között. Az első két évben még tapogatóztunk, alakítottuk, csiszoltuk a dolgokat, a harmadik évre azonban kialakult az a kép, ami a Malomfesztivál jövőjét meghatározza, ahogyan folytatni szeretnénk. Az idén nagyobb hangsúlyt fektettünk a népzenei megközelítésre, de azért ugyanúgy megmaradtunk a gitárzenénél is. Nagyon remélem, hogy ezzel a kínálattal megdöntjük az elmúlt évek átlagos látogatottsági rekordját, annál is inkább, mivel az előrejelzések szerint a fesztivál ideje alatt szép időnk lesz.”

A csütörtöki megnyitón megjelenteket elsőként Lékó Róbert, Orom helyi közösség tanácsának elnöke köszöntötte, majd Nyilas Mihály tartományi oktatási titkár is felszólalt, aki nem mellesleg oromi lakos. „A Tartományi Oktatási, Jogalkotási, Közigazgatási, és Nemzeti Kisebbségi – Nemzeti Közösségi Titkárság több hasonló rendezvényt is támogat szerte Vajdaságban. A Wemsical az idén a kalákával együtt pályázott a titkárság támogatására, ami sokat nyomott a latban a döntés meghozatalakor. Oromi polgárként külön örömmel tölt el, hogy a fesztivál egyre népszerűbb, egyre tömegesebb és színvonalasabb, hogy már nem csak a zenei tartalmakra szorítkozik, hanem érdekesebbnél érdekesebb táborokat is kínál az érdeklődő fiataloknak. Ez a környezet, itt a szélmalom körül ideális helyszín egy ilyen rendezvény lebonyolítására. A fesztivál jóvoltából a malom most már nem csak egy érték, nem csak a környék egyedüli, ilyen jellegű megőrzendő emléke, hanem a fesztiválhoz is kötődik, ami Oromnak és Magyarkanizsa községnek is sokat jelent” – nyilatkozta a tárcavezető.

A fesztivál első napján Vachter János Alterling Landscape című fotókiállítását is megtekinthették az érdeklődők a szélmalom emeleti termében, a fotótábor képeit pedig a szélmalom külső falára tűzve tárták a fesztiválozók elé.

A zenei programok három napos sorát a budapesti Valami Swing nevű együttes nyitotta meg. Kellemes muzsikájuk elnyerte a fesztiválozók tetszését, bár a késő délutáni órákban még nem igazán tolongtak a fiatalok a nagyszínpad előtt. Az egy évvel ezelőtt alakult együttes ritmusgitárosa, Kádár Dávid szerint nem csak az idősebb korosztály kedveli muzsikájukat, hanem a fiatalok is. A zenekar heti rendszerességgel zenél Budán, a Krisztina-téri Déryné bisztróban, de hetente van legalább két fellépésük Budapesten vagy vidéken. Bemutatkoztak már Szlovákiában és Ausztriában is, a déli országhatárt azonban most lépték át először.

A pesti zenészeket egy újvidéki banda, a Kamper követte a nagyszínpadon, a legjobban várt együttes, a magyarországi Szabó Balázs Bandája a késő esti órákban lépett színpadra. A programot az oromi Lábos Electric Orchestra fellépése zárta.

Ma egyebek mellett a magyar Buda Folk Band, a Kistehén és a cseh Circus Problem együttesek lépnek fel a nagyszínpadon, holnap pedig a magyarországi Góbé és a Rosa Parks, valamint a szerb Repetitor banda is szórakoztatja majd a fiatalokat. A Sunrise Stage-en workshopos bemutatókat és jobbnál jobb lemezlovasok fellépését figyelemmel kísérhetik az érdeklődők, de a Folk sátorban is zenélnek majd és minden este táncház zárja a napi programot. A vegetáriánus konyhával is megismerkedhetnek az éhesebb fesztiválozók, a hölgyeket pedig a medencénél hastánc-oktatás várja.

Ezzel persze nem mondtunk el mindent, akit viszont a részletes program érdekel, az keresse meg a Facebookon a Malomfesztivál, Orom címszót, azon belül minden tudnivalót megtalál a III. Malomfesztiválról, amire még most sem késő elmenni, hiszen a java még hátra van.

Bödő Sándor